Best WordPress Hosting
 

Dinoszauruszokat találtak az elpusztított magyar falu alatt

A világ első repülőgép-eltérítőjeként is ismert paleontológus, báró Nopcsa Ferenc XX. század elején végzett, főként Erdélyre fókuszáló kutatásai után – amelyeknek az első „magyar” dinót, a Magyarosaurust is köszönhetjük – hazánkban csaknem egy évszázadon keresztül nem került elő dinoszaurusz-lelet.

Tudás és szerencse

Az 1990-es évek legvégén egy geológushallgató nem akart abba belenyugodni, hogy míg sok országban számolatlanul tárják fel a gazdag lelőhelyeket, itthon dinóknak semmi nyoma. Kutatni kezdett, és amikor sorra vette a kőzetet, amelyben a legnagyobb valószínűséggel maradhattak meg a fosszíliák, a szerencse is mellészegődött: az iharkúti bauxitbánya pont ezt a réteget nyitotta meg.

Sosem látott ragadozók maradványaira bukkantak

Két új, a kardfogú macskaformák alcsaládjába tartozó fajt fedeztek fel Afrikában, amelyek a Dinofelis werdelini és a Lokotunjailurus chimsamyae nevet kapták – írja az IFLScience.

Ezek a hatalmas szemfogakkal rendelkező ragadozók nagyjából 8 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg a Földön, és körülbelül 10 000 éve halhattak ki.

Az új fajok maradványaira egy dél-afrikai hatalmas fosszília gyűjteményben találtak rá, amelyben a pliocén korszakból (5,3-2,6 millió évvel ezelőtt) származó leletek találhatóak. A kutatók úgy vélik, hogy az úgynevezett langebaanwegi gyűjteményben számos más, eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.A szakértők a két új állatfaj felfedezése mellett arra is rájöttek, hogy egyes kardfogú macskaformák sokkal elterjedtebbek lehettek az afrikai kontinensen, mint korábban hittük.

Hatalmas mamutagyarra bukkantak Angliában

Több mint 400 ezer éves mamutagyarat talált két őslénykutató Angliában – írja az Euronews. A maradvány egy sztyeppei mamuté volt, amely a valaha létező második legnagyobb mamutfaj volt.

A kutatók szerint a 122 centiméteres lelet nagy jelentőséggel bír, hiszen rendkívül jó állapotban maradt fenn, ráadásul ragadozók fognyomai is találhatók rajta, amelyek sokat elárulhatnak az akkori állatokról.

Az agyarat a szakértők tartósítani fogják, elmondásuk szerint ez a folyamat nagyjából hat hónapnyi munkát vesz igénybe. A két őslénykutató egy helyi múzeumban végzi majd a munkálatokat, ahol a látogatók megnézhetik, hogyan is zajlik egy ilyen lelet tartósítása.

Magyar kutató fejtette meg a különös koponya rejtélyét

Eddig ismeretlen aligátorfajt azonosított egy magyar tudós és csapata – derül ki a New Scientist cikkéből. A különös hüllő maradványait még 2005-ben fedezték fel Thaiföldön, a szakértők azonban nem tudták pontosan megállapítani, milyen állathoz is tartoznak. Dr. Rabi Márton és kollégái most viszont sikeresen bebizonyították, hogy egy teljesen új fajról van szó.

Amint újonnan megjelent tanulmányukban olvasható, a kutatók négy kihalt és hét élő aligátorfaj koponyájával hasonlították össze a rejtélyes állatét.

A vizsgálatokból kiderült, hogy a titokzatos állatot több külsőjegy is határozottan megkülönbözteti a többi fajtól, például rövid orra, magas koponyája és széles feje. Hatalmas fogmedreiből a szakértők arra következtetnek, hogy páncélok szétzúzására alkalmas fogai lehettek, tehát akár kagylókkal és csigákkal is táplálkozhatott.

Milliókért kelhet el két csontváz

Két őslény-csontvázat fog értékesíteni a Sotheby’s aukciósház New Yorkban – írja az MTI. Az egyik kövület egy repülő őshüllőtől, egy pteranodontól, a másik pedig egy tengeri hüllőtől, egy plezioszaurusztól származik.

A több tízmillió évvel ezelőtt élt állatok csontvázait július 26-án adják el. A pteranodon szárnyfesztávolsága 6 méteres, az állat körülbelül 85 millió évvel ezelőtt pusztult el. A plezioszaurusz 3,3 méter hosszú, és mintegy 190 millió évvel ezelőtt élt.

A pteranodont Hórusznak nevezték el a sólyomfejű egyiptomi isten után. A leletet 2002-ben fedezték fel Kansasben, egy olyan területen, amely a krétakorban egy beltenger lehetett.

Ősi tengeri szörny maradványaira bukkantak

Ismeretlen tengeri hüllő maradványaira bukkantak az amerikai Utah államban – írja a Live Science. Az újonnan felfedezett faj, amely Sarabosaurus dahli tudományos nevet kapta, nagyjából 94 millió évvel ezelőtt élhetett és a moszaszaurusz-félék családjába tartozott.

A moszaszauruszok vízben élő, ragadozó életmódú őshüllők voltak a kréta időszakban, megjelenésüket 145 millió évvel ezelőttre, kihalásukat pedig 66 millió évvel ezelőttre teszik. Bár egyes moszaszauruszok 17 méteresre is megnőhettek, a most felfedezett példány „csupán” 3 méter hosszúságú volt.

A szakértők elmondták, ezek a legősibb moszaszaurusz fosszíliák, amelyeket valaha találtak, így rendkívül ritkának számítanak.

50 millió éves herét találtak

Egy friss tanulmányban egy kihalt fürgeszöcske kivételes állapotban konzerválódott maradványait mutatják be – írja az IFLScience. A kövület az amerikai Green River-formációnál került elő.

A fosszília a rovar izmait, emésztőrendszerét, mirigyeit, sőt az egyik heréjét is megőrizte.

Az állat az Arethaea nemzetséghez tartozott, ezen csoport jellegzetességei a fűszálra emlékeztető, a rejtőzködést segítő végtagok. A faj az Arethaea solterae nevet kapta Leellen Solter egykori rovarpatológus után.

Lefejezett, ősi tengeri szörnyre bukkantak

Egy leharapott fejű, 240 millió éves óriási ragadozó fosszíliájára bukkantak – írja a Live Science. Úgy tűnik, az állattal egy még nagyobb és erősebb ragadozó végzett.

A támadás során a zsákmány nyaka kettészakadt. Az állat a Tanystropheus hydroides fajhoz tartozott, az ilyen tengeri hüllők akár 6 méter hosszúra is megnőhettek, nyakuk pedig akár háromszor hosszabb lehetett törzsüknél.

A különleges kövületet a Monte San Giorgio nevű lelőhelyen tárták fel, amely a svájci-olasz határnál fekszik. A területen számos, a középső triász idejéből származó tengeriállat-fosszília található.

Sosem látott őslény maradványaira bukkantak

Korábban sosem látott dinoszauruszfaj maradványaira bukkantak az Egyesült Királysághoz tartozó Wight-szigeten – írja a BBC. Az újonnan felfedezett faj a Vectipelta barretti tudományos nevet kapta, és az Ankylosauridae családba tartozik.

Az ankylosaurusok hatalmas, tüskék, páncélozott őshüllők voltak, farkuk végén buzogányszerű képződmény található. Ijesztő külsejük ellenére ezek a pácélos dinoszauruszok kizárólag növényekkel táplálkoztak, „fegyverzetük” a ragadozók ellenni védelmet szolgálta.

A Vectipelta barretti nevét Paul Barrett professzorról kapta, aki már 20 éve dolgozik a londoni Természettudományi Múzeumban. A V. barretti nagyjából 66-145 millió évvel ezelőtt élhetett.

Hatalmas új gyíkfajt fedeztek fel

Hatalmas új vakondgyíkfajt fedeztek fel a Flinders Egyetem kutatói – írja a The Guardian. Az eddig ismeretlen hüllő a Tiliqua frangens tudományos nevet kapta és nagyjából 50 000 évvel ezelőtt élhetett.

Ez a legnagyobb vakondgyíkféle, amelyet ismerünk: példányai körülbelül akkorák voltak, mint egy felnőtt ember karja.

A szakértők szerint a T. frangens nagyjából ezerszer nagyobb mint a legtöbb vakondgyík és feltehetőleg tüskés „páncél” fedte testét. Kinézetében a legközelebbi ma is élő rokonához, a kurtafarkú szkinkhez (Tiliqua rugosa) hasonlíthatott.

A tudósokat is meglepte ez az új dinoszaurusz

Sosem látott dinoszaurusz maradványaira bukkantak az amerikai Utah államban – írja az IFLScience. Az újonnan felfedezett faj az Iani smithi tudományos nevet kapta és nagyjából 99 millió évvel ezelőtt élhetett.

Az eddig ismeretlen növényevő őshüllő csontjai rendkívül jó állapotban maradtak fenn: koponyája szinte teljesen egyben maradt.

Miután részletesen megvizsgálták az őslény maradványait, kiderült, hogy a faj a Rhabdodontomorpha kládba tartozott. Ezen a tudósok is meglepődtek, hiszen ez a dinoszauruszok egy olyan csoportja, amely fajai jelenlegi tudásunk szerint szinte kizárólag a mai Európa területén éltek. Az Iani smithi  felfedezése azért is különleges, mert ez az első alkalom, hogy a késő kréta időszakban élő, Ornithopoda alrendbe tartozó fajt találtak Észak-Amerikában.

Elveszett, ősi világot találtak

Egy új tanulmányban a szakértők egy egészen különleges leletegyüttest, egy 1,6 milliárd éves elveszett világot mutatnak be – írja az IFLScience. A fosszília megkövesedett zsírokból áll, amelyek eddig ismeretlen organizmusok egy egész közösségétől származnak. Ezek a baktériumoknál komplexebb élőlények a tengerekben voltak jelen nagy számban, és komolyan befolyásolták a korabeli Föld ökoszisztémáját.

Úgy véljük, ezek lehettek az első ragadozók a Földön, amelyek baktériumokra vadásztak, illetve felfalták azokat

– mondta Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa és a csapat tagja.