Best WordPress Hosting
 

Videó: méretes krokodillal végeztek a tigrisek

Méretes krokodillal végzett egy tigris három kölykével együttműködve egy indiai nemzeti parkban – írja a Live Science. Felvétel is készült arról, amint a család a hüllő teteméből lakmározik.

Kevéssé ismert tény ezekről a ragadozókról, hogy kiváló úszók, így ha egy krokodil a part közelében tartózkodik, ahol sokkal sebezhetőbbek, a tigrisek olykor megpróbálhatják elkapni őket.

A park személyzete szerint a bengáli tigrisek (Panthera tigris tigris) meglehetősen ritkán ejtenek el krokodilokat, ugyanis elsősorban olyan szárazföldi állatokat vesznek célba, mint a disznók, szarvasok vagy az elefántborjak. A videón szereplő Riddhi nevű tigrisanyának viszont a vérében van a krokodilvadászat, már az ő anyját, a 2016-ban elpusztult Machlit is arról ismerték a park látogatói, hogy egyszer elejtett egy 4,3 méter hosszú krokodilt.

Kísérteties új állatot fedeztek fel a föld alatt

Korábban ismeretlen állatot fedeztek fel Ausztráliában, amelyet aztán a Harry Potter gonoszáról neveztek el – derül ki a Nyugat-Ausztráliai Egyetem közleményéből. A Leptanilla voldemort egy föld alatt élő hangyafaj, amelynek egyedei a kutatók szerint sokban hasonlítanak a népszerű fantasy Sötét Nagyurára.

Dr. Mark Wong, az új fajról készült tanulmány főszerzője szerint az elnevezés azért találó, mert Voldemort és ezek a hangyák is kísértetiesen néznek ki és az árnyak közt élnek. Leírásuk alapján sápadt, karcsú rovarokról van szó, amelyeknek hosszú, vékony lábaik és éles rágószerveik vannak.

Dr. Wong ezek alapján arra következtet, hogy az L. voldemort példányai ragadozók, vagy ahogy ő fogalmaz: félelmetes vadászok a sötétben.

Videó: egy csapat kardszárnyú delfin végzett egy bálnával

Videóra vették, amint kardszárnyú delfinek végeznek egy bálnával Kalifornia közelében. Az eset azért is különleges, mert látszólag több csorda működött együtt, hogy elejthessék a zsákmányt – írja a The Sacramento Bee.

A felvételen azt látható, amint két kardszárnyú delfin – akik egy-egy 30 egyedből álló csordát vezetnek – kezd körözni egy körülbelül 6 méter hosszú csukabálna körül április 2-án. A közelben mindeközben 12 különböző csorda kardszárnyú delfinei várakoztak.

A csukabálna végül 50 perc menekülés után kifáradt és megfulladt, a ragadozók ezután pedig 5 és fél órán keresztül lakmároztak belőle.

Félelmetes ragadozó maradványaira bukkantak az Antarktiszon

Hatalmas ragadozó madarak uralhatták az Antarktiszt az ősi időkben egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A jeges kontinenst ma a pingvinek földjeként ismerjük, és a jelek szerint 50 millió évvel ezelőtt is röpképtelen madaraknak adott otthont, bár az akkor még zöldellő erdők borította földrész ősi lakói sokkal veszedelmesebbek voltak.

Dr. Carolina Acosta Hospitaleche őslénykutató és csapata az antarktiszi Seymour-szigeten végeztek ásatásokat, amikor két 8 centiméter hosszú megkövesedett karomra bukkantak. A szakértők úgy vélik, a karmok egy óriási ragadozóé, egy úgynevezett gyilokmadáré (Phorusrhacidae) lehettek, amely akár a 2 méteres magasságot és 100 kilogrammos tömeget is elérhette.

Ezek az állatok feltehetőleg kis és közepes méretű erszényes és patás emlősökkel táplálkozhattak, amelyeket méretes karmaikkal és éles kampós csőrükkel ejtettek el.

Engedélyezték, hogy paintballpuskával lőhessék a farkasokat Hollandiában

Mostantól engedélyezett paintballfegyverekkel farkasokra lőni egy holland tartományban – írj az MTI a Dutch News című hírportál cikke alapján. Gelderlandban ezzel a módszerrel igyekeznek elriasztani az emberek társaságát kereső, de veszélyes farkasokat a lakóövezetek közelévől, valamint a turisták által látogatott nemzeti parkokból.

A farkasok elleni festéklövedékek használata már 2022 novemberében is felmerült, de akkor elutasították a rendeletet, most viszont felülvizsgálták a döntést, és a bíróság szerdán jóváhagyta azt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy bárki paintballfegyvert ragadhat, és elkezdhet farkasokra lövöldözni, kizárólag az arra felhatalmazott személyek tehetik majd meg.

A bíróság véleményét az változtatta meg, hogy Gelderland tartományi kormánya meggyőzően érvelt amellett, hogy a paintballfegyverek használata a leghatékonyabb és legarányosabb módja a farkasok elrettentésének. A bemutatott érvek szerint egy, a farkasok viselkedésében jártas szakértő 14 olyan esetet jegyzett fel, amikor a farkasok teljesen elvesztették az emberektől való félelmüket. Egyebek mellett egy nőstényt figyelt meg, amint fotósokhoz, kerékpárosokhoz és gyalogosokhoz közeledett. A döntésben nagy szerepet játszott egy videó is, amelyen egy látszólag szelíd farkas sétál kisgyermekes családok közelében a Hoge Veluwe Nemzeti Parkban.

Félreismerhettük minden idők legnagyobb cápáját

Máshogy nézhetett ki a megalodon nevű hatalmas őscápa, mint az eddig hittük – írja a The Guardian. Az óriásfogú cápaként (Otodus megalodon) is ismert ragadozóról azt feltételezték, hogy testalakja nagyon hasonlít a ma is élő fehér cápákéhoz (Carcharodon carcharias), egy új vizsgálat eredményei szerint azonban ez az elképzelés téves lehet.

Egy új tanulmány szerzői arról írnak, hogy az állat a korábbi feltételezéseknél jóval hosszabb és karcsúbb lehetett.

Ez az alkat viszont egyúttal azt is jelentené, hogy a gigantikus őscápa nem volt olyan jó úszó, mint a fehércápák, hanem egy lassan közlekedő hal volt, amely vadászatkor egy gyors rohammal csapott le zsákmányára.

Mi történne a Földdel, ha eltűnnének a halak?

Rengeteg hal él a tengerekben és az óceánokban, a számuk pedig olyan hatalmas, hogy az egész állatvilágban ők teszik ki a második legnagyobb mennyiséget a földi élet alapvető eleméből, a szénből. Ezek a vízi élőlények fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémáikban, így ha egy napon egyszer csak eltűnnének, hatalmas bajban lenne a Föld – írja a Science Alert.

A halak ragadozóként és zsákmányként is fontos szerepet játszanak a földi ökoszisztémában, mivel az óceánokban és szárazföldön több ezer faj túlélését segítik elő.A korallzátonyok ökoszisztémáiban a kis halakat a nagyobb társaik és más tengeri állatok táplálékforrásként használják. A kis példányok a tápláléklánc alján vannak, hogy energiával lássák el a nagyobb halakat és más élőlényeket. A halaknak azonban a vízen túl is fontos szerepük van: rengeteg madár, emlős és hüllő eszik halat, amelyek alapvető fehérjeforrást jelentenek számukra.

Az állatokon túl a növények is profitálhatnak a halak jelenlétéből. A lazacok például, miután éveket töltöttek a tengereken, kisebb patakokon keresztül rengeteg tápanyagot szállítanak nemcsak az azokat felfaló ragadozóknak, de a patakok szélén található növények számára is. Tanulmányok kimutatták, hogy egyes növények nitrogénjük 70 százalékát a folyóparton vagy annak közelében elpusztuló lazacokból nyerik.

Videó: egy falka hiéna sem tudta elkergetni az oroszlánt

Érdekes interakciót vettek videóra afrikai ragadozók között a kenyai Masai Mara Nemzeti Rezervátumban. A felvételen egy öreg oroszlán látható, aki éppen zsákmányát fogyasztja, amikor 10 hiéna környékezi meg, és próbálja elijeszteni – írja az AZ Animals.

A falka láthatóan úgy mérte fel, hogy az idős nagymacskát könnyedén elkergethetik, ezzel pedig megszerezhetik tőle az elejtett állat tetemét, amelyből jóllakhatnak. A hiénák hangos üvöltésekkel próbálták megfélemlíteni az „állatok királyát”, ő azonban nem menekült, sőt többször a ragadozók felé kapott, hogy hátrább zavarja őket.

A közhiedelemmel ellentétben a hiénák nem kizárólag dögevők, hanem kifejezetten ügyes vadászok. Többnyire kis és közepes testű növényevők kerülnek az étlapjukra, mint a zebrák, impalák, gnúk, bozóti nyulak vagy páviánok, de esetenként akár olyan nagyvadakat is képesek elejteni, akár a bivalyok vagy a zsiráfok, bár ezeket jellemzően csak akkor, ha betegek, sérültek, terhesek, illetve nagyon fiatalok. A hiénák falkában vadásznak, és mindig a leggyengébb példányt szemelik ki egy csordából, akit ezután akár több mint 20 percig is hajlandók üldözni.

Védett állatok is áldozatul eshetnek a pockok elleni harcnak

Kártékony rágcsálók lepték el Magyarországot idén ősszel. A száraz, meleg időjárás és egyenetlen csapadékeloszlás miatt nyugodtan szaporodhattak a pockok, ez pedig valóságos invázióhoz vezetett. Amint korábban a 24.hu is megírta, ezek az állatok jelentős puszítást okoznak a szántóföldeken: négyzetméteres foltokban tűntetik el a gabonát, egész lucernások válnak a martalékukká, de a napraforgót és a kukoricát is megdézsmálják.

A krízis kezelésének érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti engedéllyel lehetővé tette a Pocok Tox MAX és a Rodent Stop rágcsálóirtó szerek használatát. Az intézkedés fellélegzést jelenthet a gazdák számára, akik közül sokan már vetni sem mertek az invázió miatt, vannak azonban, akik úgy gondolják, védett vadak vagy akár házi kedvencek is áldozatul eshetnek a kártevők elleni mérgeknek. Lapunk egyik olvasója arról számolt be egy hozzánk eljuttatott levélben, hogy kutyája a Pocok Tox MAX miatt pusztult el, annak szaga ugyanis a pockokon kívül más állatok számára is vonzó, ezért kiássák és elfogyasztják. Mint írta, a rágcsálóirtót akár lakott területtel közvetlenül határos földre is kihelyezhetik, és a kezelt területek semmilyen módon nincsenek megjelölve.

Veszélyben a kutyáink?

Az oroszlánoknál is félelmetesebbek az emberek az állatok számára

Az afrikai állatok többsége jobban fél az emberi beszédtől, mint a kutyák, oroszlánok, puskalövések hangjától egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience. A kutatók kamerákat és hangszórókat helyeztek el a dél-afrikai Kruger Nemzeti Park több helyszínén is, majd 19 különböző állatfajnak játszottak le hangfelvételeket, hogy megfigyelhessék a reakciójukat.

A rögzített videókból az derült ki, hogy az állatok kétszer akkora eséllyel futnak el az emberi beszéd, mint az oroszlán morgás hallatára, ráadásul 40 százalékkal gyorsabban is menekülnek. Az oroszlánok Afrika legnagyobb és legijesztőbb ragadozói, a legtöbb faj látszólag mégis sokkal jobban tart egy egyszerű emberi csevegéstől, mint az ő hörgéseiktől. A kutyák és a puskalövések az oroszlánoknál kevésbé bizonyultak elrettentőnek, de nem sokkal.

A felvételen zsiráfok és zebrák is láthatók, amint az emberi beszéd elől menekülnek, de egy hiénát és egy leopárdot is sikerült a hangokkal elkergetni, utóbbi még a zsákmányát is hátrahagyta.

Videó: egyszerre csapott le a medve és a farkas

Egyszerre támadó medvét és farkast vett videóra egy vadászkamera Alaszkában – írja a Live Science. A ritka felvételen az látható, amint a két ragadozó egy jávorszarvasra és annak borjára csap le olyan kis eltéréssel, hogy szinte koordinált támadásnak tűnik az eset.

Az eseményt a Glacier Bay Nemzeti Parkban sikerült lencsevégre kapni idén nyáron. A videón először egy jávorszarvas (Alces alces) tűnik fel a kicsinyével, pillanatokon belül azonban egy barnamedve (Ursus arctos) is előbukkan a sötétből. A felnőtt jávorszarvas azonnal a veszélyes ragadozónak ront, így megkezdődik a harc közte és a medve között.Ekkor hirtelen egy szürke farkas (Canis lupus) rohan elő a semmiből, aki a helyzetet kihasználva a védtelen borjút veszi célba.

A felvétel ezután véget ér, így az nem derül ki, melyik állat jött ki győztesen a küzdelemből, ahogyan az sem, hogy a fiatal szarvasnak sikerült-e megmenekülnie. Rick Steiner környezetvédelmi tanácsadó szerint azonban az akár 180 centiméter magasra is megnövő jávorszarvas volt előnyösebb helyzetben, főleg azért, mert a medve látszólag még igen fiatal volt. Miután az anya sikeresen elüldözte támadóját, feltehetőleg borja után szaladt, a farkas pedig nem lehetett ellenfél neki.

Hatalmas karmú, ősi ragadozót fedeztek fel

Sosem látott hüllő maradványaira bukkantak Brazíliában – írja a Live Science. Amint a felfedezésről szóló tanulmányból kiderül, az új faj a Venetorapter gassenae nevet kapta.

Az ősi ragadozó nagyjából 230 millió évvel ezelőtt élhetett, 70 centiméter magas és 1 méter hosszú volt, valamint hatalmas, kardszerű karmokkal és jókora, éles csőrrel rendelkezett.

Caio Fantini

Kétfejű kígyó lesz látható egy állatkertben

Kétfejű kígyó lesz látható a texasi Cameron Park Állatkertben – írja a Newsweek. A létesítmény szóvivője elmondta, az ilyen állatok nagyon ritkák, és még kevesebbszer fordul elő, hogy sokáig élnek.

Mivel két agy próbál egyszerre irányítani egy testet, gyakran megesik, hogy nehezen tudnak vadászni, illetve elmenekülni a ragadozók elől, ami a vadonban jelentősen csökkenti a túlélési esélyeket.

Az állatkert kétfejű texasi patkánysiklója viszont már jó ideje él: 2016-ban bukkantak rá egy ház hátsókertjében.

Videó: óriási cápát öltek meg kardszárnyú delfinek

Kardszárnyú delfinek támadtak a világ legnagyobb cápájára, az esetről videó is készült – írja az IFLScience. A felvételen az látszik, amint egy csapat kardszárnyú megkörnyékez egy nagyjából 18 méter hosszú cetcápát, majd egyikük kieszi a máját.

Nem ismeretlen eset, hogy ezek a vízi emlősök cápák máján lakmároznak, sőt, néha még a fehér cápák is felkerülnek az étlapjukra, azonban ez lehet az első alkalom, amikor valaki rögzítette, ahogy cetcápára támadnak.

Sok cápafaj még a kardszárnyúak számára is komoly ellenfél lehet, ezért kifejlesztettek egy módszert, amellyel könnyedén elejthetik ezeket a veszélyes ragadozókat. A találékony vízi emlősök fejjel lefelé fordítják a cápákat, amelytől egy transzhoz hasonló, önkívületi állapotba esnek, amelyben képtelenek védekezni.

Sosem látott ragadozók maradványaira bukkantak

Két új, a kardfogú macskaformák alcsaládjába tartozó fajt fedeztek fel Afrikában, amelyek a Dinofelis werdelini és a Lokotunjailurus chimsamyae nevet kapták – írja az IFLScience.

Ezek a hatalmas szemfogakkal rendelkező ragadozók nagyjából 8 millió évvel ezelőtt jelenhettek meg a Földön, és körülbelül 10 000 éve halhattak ki.

Az új fajok maradványaira egy dél-afrikai hatalmas fosszília gyűjteményben találtak rá, amelyben a pliocén korszakból (5,3-2,6 millió évvel ezelőtt) származó leletek találhatóak. A kutatók úgy vélik, hogy az úgynevezett langebaanwegi gyűjteményben számos más, eddig ismeretlen faj maradványai is lehetnek.A szakértők a két új állatfaj felfedezése mellett arra is rájöttek, hogy egyes kardfogú macskaformák sokkal elterjedtebbek lehettek az afrikai kontinensen, mint korábban hittük.

Videó: csapdába esett cápákat szabadítottak ki búvárok

Öt halászhálóba szorult cetcápát szabadítottak ki búvárok Indonéziában, az esetről felvétel is készült – írja a BBC. A cetcápákat a világ legnagyobb cápáikéntt tartják számon, a Természetvédelmi Világszövetség szerint példányszámuk egyre csökken.



A tudósok úgy vélik, a cetcápák akár 100-150 évig is élhetnek, az eddig ismert legidősebb cetcápa 18 méteresre nőtt meg.

Gyönyörű, ritka kígyót vettek videóra

Rendkívül ritka kígyót vett videóra egy férfi Floridában – írja az Ary News. A 41 éves Thomas Leebo Holloway által készített felvételen egy szivárványkígyó (Farancia erytrogramma) látható, amely egy édesvizekben élő siklóféle.

Ezek a hüllők 120 centiméteresnél is nagyobbra nőhetnek, különleges ismertetőjegyük a testükön végigfutó három vörös csík, illetve, hogy a napfényben fekete bőrük a szivárvány színeiben játszik. A szivárványkígyók nagyon ritkák, és színes testük ellenére általában kifejezetten nehéz őket kiszúrni a természetben, így igazán szerencsések azok, akik láthatják őket.

The post Gyönyörű, ritka kígyót vettek videóra first appeared on 24.hu.

120 éves a világ legnagyobb krokodilja

Idén júniusban lett 120 éves Cassius, a világ legnagyobb fogságban élő krokodilja, és a szakértők szerint még hosszú évekig élhet – írja a Live Science. A hatalmas, 5,5 méter hosszú példány megfigyelése azért is jelentős, mert a kutatók jelenleg nem tudják meddig élhetnek a bordás krokodilok.

Adam Rosenblatt, az Észak-Floridai Egyetem biológia professzora elmondta, a vadon élő krokodilok ritkán élnek 60 évnél tovább, fogságban viszont ennek kétszeresét is meghaladhatják, azonban pontosan senki sem tudja, meddig élhetnek.

A matuzsálemi kort megérő állatot nagyjából 80 éves korában fogták be, miután szarvasmarhákra támadt egy farmon. Amikor megtalálták, Cassius orra el volt törve, a szakértők szerint a sérülést akkor szerezhette, amikor egy hajóra támadt. Ez az eset feltehetőleg traumát okozott neki, hiszen a hangos gépek működése a mai napig jól láthatóan felzaklatják.

Videó: rejtélyes mélytengeri ragadozót fedeztek fel

Ismeretlen fajt fedeztek fel a Csendes-óceán mélyén, felvétel is készült a rejtélyes állatról – írja az IFLScience. A sosem látott élőlényt több mint 1400 méteres mélységben pillantották meg a kutatók az óceán egyik legősibb, feltáratlan élővilágában.

A szakértők szerint a videón látható élőlény egy, a Bathykorus nemzetségbe tartozó ragadozómedúza lehet, amely más medúzákkal, tengeri uborkákkal és egyéb állatokkal táplálkozhat. Vöröses-barna testével és csupán három csápjával a sosem látott ragadozó igazi ritkaságnak számít a medúzák között.

A napfénye nem jut le olyan mélyre, ahol ez az ismeretlen faj is él, ezért az ilyen helyeken sok élőlényben kifejlődik a biolumineszcencia, vagyis egy fény kibocsátásával járó kémiai reakció. Így világítanak például a szentjánosbogarak is.