Best WordPress Hosting
 

A kemoterápiát is kiválthatja ez az új rákgyógyszer

Nagy áttörést hozhat a rákkezelésben egy új immunterápiás gyógyszer – írja a The Guardian. Az orvosok szerint a készítmény drasztikusan növelheti egyes bélrákban szenvedők túlélési esélyeit, ráadásul a jövőben majd szükségtelenné teheti a műtéti beavatkozást is.

A pembrolizumab nevű gyógyszer bizonyos immunsejtek fehérjéit célozza meg, ezzel pedig arra készteti azokat, hogy megkeressék és elpusztítsák a ráksejteket. A klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy azok a páciensek sokkal nagyobb eséllyel lettek rákmentesek, akiket műtét előtt kemoterápia helyett pembrolizumabbal kezeltek.

Dr. Mark Saunders onkológusprofesszor elmondta, az immunterápia megkímélheti a betegeket a kemoterápiától, amelynek számos mellékhatása lehet, ráadásul a jövőben a műtéteket is kiválthatja.

Négyezer éves műtét nyomaira bukkantak

Már 4000 évvel ezelőtt, az ókori Egyiptomban is próbálták kezelni a rákot – írja a Live Science. Ezt egy koponya bizonyítja, amelyen műtét hegei látszanak.

A Krisztus előtt 2686 és 2345 közöttről származó koponyán a kutatók egy nagy daganat nyomait fedezték fel, amely körül több apró vágást is megfigyeltek. Ezeket feltehetőleg fém eszközök okozták egy műtét közben, amellyel a 30-as éveiben járó tumoros férfit próbálták kezelni.

A legősibb ismert feljegyzés a rákról Krisztus előtt 1600 körülről származik. A szöveg több melltumort is felsorol, és leszögezi, hogy nincs rájuk gyógymód. A mostani tanulmány viszont azt mutatja, hogy az egyiptomiak ennél már jóval korábban ismerték a rákos megbetegedéseket, és próbálkoztak is a kezelésükkel.

Sokat tanulhatunk a testünkben lévő apró gépektől

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott előadást a kémiai Nobel-díjas Bernard L. Feringa – nem sokkal korábban egy másik Nobel-díjast, Krausz Ferencet is vendégül látta az intézmény. Az eseményt követően a 24.hu is kérdezhette a holland kémikust.

Feringa 2016-ban, a francia Jean-Pierre Sauvage-zsal, illetve a brit Sir James Fraser Stoddarttal megosztva kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést a világ legkisebb ember alkotta szerkezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és létrehozásáért.

Gépek a molekulák szintjén

Agyrák elleni oltást teszteltek embereken

Vakcinát készítettek a glioblasztóma, az agyrák legagresszívabb, leghalálosabb és leggyakoribb fajtája ellen – írj a Science Alert. Amint egy új tanulmányból kiderül, a személyre szabott oltóanyagot már négy emberen kipróbálták, akiknél sikeresen meg is hosszabbította a túlélést.

A készítmény funkciója az, hogy segítsen az immunrendszernek felismerni és kiiktatni a tumorokat. A glioblasztóma kezelésében nagy nehézséget jelent, hogy a tumor mikrokörnyezete elpusztítja azokat az immunsejteket, amelyek meg akarják támadni azt. Az oltás viszont „megtanítja” az immunrendszernek azt, hogyan kerülheti meg a mikrokörnyezetet és férhet hozzá a daganathoz.

A négy alany két vagy négy dózist kapott az oltóanyagból, amelyek gyors és jelentős immunműködést váltottak ki. A vakcina mellékhatásokat is okozott a pácienseknél, például hányingert, hidegrázást és enyhe lázat, ezek azonban egy-két napon belül elmúltak.

Egy csepp vérből percek alatt kimutatja a rákot ez az új teszt

Percek alatt képes egy csepp vérből kimutatni a rákot egy új vizsgálat – írja a Live Science. Az eljárást kifejlesztő kínai tudósok új tanulmányukban arról írnak, hogy a mesterséges intelligenciát is használó tesztjük a gyomor-, hasnyálmirigy- és végbélrákot is észleli mindössze 0,05 milliliter megszáradt vérből.

A kutatók állítása szerint módszerük bizonyos kémiai anyagokat érzékel az alanyok vérében, amelyek alapján 82-100 százalékos pontossággal tudja kiszűrni a rákot.

A mesterséges intelligencia feladata tehát az, hogy a vérmintákban olyan anyagcseretermékeket keressen, amelyek a rák jelenlétét jelzik a szervezetben.

Tüdőrák elleni oltás készítésébe kezdtek

Az egyik leghalálosabb ráktípus ellen kezdtek el védőoltást fejleszteni az Egyesült Királyságban – írja az Interesting Engineering. A LungVax nevű vakcinát arra használhatják majd, hogy megelőzzék a tüdőrák kialakulását azoknál, akiket a leginkább veszélyeztet.

Az oltás feladata az lesz, hogy „megtanítsa” az immunrendszert arra, hogy elpusztítsa az abnormális sejteket a tüdőben, amelyek potenciálisan rákká fejlődhetnek.

Ha laboratóriumi környezetben sikerül elérniük a kutatóknak a kívánt hatást, akkor a készítményt klinikai körülmények között is kipróbálják majd.

Új rákszűrési módszert dolgoztak ki

A bélrák kiszűrésének teljesen új módját dolgozták ki glasgowi kutatók – írja a The Guardian. Az eljárás biopszia nélkül is képes lesz megállapítani a betegséget, így nem lehetnek olyan szövődményei sem, mint például a kórházi fertőzés.

A szakértők rájöttek arra, hogy a CT-vizsgálatokhoz hasonló pozitronemissziós tomográfia (PET) nevű modern képalkotó eljárás lehetővé teszi a teljes bélrendszer és azon belül található tumorok vizsgálatát bármilyen invazív beavatkozás nélkül.

A tudósok szerint a PET-vizsgálatok segítségével képesek lehetnek a rákot növekedés közben olyan részletesen megfigyelni, mint korábban soha.

Új módszert találtak a legnehezebben kezelhető rákok gyógyítására

Forradalmian új megközelítést dolgoztak ki a legnehezebben kezelhető rákok gyógyítására az ELTE kutatói – írj az MTI az intézmény közleménye alapján.

Az emberben előforduló rákos megbetegedések jelentős része az örökítőanyag megváltozásával, a DNS mutációival van kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak a RAS fehérje mutációi, amelyek az összes emberi tumor 30 százalékában megtalálhatók és a legnehezebben kezelhető humán karcinómák köthetők hozzájuk.

A kutatók mintegy 30 éve próbálnak a mutáns RAS fehérjékhez gátló kismolekulákat kötni, azonban egészen a legutóbbi időkig kevés sikerrel jártak. A Grolmusz Vince professzor által vezetett ELTE PIT Bioinformatikai Csoport most viszont olyan kismolekulákat talált, amelyekkel GAP molekulákat ragaszthatnak a RAS fehérjékhez.