Izgalmas napok lesznek a szentendrei Skanzenben május 30. és június 1. között. Nem csupán azért, mert az ott rendezett Kandela fesztivál szombati napján a Válasz Online is jelen lesz új nyomtatott kiadványával, a Válasz Offline magyar őstörténetről szóló számával. Jövő hétvégén különleges fényekbe is burkolózik majd a táj. Hogy miként, annak részleteibe a székesfehérvári Fényszórók egyik tagja, Gévai Bálint avat most be minket. Mesél arról, hogyan építette meg a pincében három hónap alatt a csapat saját fejlesztésű írásvetítőit, amelyekből stadionlámpák világítanak, hogy milyen, amikor a közönség élőben nézi végig, amint egy koncert hátterében ecsettel párbajozik az ember egy léggyel. Világszerte ritkaságszámba megy az az analóg fényfestészet, amit ők művelnek. Interjú.
Archívum címkék: nobel-díj
Sokat tanulhatunk a testünkben lévő apró gépektől
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tartott előadást a kémiai Nobel-díjas Bernard L. Feringa – nem sokkal korábban egy másik Nobel-díjast, Krausz Ferencet is vendégül látta az intézmény. Az eseményt követően a 24.hu is kérdezhette a holland kémikust.
Feringa 2016-ban, a francia Jean-Pierre Sauvage-zsal, illetve a brit Sir James Fraser Stoddarttal megosztva kapta meg a legrangosabb tudományos elismerést a világ legkisebb ember alkotta szerkezetei, a molekuláris gépek tervezéséért és létrehozásáért.
Gépek a molekulák szintjén
Meghalt Alice Munro Nobel-díjas író
Kilencvenkét éves korában meghalt Alice Munro irodalmi Nobel-díjas kanadai írónő, akit „a kortárs novella mesterének” neveztek a díj odaítélésének indoklásában – közölte kedden a Globe and Mail kanadai lap a novelláiról híres szerző családjára hivatkozva.
Munro hétfőn, egy ontariói ápolási otthonban halt meg. Halálhírét kiadója is megerősítette. Az írónő, aki 2013-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, családja szerint már legalább egy évtizede demenciában szenvedett.
Alice Ann Laidlaw néven született 1931-ben az Ontario tartománybeli Wingham városkában. Alig töltötte be tizennyolcadik évét, amikor szó szerint is elmenekült otthonról, és beiratkozott a Nyugat-ontariói Egyetem angol szakára. Már tizenévesen elhatározta, hogy író lesz, első novellája egyetemista korában jelent meg 1950-ben. Első novelláskötete, a Boldog árnyak tánca 1968-ban jelent meg, és rögtön elnyerte a legrangosabb kanadai irodalmi elismerést, a főkormányzó díját. Három évvel a Boldog árnyak után az Asszonyok és lányok élete című kötet a kanadai könyvkereskedők szövetségének díját érdemelte ki, 1980-ban A kolduslány című kötetéért Booker-díjra jelölték.
A Nobel-díj után a daganatos betegségek korai felismerésén dolgozik Krausz Ferenc
Szombaton a Budapesti Műszaki Egyetemen tartott előadást a tavaly decemberben megosztott fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Krausz Ferenc. Az attoszekundumos fényimpulzusok generálására szolgáló módszer kidolgozásáért a legmagasabb tudományos elismeréssel díjazott szakember kutatója iránt hatalmas volt az érdeklődés, két előadótermet is megtöltött, ráadásul úgy, hogy az egyikben csak videón nézhették.
A Max Planck Kvantumoptikai Intézet, és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem kutatója felmérve, hogy a többségében fiatalokból álló közönség nem feltétlen szakértője a témának, a terület komplett történelmén átvezette a hallgatókat: közérthetővé téve többek közt Erwin Schrödinger és Niels Bohr eredményeit is. A Simonyi Károly teremben a kutató felidézte, hogy a nyolcvanas években azon szerencsések egyike volt, akik még élvezhették a terem névadójának előadásait.
Mint mondta, amilyen beleéléssel Simonyi magyarázott, sokaknak meggyőződése volt, hogy látja az elektronokat, és ha csak tudat alatt is, de szerinte már ekkor megfogalmazódott benne, hogy mi lenne, ha ez a képesség valósággá válna.
Megtartotta akadémiai székfoglalóját Karikó Katalin
Karikó Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja megtartotta székfoglaló előadását kedden, a Pesti Vigadó dísztermében. Az eseményen Lénárd László, az MTA Biológiai Tudományok Osztályának elnöke méltatta a Nobel-díjas kutatóbiológust – írta az MTI.
Köszöntőjében egyebek mellett kiemelte, hogy Karikó Katalin az első magyar nő, aki Nobel-díjat vehetett át. Mint fogalmazott, Karikó Katalin nemcsak fantasztikus kutató, tudós, hanem nagyszerű ember is, aki soha nem adta fel az álmát.
Ezt követően Ádám Veronika, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke mondott laudációt. Kiemelte: Karikó Katalin világraszóló teljesítménye mögött egy rendkívüli ember rendkívüli életútja áll. A Nobel-díjas kutató életútját ismertetve felidézte a gyermekkorát, iskolás éveit, kiemelve Tóth Albert tanár urat, aki a
A Nobel-díjas Krausz Ferenc elmondta, mit tart a legnagyobb problémának
A tavaly Nobel-díjat kapott kísérleti fizikust, Krausz Ferencet a közmédia 2023-ban az év emberének választotta, ebből az alkalomból készült vele hosszabb beszélgetés, amelyről az MTI számolt be. „Szüleim kétkezi munkások voltak, de minden lehetséges támogatást megadtak nekem és testvéremnek” – mondta Krausz Ferenc, aki a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium diákjaként matematika szakkörre járt, otthon pedig kísérletezett.
Gyorsan jött az ár, el kellett kezdeni úszni
„Arnold Schmidt iránymutatásával, fiatal csapatunkkal szilárdtest lézereken kezdtünk kutatásokat végezni, azokból próbáltunk rövid impulzusokat előállítani. A 2000-es évek elején ez vezetett azokhoz a kísérletekhez, amelyekért a Nobel-díjat kaptam.” Kutatócsoportjának célja a kilencvenes években az volt, hogy láthatóvá tegyék az elektronok valós idejű mozgását az atomban. 2001-ben a Bécsi Műszaki Egyetemen ultragyors lézervillanások segítségével lefényképezték és megmérték az elektron mozgását:
Újra megvizsgálják, hogy ötven éve megmérgezték-e a Nobel-díjas Pablo Nerudát
Egy chilei fellebbviteli bíróság kedden bejelentett döntése szerint újraindítják a több mint ötven éve elhunyt Pablo Neruda Nobel-díjas költő halála körülményeinek kivizsgálását – írja az MTI.
A halotti bizonyítvány szerint Neruda halálát prosztatarák szövődményei okozták, de a költő sofőrje évtizedekig hangoztatta, hogy megmérgezték.
Rodolfo Reyes, Neruda unokaöccse tavaly februárban jelentette be, hogy kanadai, dán és chilei igazságügyi szakértők bizonyítékokat találtak a mérgezésre. Egy chilei bíróság azonban decemberben elutasította, hogy újra megnyissák az ügyet arra hivatkozva, hogy egy újabb vizsgálat nem vezetne sehova.
Egy fagyasztó meghibásodása után 30 évnyi kutatási minta landolt a kukában a leghíresebb svéd orvosi egyetemen
Évtizedek óta gondosan gyűjtött kutatási minták semmisültek meg Svédország egyik legpatinásabb oktatási intézményében, a Karoniska Intézet nevű orvosi egyetemen, amikor a karácsonyi ünnepek alatt meghibásodott egy fagyasztószekrény – írja a Guardain.
A meghibásodás, melynek következtében a mínusz 190 Celsius-fokon üzemelő fagyasztószekrény 16 kriogéntartálya nem kapott elegendő folyékony nitrogént még tavaly év végén, közvetlenül karácsony előtt – egészen pontosan december 22-én vagy 23-án – történhetett.
A brit lap szerint az ilyen hibák elkerülése végett úgy alakították ki ezeket a tartályokat, hogy akár 4 napot is túléljenek bennük a minták, ha megszakadna a nitrogénellátás, azonban a mostani hibát csak 5 nap után vették észre.
Top10: 2023 közéleti csúcseseményei Tóth Gabi válásától Mészárosék jachtozásán és Azahriah stadionozásán át a magyarverő Erdogan-testőrökig
10. A Tompa utcai pad a magyar politika színezőfüzetévé alakul
Nem tudunk többet mondani a magyar közéletről annál, amit magáról mond azzal, hogy egy utcai padot tett a saját Jeruzsálemévé. Azt a várost, ugye, a judaizmus, a kereszténység, valamint az iszlám egyaránt szent helyként tartja számon, s ahogyan a magyar kereszténységnek Tóth Gabi jut a Jeanne d’Arc-sorból, ahogyan a magyar futballnak zenészből a Manchester City-fan, oasises Gallagher testvérek helyett a wannabe FTC-drukker Gáspár Győző esik le, úgy a magyar politikának a kulturális feszültségektől vibráló, a történelmi emlékezetet minden téglájával őrző, irtózatos fájdalmakat, továbbgondolhatatlan igazságokat, elemi hűségeket cipelő valóság helyett egy IX. kerületi utcabútor marad játszótérnek, ami persze úgy aránylik a jeruzsálemi mindenséghez, ahogyan Farkas Flórián polgárjogi küzdelme Martin Luther Kingéhez.
Tehát az történt Ferencvárosban, hogy az Amnesty International önkéntesei a Pride-hónap alkalmából szivárványszínűre festettek egy padot, amit az FTC-szurkolók zöld-fehérre pingáltak, hogy aztán az eredeti alkotók újra sokszínűre változtassák. Minden fordulat ismertetésétől kegyeleti okokból eltekintünk, ám jelezzük, fellépett még a piros-fehér-zöld változattal a Mi Hazánk, a padot le is fóliázták, a helyszínen megfordult a Kutya Párt és a Betyársereg egyaránt, megjelent még szivárványos szék, piros-fekete kockásra, azaz tanártüntetésesre festett pad, végül az önkormányzat egy zöld bútorral zárta a vitát úgy, hogy végül az „A kutya családtag” konklúzióra jutottak, ami pedig tényleg a tökéletes karikatúrája a politika legvalódibb jelentésének.
Karikó Katalin életművét Bill Gates is az év csúcsteljesítményeként értékelte
Bill Gates a közösségi oldalán közzétett toplistában méltatta Karikó Katalint, aki nemrégiben kapott Nobel-díjat.
„Kétségtelen, hogy kihívásokkal teli időket élünk, de továbbra is optimista vagyok a jövőt illetően. Szerencsés vagyok, hogy a munkám révén rálátásom van arra, hogy a világ egyre jobbá válik. Íme egy lista öt jó dologról, ami ebben az évben történt” – kezdte év végi, összefoglaló bejegyzését Bill Gates.
A szoftverfejlesztő, Microsoft-társalapító Gates a 2023-at értékelő poszt csúcsteljesítményeit taglaló részben úgy dicsérte Karikó Katalint és kutatótársát, akik megkapták a fiziológiai-orvostudományi Nobel-díjat:
Pokolian forró év áll mögöttünk
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2023-ban is összegyűjtöttük, melyek voltak az esztendő legfontosabb tudományos áttörései, eseményei és hírei – a 2021-es összefoglalót itt, a 2022-est itt érheti el. Ahogy olvasóink már megszokhatták, nem csupán a nagyvilág történéseire fókuszálunk, a magyar szempontból jelentős mozzanatokra külön hangsúlyt fektettünk.
Magyar Nobel-díj, rögtön kettő
A tudományos Nobel-díjakat bejelentését minden évben kimagasló szakmai és laikus érdeklődés övezi, elvégre a legnevesebb, az orvostudomány és fiziológia, kémia, illetve fizika területén elnyerhető elismerésről van szó. A Nobel Bizottság hagyományosan október elején ül össze, hogy döntsön a kitüntetésekről, így kronológiai szempontból bemutatónkat egyből az év végén kezdjük.
2023 öt percben: Orbán-pizza és fóliás pad, cövekként álló kordon és nindzsakormány
Ötperces videóba sűrítettük az év emblematikus történéseit.
The post 2023 öt percben: Orbán-pizza és fóliás pad, cövekként álló kordon és nindzsakormány first appeared on 24.hu.
Ezért nem vette át a Nobel-díjat Szolzsenyicin
A százöt éve, 1918. december 11-én született Alekszandr Szolzsenyicin már egészen kis gyermekként elhatározta, hogy író lesz. Mivel megfelelő irodalmi kurzusok nem voltak a közeli Rosztovi Egyetemen, végül mégis inkább matematikát tanult, így történhetett, hogy a második világháborúban tüzértisztként került a frontra. Bár korábban semmi baja nem volt a rendszerrel, egy frontról írt 1945-ös, barátjának írt levelében tett egy-két nem helyénvalónak számító megjegyzést Sztálinra.
Annak rendje és módja szerint letartóztatták, a következő 11 évet börtönökben, munkatáborokban és internáltként töltötte. 1956-ban rehabilitálták, sőt 1962-ben megjelenhetett első regénye, a saját Gulag-élményei alapján írt Ivan Gyenyiszovics egy napja.
Hruscsov támogatta
Csézy tervezte a ruhát, amiben Karikó Katalin átvette a Nobel-díjat
Az Instagram-oldalán írt arról Csézi Erzsébet, művésznevén Csézy, hogy Karikó Katalin egy általa tervezett ruhát viselt a Nobel-díj átvételekor Stockholmban. Az énekesnő ugyanis ezzel is foglalkozik:
Soha nem gondoltam volna, hogy sírva fogom nézni, ahogy Karikó Katalin mosolyogva veszi át a Nobel-díjat az általam készített ruhában. Tiszta szívből gratulálok és nagyon büszke vagyok rá!
A Bors megkereste Csézyt, hogy meséljen kicsit többet is a ruháról. Kiderült, hogy Karikó testvére két évvel ezelőtt látogatott el az énekesnő szalonjába, akit maga Karikó küldött oda.
Karikó Katalin és Krausz Ferenc is átvette a Nobel-díjat
Átvette a Nobel-díjat vasárnap Stockholmban Karikó Katalin biokémikus és Krausz Ferenc fizikus. A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Az emberi tudás határait feszegetjük ezekkel a kutatásokkal, amelyek hozzájárulnak a világ fejlődéséhez és ezáltal a jövő megjósolhatatlan eseményeire is fel tudunk készülni
– hangsúlyozta nyitóbeszédében Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke.
Karikó Katalin megtartotta Nobel-előadását
Megtartotta Nobel-előadását csütörtökön délután Stockholmban Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, aki az amerikai Drew Weissmannal megosztva veheti át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Karikó Katalin úttörő munkássága új korszakot nyitott sokféle betegség kezelésében és megelőzésében, ő az első magyar nő, akit Nobel-díjjal tüntetnek ki. A világ legnagyobb tudományos elismerését Weissmannal a nukleozid módosítással kapcsolatos felfedezéseikért kapják, amelyek lehetővé tették a Covid-19 elleni mRNS-alapú vakcina kifejlesztését is.
Karikó Katalin és Drew Weissman előadására a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető program részeként került sor a Karolinska Intézet aulájában.
Karikó Katalin: A tudomány volt az érdeklődésem középpontjában, nem álmodtam díjakról
Mindig a megértés, a tudomány volt az érdeklődése középpontjábna, és soha nem álmodott arról, hogy a kutatásaiért díjat kap – egyebek mellett erről beszélt Karikó Katalin szerdán Stockholmban, újságírók előtt.
Számomra mindig az volt az érdekes, hogy megértsek egy biológiai folyamatot, erre koncentráltam és azzal soha nem foglalkoztam, hogy hogyan léptetnek elő – hangsúlyozta újságírói kérdésre válaszolva Karikó Katalin, aki kutatótársával, Drew Weissman együtt tartott sajtótájékoztatót a Nobel-díj vasárnapi átadását felvezető programsorozat részeként.
Van aki azt mondja, hogy minden tudós azért dolgozik, hogy ilyen díjat kapjon, de én nem álmodtam semmi ilyen díjról, a többi díjról sem. A tudomány volt az érdeklődésem középpontjában és nem vágytam arra, hogy felismerjenek és elismerjenek vagy megveregessék a vállam
Tragikus balesetben halt meg Albert Camus
Albert Camus Nobel-díjas francia író, filozófus, az egzisztencialista filozófia egyik legfontosabb alakja 110 éve, 1913. november 7-én született. Véleménye miatt hatóságok nem nézték jó szemmel munkásságát, saját lapját be is tiltották, a második világháború során pedig menekülésre is kényszerült – írja az MTI.
Nehéz gyermekkorától a második világháborúig
Az akkor francia uralom alatt álló Algériában a napvilágot, apja egy évvel később elesett az első világháborúban, írástudatlan és csaknem teljesen süket anyja takarításból tartotta el a családot. Camus iskolájának legkiválóbb diákjai közé tartozott és a sportban is jeleskedett, később az algíri egyetemre iratkozott be. Megélhetését alkalmi munkákból biztosította: dolgozott a meteorológiai intézetnél, autóalkatrész eladóként és magántanítványokat is vállalt.
Éhségsztrájkba kezdett az idei Nobel-békedíj börtönben raboskodó kitüntetettje
Éhségsztrájkba kezdett Nargesz Mohammadi bebörtönzött, iráni aktivista, aki emberi jogi tevékenységéért idén elnyerte a Nobel-békedíjat – közölte a Mohammadi kiszabadítását célként kitűző mozgalom.
Az aktivista éhségsztrájkjával a börtönkörülmények és a nők kötelező fejkendőviselése ellen tiltakozik. Az Engedjék Szabadon Nargesz Mohammadit nevű kampány munkatársai elmondták, hogy az aktivista a börtönből küldött üzenetben értesítette családját az éhségsztrájkról.
A mozgalom szerint Mohammadi és ügyvédje hetek óta küzd azért, hogy átszállítsák egy szív- és tüdőgondozásra szakosodott kórházba. Azt nem fejtették ki bővebben, hogy Mohammadi pontosan milyen egészségi állapotban van, de azt lehet tudni, hogy szívultrahang vizsgálatra volt szüksége. Családja szerint sürgős orvosi ellátásra szorul, viszont a hatóságok arra hivatkozva nem hajlandók átszállítani, hogy Mohammadi megtagadja a fejkendőviselést.
Tizenhárom dolog, amit Karikó Katalintól tanulhatunk
(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)
Imádom az életrajzi könyveket, így hát lecsaptam Karikó Katalin könyvére is, amikor október elején megjelent a Helikon Kiadónál. A műfaj iránti rajongásom többrétű, de azt hiszem, elsősorban azt szeretném megtudni a sikeres emberektől, hogy mi tette őket azzá, amik, vagyis mi a „titkuk”, mit lehetne tőlük eltanulni. Rendhagyó recenzió következik.
Természetesen minden könyv másképpen szólítja meg az egyes olvasókat, szóval az alábbi lista, amiben 13 pontban összeszedtem a tanulságokat, teljesen szubjektív. Emiatt is ajánlom elolvasni a könyvet, mert másoknak biztosan más lesz fontos Karikó életútjából. A könyv egyébként olvasmányos, laikusoknak is követhető nyelvezettel szövi a történetet, miközben Karikó saját bevallása szerint nagyjából a doktori fokozatának megszerzésének idejére, az 1980-as évekre már a szülei számára sem volt világos, hogy pontosan mivel is foglalkozik. Tehát könnyen lehetett volna száraz, csak a szakmabeliek számára emészthető szöveget írni, de szerencsére nem így történt.