Best WordPress Hosting
 

Extraprofitadó kivetésével könnyít a kormány a gyógyszergyárak helyzetén

Extraprofitadót vet ki a gyógyszergyártókra a kormány, méghozzá január elejéig tartó visszamenőleges hatállyal a csütörtök késő este kiadott Magyar Közlönyben közzétett rendelettel. Az új teher a 2022 karácsonya előtt az ágazatra kivetett, most mérsékelt különadó mellé érkezik, és beszámítható a globális minimumadóba.

Miért fontos ez? Lényegében az árbevétel képezte az adóalapot a gyógyszergyártók különadójának meghatározásakor, így veszteséges működés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezett. 2024-től az unió területén ráadásul életbe lép a globális minimumadó, aminek célja, hogy a 750 millió eurós árbevételt elérő vállalatok tényleges adóterhe elérje a 15 százalékot.

A társasági jövedelemadó típusú terhekre vonatkozik a minimumadó, ugyanis a célja a társasági adóval kapcsolatos országok közötti verseny korlátozása. A tegnap bevezetett extraprofitadó alapja már hasonló az iparűzési adóhoz (levonhatók bizonyos költségek az árbevételből), így a globális minimumadó számításakor is figyelembe lehet venni.

Agyba-főbe veri az állampapír-hozamokat a BÉT, de épp a kormány jelenti a fő kockázatot

Kimagasló teljesítményt nyújtott 2023-ban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX, amely 2022-höz képest 38,4 százalékos növekedéssel – dollárban mérve pedig közel 50 százalékos emelkedéssel –, 60 620 ponton zárta az évet. A rally 2024-ben is folytatódott, az index január derekára 64 ezer pont fölé emelkedett, és csütörtökön is e szint fölött zárt.

Miközben tehát a magyar gazdaság gyengélkedett – a tavalyi első három negyedévben 1,2 százalékkal csökkent a GDP – addig a BUX a 12. helyre tört fel a világ legnagyobbat emelkedő tőzsdeindexeinek listáján 2023-ban.

Forrás: Budapesti Értéktőzsde

Lázár János „nagy magyar vállalatoknak” adna örökbe kastélyokat

A keszthelyi Fenékpuszta majorság mintegy 3 milliárd forintos felújításával lezárult a Nemzeti kastély- és várprogram. A kormány a következő napokban olyan előterjesztésről tárgyal, amelyben három részre bontanák a történelmi épületegyüttesek hasznosítását – mondta az építési és közlekedési miniszter vasárnap.

Lázár János a Fenékpuszta majorság fejlesztésének átadásán kifejtette:

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-re bíznák az épületegyüttesek egy részét, amelyek későbbi hasznosítása az MNV Zrt. feladata lenne.

Az Oroszországban maradt nagy európai cégek 100 milliárd eurót buktak

A legnagyobb európai cégek összesen legalább 100 milliárd euró közvetlen veszteséget szenvedtek el a háború kezdete óta az Oroszországban működő leányvállalataikon keresztül, derült ki a Financial Times számításából. Az összesített számban nincsenek benne a háborús helyzetből fakadó makrogazdasági hatások, vagyis az olyan közvetett költségek, mint például a magasabb energiaárak.

Az adatok szerint a háború előtt 1871 európai tulajdonú vállalat működött Oroszországban, ezek több mint fele jelenleg is üzemel. Ilyen például az olasz UniCredit, az orsztrák Raiffeisen, a svájci Nestlé, vagy a brit Unilever. 

A szakértők szerint a maradó cégek magas kockázatú szerencsejátékot játszanak, ami például abban is megnyilvánul, hogy Moszkva először a Fortum és az Uniper gázimportőr cégek fölött vette át az irányítást, amit aztán a Danone és a Carlsberg júliusi eltulajdítása követett.