Best WordPress Hosting
 

Csányi Sándor az OTP-vel, Marco Rossival elégedett, a gazdaságpolitikával kevésbé

Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.

Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.

A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.

Elege lett a Sparnak: megtámadják a magyar kormány lépését Brüsszelben

A Spar az Európai Bizottsághoz fordult, mert diszkriminatívnak és számos – többek között az áruk szabad mozgására vonatkozó – uniós jogszabályt sértőnek tartja a Magyarországon a kiskereskedelmi láncokra 2022 májusában kivetett különadót – idézi a portál a Financial Times híre nyomán.

A kormány akkori kommunikációja szerint a rezsicsökkentés és a haderőfejlesztés finanszírozása érdekében meghozott szabályok szerint a 100 milliárd forintot meghaladó bevételnél az addig 2,7 százalékos elvonást 4,1 százalékra emelték, a 30–100 milliárd forintos sávra pedig 1 százalékos adót vetettek ki, szemben a korábbi 0,4 százalékossal.

A Spar EB-hez benyújtott panasza szerint a kormány beavatkozása körülbelül 90 millió euróval növelte a költségeiket, és tavaly közel 50 millió eurós veszteséget okozott. A Spar kifogásolja azt is, hogy a magyar kormány árstopot vezetett be egy sor élelmiszerre.

Elszálltak a repülőjegyárak – mutatjuk, mitől drágultak drasztikusan a légi utazások

2019 óta jellemzően 40–60 százalékkal drágultak az átlagos retúr repülőjegyárak a Budapestről induló járatok esetében, de 2022 és 2023 között egyetlen év alatt is 10 ezer forintos emelkedés történt egy-egy úti cél esetében – ez derül ki a repjegy.hu által lapunknak megküldött adatokból.

A drágulás mértéke Európán belül ugyan ingadozó, viszont általánosnak tekinthető. Londonba és vissza 2019-ben például még átlagosan 43 ezer forintért lehetett utazni, ez tavaly már több mint 60 ezer forintba került. Ugyanebben az időszakban egy amszterdami út 78 ezerről 111 ezerre, egy barcelonai 51 ezerről 81 ezerre, egy athéni pedig 47 ezerről 74 ezerre drágult. A tengerentúli városoknál még durvábbak a számok: Miamit 2019-ben oda-vissza még 205 ezer forintból meg lehetett járni, tavaly már átlagosan 301 ezer forintot kellett fizetni az útért, de Bangkok esetében 188 ezerről 360 ezerre lőtt ki az utazás ára – azaz majdnem megduplázódott.

Nem volt ugyanakkor egyenletes az árnövekedés, hiszen a statisztikákból látható, hogy 2021-ben a legtöbb európai desztináció esetében az átlagárak kedvezőbbek voltak, mint a pandémiát megelőző évben, 2023-ban azonban már nem találni olyan úti célt, amelynél az árak csökkentek volna a bázisévhez képest.

Döntött a Kúria: a Ryanairnek nem kell kifizetnie a 300 milliós bírságot

A Fővárosi Törvényszék jogosan semmisítette meg Ryanair légitársaságra még 2022 augusztusában kiszabott, 736 ezer eurós (mintegy 300 millió forintos) bírságot – szúrta ki a Telex a Kúria erről szóló döntését. Ez azt jelenti, hogy a légitársaság véglegesen megnyerte a Fogyasztóvédelmi Hivatal ellen indított perét.

Az ügy 2022-re nyúlik vissza, amikor a kormány bevezette az „extraprofitadót”, amit a Ryanair egyenesen rablásnak nevezett annak fényében, hogy ekkor a légitársaságok a koronavírus járvány miatt veszteségesen működtek. A 300 millió forintos büntetést a fogyasztóvédelmi hatóság azután szabta ki, hogy a Ryanair deklarálta: 2022 júliusától az utasonként 10 eurós különadót átterheli az utasokra.

A légitársaság pert indított, és a Fővárosi Törvényszék 2023 nyarán jogerősen megsemmisítette a fogyasztóvédelmi bírságról szóló határozatot. Szabó József törvényszéki szóvivő akkor azt mondta, az ítélet indoklásában két fontos elem szerepel.

Extraprofitadó kivetésével könnyít a kormány a gyógyszergyárak helyzetén

Extraprofitadót vet ki a gyógyszergyártókra a kormány, méghozzá január elejéig tartó visszamenőleges hatállyal a csütörtök késő este kiadott Magyar Közlönyben közzétett rendelettel. Az új teher a 2022 karácsonya előtt az ágazatra kivetett, most mérsékelt különadó mellé érkezik, és beszámítható a globális minimumadóba.

Miért fontos ez? Lényegében az árbevétel képezte az adóalapot a gyógyszergyártók különadójának meghatározásakor, így veszteséges működés esetén is adófizetési kötelezettség keletkezett. 2024-től az unió területén ráadásul életbe lép a globális minimumadó, aminek célja, hogy a 750 millió eurós árbevételt elérő vállalatok tényleges adóterhe elérje a 15 százalékot.

A társasági jövedelemadó típusú terhekre vonatkozik a minimumadó, ugyanis a célja a társasági adóval kapcsolatos országok közötti verseny korlátozása. A tegnap bevezetett extraprofitadó alapja már hasonló az iparűzési adóhoz (levonhatók bizonyos költségek az árbevételből), így a globális minimumadó számításakor is figyelembe lehet venni.

Egész váratlanul új extraprofitadót vezetett be a kormány

A csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyben egy gyógyszergyártóknak (de végső soron minden gyógyszerfogyasztónak) fájdalmas kormányrendelet olvasható. Bár eredetileg arról volt szó, hogy 2024-re kivezetik az extraprofit-adóknak nevezett különadókat, ez nem történt meg, tavaly júniusban már tudni lehetett, hogy maradnak, igaz, csökkentett módon. Így a gyógyszergyártóknak a nettó árbevételük után 2024 januárjától 50 milliárd forintig 0,5 százalék, 50-150 milliárd forint között 1,5 százalék, fölötte pedig 4 százalék különadót kell fizetniük a korábbi 1, 3 és 8 százalék felett.

A különadó mellé pedig a most megjelent kormányrendelet bevezeti számukra az extraprofitadót is, visszamenőleges, január 1-jei hatállyal. Ennek mértéke, ugyanazon sávok szerint 0,5 százalék, 4 százalék és 7 százalék lesz.

Indoklást a kormányrendelet nem tartalmaz, vélhetően kellenek a pluszbevételek a költségvetésbe az elszálló deficit megfékezése miatt.

Több száz benzinkút sorsát pecsételte meg a kormány egyetlen döntéssel

Óriásit változtatott csütörtöki éjjel megjelent rendeletével a kormány a hazai benzinkutak helyzetén: a legkisebb töltőállomásokat leszámítva mindenkinek egységesen 3 százalékos különadót állapított meg.

Ez azt jelenti, hogy a rendelet szerint az évi 500 millió és 30 milliárd forint közötti nettó árbevételű töltőállomások jövőre a mostani, 0,15 százalékos sarc hússzorosát fizetik meg extraprofitadóként, a 30 milliárd és 100 milliárd közötti adóalapúak pedig az eddigi 1 százalék tripláját, miközben a 100 milliárd forintnál is nagyobb forgalmú kutak terhe pont, hogy csökken, az eddigi 4,5 százalékhoz képest másfél százalékkal. Egyedül az évi 500 millió forint nettó árbevétel alatti kutak helyzete nem változik, nekik továbbra sem kell különadót fizetniük – olvasható a portálon.

A nyertesek

Elszálló üzemanyagár: öngólt rúghat a kormány az adóemeléssel

A május közepén látott mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai kutakon, különösen az elmúlt két hétben, amikor a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett. A gázolaj átlagára e hét péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, amely ezúttal 627 forintra emelkedett. E hirtelen áremelkedés egyedi abból a szempontból, hogy a magánautósok eddig még soha nem szembesültek egy hét alatt 30 forintos dízeldrágulással – mutatott rá saját árnyilvántartása alapján a Népszava.

A drágulás egyik oka, hogy a kőolaj világpiaci ára is emelkedésnek indult: az irányadó Brent típusú olaj ára a 85 dollár körüli negyedéves csúcsot is elérte a múlt hét során. További drágulást vetít előre, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) belengette, hogy csökkentené a kínálatot, amelynek célja, hogy áremelést érjen el. Szaúd-Arábia például szeptembertől napi egymillió hordóval mérsékelheti a kitermelést. Eközben az oroszok már júniusban léptek, amikor félmillió hordó/napos termeléscsökkentésről döntöttek. S miközben a kínálat szűkül, a globális kereslet enyhe emelkedést mutat.

Fontos tényező az áremelkedésben, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek közti árrés – az úgynevezett finomítói marzs – szélesedik. Az utóbbi egy hónapban a világpiaci termékárak, de különösen a benzin ára nagyon elszállt a nyersolajéhoz képest, főképp azért, mert a készletszintek alacsonyak. Ennek fő oka, hogy a koronavírus-járvány alatt visszafogták a finomítói kapacitásokat, ehhez képest még mindig nem indítottak újra annyi kapacitást, amennyire a nemzetközi piacnak igénye lenne. A finomítói marzs az elkövetkezőkben még inkább szélesedhet – értékelt lapunknak Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

A Tesco és a Lidl profitját is durván megcsapolta a különadó, ám így is komoly nyereségük lett

A Tesco Global Áruházak Zrt. és a Lidl Magyarország Bt. üzleti éve március 1-jétől február végéig tart – legfrissebb mérlegük már nyilvános, amiből az olvasható ki, hogy mindkét multilánc a körülmények ellenére is (ársapka, különadó, dráguló energia, valamint a magas élelmiszer-inflációval együtt járó kereslet-visszaesés) képes volt növelni az árbevételét. A brit multiláncnál (Tesco) a profit is hízott, a német diszkontláncnál (Lidl) viszont kicsit karcsúbb lett az eredmény, mint az előző évben. Az elértnél is jóval combosabb haszonra tehettek volna szert, ha nincs a megemelt kiskereskedelmi különadó.

A Tesco belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele mintegy 15 százalékkal emelkedett tavaly márciustól idén február végéig, 621,5 milliárd forintról 720,4 milliárd forintra.

A Lidl belföldi értékesítésből származó nettó árbevétele 30 százalékkal emelkedett, 746,2 milliárd forintról 971,8 milliárd forintra.

Így írta át a kormány az extraprofitadóról szóló rendeletet

Több ponton is módosította a kormány hétfő éjjel a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a 2022. júniusi extraprofitadós kormányrendeletet.

A gyógyszergyártóknál az adókulcsok maradnak a mostani szabályok szerint. Azaz 50 milliárd forintos adóalapig idén 1%, jövőre, 50-150 milliárd forint között 3% és a 150 milliárd forintot meghaladó rész után 8%, jövőre pedig feleződnek az adókulcsok. De adócsökkentés lesz lehetséges, januártól. Az adót csökkentheti:

a) az adóévi tárgyi eszköz beszerzésére, előállítására irányuló, Magyarország területén megvalósuló beruházás bekerülési értéke, mínusz a beruházásra a b) pont szerint érvényesített csökkentés,

Jó hír az építkezőknek, lakásfelújítóknak: csökkenhet az építőanyagok ára

Az építőanyag-kereskedő vállalkozások többsége az építési termékek egy részénél árcsökkenéseket prognosztizál – derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat felmérésből. A második félévre kis mértékű, átlagosan egy számjegyű árcsökkenést várnak.

A legnagyobb mértékben az EPS (polisztirol) szigetelőanyagok és a betonacélok,

a legkevésbé a festékanyagok, a cement és a gipszkarton ára mérséklődhet a piaci szereplők szerint.

Multik megadóztatása: így cselezné ki Brüsszelt a magyar kormány

A globális minimumadó egy OECD által elindított nemzetközi adóreform törekvés, amelyet végül 2022 decemberében Magyarország is elfogadott. A reform célja azt, hogy azon multinacionális vállalatoknak, amelyeknek cégcsoport szinten legalább 750 millió euró éves árbevétele van, legalább 15 % elvárt minimumadót kell fizetni minden egyes országban, ahol tevékenyek. Ha abban az országban, ahol az adott társaság adózik, a társasági nyereségadó nem éri el ezt a 15%-os szintet, úgy a különbözetet alapesetben az anyacég országában kell leadózni, de a leányvállalat országa dönthet úgy, hogy ezt a különbözetet kiegészítő adó formájában beszedi. Ezzel megakadályozható, hogy egy cég adóoptimalizálási céllal létesítsen leányvállalatot egy kedvezőbb adózású országban. Magyarország elvileg ilyen ország; hiszen a társasági adó csupán 9 százalék.

„A helyzet azonban nem ilyen egyszerű – idézi a közlemény Bagdi Lajost, a Niveus partnerét, hiszen a cégek többféle adót fizetnek a tevekénységük után Magyarországon. Tipikusan ilyen például a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék, de bizonyos szektorokban a Robin Hood adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó és az extraprofitadók. Magyarország folyamatosan egyeztetett arról, hogy ezek az adók is beszámíthatók legyenek a globális minimumadóba – vagyis kiegészítő adót csak abban az esetben kelljen fizetni, ha a társasági adó, helyi iparűzési adó, Robin Hood adó és extraprofitadók, valamint egyéb beszámítható adók összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet.

Számos cégnél bizonytalanságot okoz, vajon ezek az adónemek beszámíthatóak lesznek vagy sem, de Bagdi Lajos szerint várni kell; leghamarabb az október végén, november elején érkező adócsomagban fog megjelenni a globális minimumadószabályok bevezetése, amellyel a kormányzat ezt a 15 százalékos kiegészítő adót fogja kivetni. Ez magyarázza, hogy a 2024-es költségvetésben a tavalyihoz képest közel 15 százalékkal magasabb, 1153 milliárdos társasági adóbevételt irányoztak elő.

Veszélyben az EU-pénzek: a kormány nem teljesíti ezt a brüsszeli elvárást

Átmeneti időben számítunk a különadókra, 2024-ben megkezdjük ezeknek a kivezetését, a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében ezek megindulnak

– jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a múlt hónap végén.

A politikus azt már nem tette hozzá, hogy ezeket az adónemeket nem is kellene kivezetni, mert azok a korábbi jogszabály alapján maguktól „kivezetődtek” volna 2023 végén. A kormány ugyanis csak 2022–2023-ra vonatkozóan döntött tavaly az extraprofitadóként emlegetett különadók bevezetéséről. Ehhez képest a kabinet egy újabb rendeletben 2024-re is kiterjesztette ezeket, vagyis az aktív jogalkotás éppen ahhoz kellett, hogy a hatályukat meghosszabbítsák. A pénzügyminiszter által említett három szektor esetében pedig mindössze annyi történik, hogy csökken a hozzájuk tartozó bevételi előirányzat összege, kettő esetében az adómérték is.

Ideiglenes terheket véglegesít a kormány, a revolutos és a wise-os tranzakciókat is megadóztatják

A kormány 2022. májusában jelentette be, hogy extraprofitadókat vezet be több gazdasági szektorra is július 1-től. Az akkori közlés szerint ezeket ideiglenesen, 2022-ben és 2023-ban kell megfizetniük az érintett társaságoknak, például

a bankoknak,

pénzügyi szolgáltatóknak,

Két évre ígérték, de jövőre is megmaradnak a hungarikumnak számító extraprofitadók

Megmaradnak jövőre az extraprofitadók, de lát lehetőséget a csökkentésükre, ezért a kormány a 2024-es költségvetésben fokozatosan már megkezdi a kivezetésüket – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön a kormányinfón.

Varga nem részletezte, hogy melyik adónemeket és milyen mértékben tervezik csökkenteni, de a Költségvetési Tanács 2024-es büdzséről szóló, szerda este közzétett véleménye alapján a Portfolio.hu szerint kikövetkeztethető*Mivel csak előirányzatokat adtak meg, biztosat majd csak a konkrét adószabályok megjelenése után lehet tudni a változás mértékéről. , hogy:

a bankokat és pénzügyi vállalkozásokat terhelő extraprofitadót lefelezhetik,