Szombat este a veszprémi Petőfi Színházban összesen 22 kategóriában adták át a rangos elismeréseket, ebből hatot a Semmelweisért osztottak ki.
Archívum címkék: semmelweis
A Semmelweis kapta a legjobb film díját a Magyar Mozgókép Fesztiválon
Huszonkét kategóriában adták át a Magyar Mozgókép Díjakat a Nemzeti Filmintézet és Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa szervezésében rendezett fesztiválon, melyet június 12. és 15. között tartottak Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban.
A Semmelweis kapta a legjobb játékfilmnek járó díjat, a legjobb rendező pedig a film alkotója, Koltai Lajos lett a Veszprémben rendezett MOZ.GO filmfesztiválon – írja az MTI.
Breier Ádám, a Lefkovicsék gyászolnak rendezője bizonyult a legjobb elsőfilmesnek, a Bolond Istók pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza. A legjobb női főszereplő díját a Cicaverzumért Törőcsik Franciska vehette át, míg a legjobb férfi főszereplő díját Bezerédi Zoltán kapta a Lefkovicsék gyászolnak című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi mellékszereplő díját Gálffi Lászlónak ítélte a zsűri a Semmelweis-béli játékáért, míg a legjobb női mellékszereplőnek járó szobrot Mészáros Blanka vihette haza ugyanazért a filmért.
Korábban betiltott, Szabó Lőrincet és erotikus jeleneteket is rejtő magyar filmet is vetítenek a Magyar Mozgókép Fesztiválon
A legújabb magyar filmek és premierek mellett ritkán látható klasszikus alkotások is szerepelnek az idei Magyar Mozgókép Fesztivál programjában. Az új néven megrendezett, MOZ.GO fesztiválra keresztelt programsorozat Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban várja a közönséget június 12. és 15. között – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Június 13-án délelőtt a veszprémi Expresszóban, a Filmarchívum Klassz programjában lesz látható Palásthy György Égigérő fű című alkotása. A magyar gyermek- és ifjúsági filmek klasszikusának történetében Poldi bácsi, a parkőr, akit Rajz János alakít, nyugdíjba készül, de negyvenéves szolgálata alatt annyira megszokta a szép zöld gyepet, hogy el sem tudja képzelni, mi lesz vele nélküle.
Ugyanezen a napon, de este a veszprémi Foton Audiovizuális Centrum udvarán vetítik majd Sugár Pál és Lázár Lajos 1929-ben készített,
Megugrott a szamárköhögéses esetek száma
Már a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján is kezeltek idén súlyosan beteg gyermeket szamárköhögéssel. Míg a korábbi években maximum egy-két megbetegedést tapasztaltak éves szinten Magyarországon, addig az idei első negyedévben már 12 esetet regisztráltak, derül ki az intézmény közleményéből.
Elhúzódó, több mint két hete tartó köhögési rohamok, ezek következtében kialakuló hányás és szamárhangszerű légvétel esetén fel kell merülnie a gyanúnak, hogy szamárköhögésben szenved a beteg
– mondja dr. Pék Tamás. Ahogy az a korábbi, a betegségről szóló cikkünkből is kiderül, a megfertőződést követő egyhetes lappangási időszakban a betegség még nem jár tünetekkel, utána következik egy 1-2 hetes, orrfolyással, enyhe köhögéssel, többnyire láztalanul zajló szakasz, majd legtöbbször ezután lép fel és akár 6 hétig is eltarthat a szamárhangszerű köhögés. A csecsemőknél azonban ez azért különösen veszélyes, mert a köhögési rohamok miatt apnoé is kialakulhat, amikor a gyerekek nem vesznek levegőt, így fulladás vagy szívleállás következtében akár halál is bekövetkezhet. Ugyanakkor esetükben a típusos szamárhang szinte soha nem észlelhető.
„A magyar történelmi film pótcselekvés” – Csizmadia Ervin politológussal NER-moziztunk
Miért nincsenek pozitív példák a magyar jelenben? Hány Petőfi-film kell egy országba? Propaganda-e Hollywood? A Mitnézelben mozi és politika kapcsolatát elemezzük az utóbbi évek NER-es filmjeitől indulva.
The post „A magyar történelmi film pótcselekvés” – Csizmadia Ervin politológussal NER-moziztunk first appeared on 24.hu.
Már a Netflixen is nézhető a Semmelweis
Felkerült a Netflixre Koltai Lajos Semmelweis Ignácról készült játékfilmje, amely szerdától már a streamingóriás kínálatában is megtalálható. A Semmelweis filmet tavaly november 30-án mutatták be a mozikban, ahol jól is teljesített, eddig 330 ezernél is többen váltottak rá jegyet, ezzel 2023 legnézettebb magyar filmje lett.
Kritikánk akkor így összegezte a film erényeit:
A Semmelweis nem lesz az év filmje, és Koltai munkásságának sem ez lesz a legfényesebb ékköve, inkább az úgynevezett tisztességes iparosmunka kategóriát erősíti, de ez néha elég is. Nemcsak az utóbbi évek nagy költségvetésű magyar filmjeinek, mondjuk így, változatos színvonalához viszonyítva nyer toronymagasan, hanem igazából akkor is megáll a lábán, ha kihagyjuk az efféle összehasonlításokat. Koltai kimagasló ízlésű operatőr, és bár rendezőként rövidke a filmográfiája, a szakmát tudja, és elbír ezzel a projekttel.
Közel harmincezren látták a Semmelweis-filmet a nyitóhétvégén
A magyar filmek közül az év legmagasabb nézettségével indított a hazai mozikban a Semmelweis – írja az MTI.
A Koltai Lajos rendezésében és Vecsei H. Miklós főszereplésével készült 29 141-en látták, amivel a hétvégi toplista második helyét foglalta el Ridley Scott november 23-án bemutatott Napóleon című filmje után, ami 35 325 nézőt hozott – közölte a produkció az MTI-vel.
Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hogy ennyi emberhez jutott el Semmelweis története. Hálás vagyok a nézőknek és mindenkinek, aki hozzájárult a film elkészültéhez és bemutatásához
Félrevezető címmel büszkélkednek az Indexen és több kormányközeli portálon a Semmelweis film sikeréről
Tényleg díjat nyert a film Torontóban, csak épp nem azon a fesztiválon, amit így szokás emlegetni.
A közönség döntött: a legjobb film díját nyerte a Semmelweis az uniós filmek torontói fesztiválján
A Koltai Lajos rendezésben készült Semmelweis (kritikánk itt olvasható) lett a Torontói EU Filmfesztivál legjobbja és elnyerte a közönségdíjat – közölte az MTI-vel szombaton a Nemzeti Filmintézet (NFI).
A hazai mozikban már látható új magyar film a New York-i világpremiert és a Los Angeles-i vetítéseket követően a torontói közönséget is meghódította; a hétvégén véget ért 19. Torontói Európai Uniós Film Fesztiválon (EUFF) 27+1 ország huszonkilenc filmje közül a közönség szavazatai alapján elnyerte a fesztivál legjobb filmjének járó díjat. Nagy Katica, a Semmelweis film női főszereplője személyesen vett részt a torontói vetítésen és közönségtalálkozón – írja a közlemény.
A két főszereplőn, Vecsei H. Miklóson és Nagy Katicán kívül fontos szerepet kapott a filmben Gálffi László, Kovács Tamás, Lengyel Ferenc, Szűcs Nelli, Elek Ferenc, Kovács Lajos, Györgyi Anna, Csapó Attila, Znamenák István, Hajduk Károly, Simon Kornél, Mészáros Blanka és Kizlinger Lilla is – írták.
A Semmelweisnek is árt a kultúrharc
A filmes érdeklődésű embernek vannak filmálmai. Például kamaszkorom óta ábrándozom arról, hogy egyszer valaki feldolgozza minden művésziskolás kedvenc magyar regényét, A nap szerelmese-Aranyecset regénypárt Dallos Sándortól. Valami nagyhajú, szőke színész instant magába bolondíthatná a nézőket a borzalmasan macsó, de ellenállhatatlan Munkácsy Mihály szerepében, gyönyörű nőket szeretne ő a regényhez méltó mennyiségű szexjelenetben, melyekben a főhős meseszép ruhákból hámozhatná ki az úriasszonyokat és a cselédlányokat egyaránt, megénekelhetnék az éhező művészmindennapoktól a fényes bálokig vezető utat, a festménygyár dicstelen éveit, a festő tragikusan elveszített szeretteinek sorát. Még némi nemzeti öntudat is elférne benne, hát hiszen az 1848-as forradalom, majd a kiegyezés után vagyunk, az Osztrák-Magyar Monarchia biztonságos, ám nemzetidentitásban megosztott korában, s nincs már messze az első világháború sem, mindenféle civilizációs feszültségek forrnak… ah, csodálatos lenne! Ami azt illeti, Vecsei H. Miklós, aki a cikkünk témáját adó Semmelweis főszerepét játssza, tökéletesen passzolna is Munkácsy szerepéhez.
Ha már itt tartunk: Semmelweis Ignác történetéhez is kapcsolódik egy efféle filmes álmom: egy dühödt hangú, tűpontos, enyhén pikírt hangvételű, ízig-vérig feminista film, nyilván egy női rendezőtől, olyasvalakitől, mint – bár érzem, hogy blaszfémia nem magyar rendezőt említeni – Greta Gerwig. Ebben az álmomban a Semmelweis-film megénekelné a női test működésével és egészségével kapcsolatos, évezredes, pusztító tudatlanságot, amely a gyermekágyi láz kezelésében is testet öltött. Nos, Koltai Lajos filmje legalább annyira nem ilyen, mint amennyire Koltai Lajos nem Greta Gerwig, ezzel együtt a Semmelweis-filmje így is többnyire rendben van.
InterCom
„Az a dolgunk, hogy szüljünk, ha kell, az életünk árán is” – itt a Semmelweis-film új előzetese
Másfél hónappal a bemutató előtt kiadták a Semmelweis Ignác életét bemutató életrajzi dráma hosszú előzetesét, amely november 30-án érkezik majd a magyar mozikba. A Koltai Lajos által készített film az anyák megmentőjének is nevezett orvos kálváriáját követi 1847-ben, amikor az orvostársadalom által őrültnek gondolt Semmelweis a kismamákat tizedelő gyermekágyi láz okait próbálta feltárni. Az előzetes alapján a fő konlfiktus közte, és a Gálffi László által alakított klinikavezető közt robban majd ki, de egy szülésnő által hangsúlyos romantikus szál is kerül a filmbe.
Vecsei H. Miklós, a Semmelweis címszereplője kiemelte:
A történelmi filmeknél fontos, hogy ne csak a hőseink jó tulajdonságait mutassuk be. Semmelweis nem egy szent orvos volt, hanem egy esendő, a maga igazságát kereső ember, aki a hivatását többnek gondolta, mint a saját életét. A rábízott anyák és csecsemők halála miatt érzett tehetetlenség mozgatta. Én ezzel a karakterrel tudtam azonosulni.