Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: filmtörténet

A csodacsatárt Puskás disszidálása és a forradalom is csak lelassítani tudta

Közzétette szerző

Nagy talány, milyen megfontolásból fogadta el a hatalom 1955-ben A csodacsatár forgatókönyvét. A filmszatíra ugyanis maró gúnnyal figurázta ki a rendszert, és persze egyáltalán nem az aranycsapat által forradalmasított WM-rendszerről van szó.

Talán az lehet a megoldás, hogy az 1954 júliusában elvesztett világbajnoki döntő után kellett egy „megnyugtató” alkotás, amely azt sugallja: nem érdemes a futballnak túl nagy jelentőséget tulajdonítani, vannak annál fontosabb dolgok is a világon. (A szocializmus építése, a munkaverseny, a békeharc, a megbonthatatlan barátság Moszkvával. Az utóbbi kettő felújítása a XXI. század Magyarországán kérlelhetetlenül zajlik.)

A mozit 1956 júniusában kezdték forgatni, és 1956. november 8-án tervezték bemutatni. Közbejött azonban a forradalom, ám a premiert megtartották, csak majdnem egy évvel később, 1957. szeptember 12-én. A debreceni Meteor kertben 1957. szeptember 15-én azt hirdették:

PostPin It!

Óriás írógépből lett táncparkett a harmincas évek Oscar-jelölt filmjében

Közzétette szerző

A világ filmgyártásának első évtizedeiről ma már kevés szó esik, pedig a néma-, illetve a korai hangosfilmek is tele vannak elképesztően kreatív jelenetekkel: ilyen az 1937-ben bemutatott, egy Oscarra jelölt Ready Willing and Able (= Készen áll, hajlandó, képes rá) is, aminek egy pontján egy titkárnő (Ruby Keeler) a világ legkevésbé természetes módját választja egy szerelmeslevél megírásához.

A gépelés szinte már az első pillanatban szürreális irányt vesz, a nő, illetve a köré gyűlt táncosok ugyanis hirtelen egy óriási írógépre kerülnek, ahol utóbbiak a betűket a lapra felhordó kalapácsokká változnak, Keeler karaktere pedig Lee Dixon által játszott főnökével – aki valójában az üzenet feladója – együtt táncba kezd a billentyűkön:

The post Óriás írógépből lett táncparkett a harmincas évek Oscar-jelölt filmjében first appeared on 24.hu.

PostPin It!

Valaki megszámolta, hogy hatvan év alatt hányszor lőtték meg James Bondot a filmvásznon

Közzétette szerző

Az Ian Fleming brit író által 1953-ban életre hívott James Bond az elmúlt hat évtizedben közel harmincszor tűnt fel a mozikban, a Dr. No (1962) című filmmel induló sor pedig hat Oscar-díjat, valamint számos jelölést hozott a készítőknek.

A huszonhét filmmel Bond több generációt is a mozikba csábított, így csak idő kérdése volt, hogy valakiben felmerüljön a kérdés:

vajon hányszor lőtték meg összesen a 007-est?

PostPin It!

Meghalt Paolo Taviani olasz rendező

Közzétette szerző

Csütörtökön, egy római klinikán elhunyt Paolo Taviani olasz rendező, a modern filmművészet fontos alakja – írja családja közlése nyomán az MTI.

Paolo fivérével, a 2018-ban elhunyt Vittorióval az olasz filmművészet legjelentősebb alakjai közé tartozott, közös munkáikkal pedig a Berlinale mellett a Cannes-i Filmfesztiválon is nagy sikereket arattak.

Az 1986-ban a velencei Arany Oroszlán életműdíjjal elismert fivérek első közös rövidfilmjüket 1962-ben forgatták, amit az 1967-es I sovversivi (Felforgatók) című alkotásuk követett. Nemzetközi áttörést 1977-ben, Padre Padrone (Apámuram) című alkotásukkal értek el, sőt, ezt Arany Pálmával ismerték el Cannes-ban. Utolsó közös sikerfilmjük, a Cézárnak meg kell halnia 2012-ben elnyerte a Berlinale Arany Medve-díját nyerte el.

PostPin It!

A Reszkessetek, betörők!-et is örök időkre megőrzésre érdemes filmnek nyilvánították

Közzétette szerző

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár Filmmegőrzési bizottsága 1989 óta bővítgeti minden évben az amerikai nemzeti filmregisztert (angolul: National Film Registry), amelybe olyan filmeket sorolnak be, amelyeket „kulturális, történelmi vagy esztétikai értéke miatt örök időkre megőrzésre érdemes alkotás”-ként tartana számon.

Ezúttal 25 filmet vettek fel a listára, amelyek között olyan nagy stúdiófilmek is szerepelnek, mint a Reszkessetek, betörők!, illetve a Terminátor 2, vagy épp az Apollo 13, de vannak rajta kevésbé ismert független filmek (Azok a véres napok), illetve dokumentumfilmek is (20 Feet from Stardom). A szabályok közé tartozik, hogy csak a tíz évnél régebbi alkotások közül lehet válogatni.

A most felkerülő filmek teljes listáját ide kattintva lehet elolvasni, a 100 év mozitörténetét lefedő regiszter összesen már több mint 830 címből áll.

PostPin It!