Best WordPress Hosting
 

66,5 millió forintot fizetett valaki Steve Jobs aláírt névjegykártyájáért

Az Apple legismertebb alakja, Steve Jobs már több mint egy évtizede, hogy meghalt, szelleme azonban még mindig köztünk jár. Jelentőségét nemcsak az Apple sikertörténete jelzi, hanem az is, hogy mekkora a kereslet a relikviái után. Remek példa erre, hogy a napokban 181 183 dollárt, vagyis nagyjából 66,5 millió forintot adott valaki az RR Auction aukciósház árverésén Steve Jobs dedikált névjegyéért.

A Gizmodo szerint az Apple társalapítója a feltételezések szerint 1983-ban írhatta alá a kártyát. A március 21-én megrendezett árverésen összesen hat olyan tárgy kapott szerepet, amin Steve Jobs aláírása szerepelt. Bobby Livingston, az RR Auction ügyvezető alelnöke szerint az, hogy a cetli átlépte a 180 ezer dolláros árszintet, teljesen új mércét állít fel a dedikált névjegykártyák piacán.

A kártya mellett gazdát cserélt egy csekk is, ami 1976-ból származik, és amit szintén aláírt Jobs. Ez 176 850 dollárért, vagyis mintegy 64,8 millió forintért ment el. A csekk azért is különleges, mert két héttel az Apple megalapítása előtt állították ki. 

40 éves az egyik legikonikusabb számítógép

Negyven éve, 1984. január 24-én került kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokban az Apple Macintosh, az első olyan személyi számítógép, amelyet grafikus felhasználói felülettel láttak el, egérrel lehetett irányítani és előre telepítettek rá szövegszerkesztő és rajzolóprogramot.

Az Apple újdonságát a piacra dobás előtt két nappal a legnézettebb tévés eseménynek, az amerikaifutball-bajnokság döntőjének szünetében sugárzott hirdetés harangozta be. A ma már legendásnak számító, George Orwell disztópikus regényét idéző, Ridley Scott által rendezett reklámban egy Macintosh pólóban lévő nő menekül az üldözői elől, amellyel azt kívánták bemutatni, hogy az Apple Macintosh menti meg az emberiséget a Nagy (IBM) Testvértől.

A bemutatót január 24-én Steve Jobs vezényelte le. A közönséget elkápráztatták a képernyőn megjelenő, akkor rendkívül látványosnak számító grafikák, a hangulat akkor hágott tetőfokára, amikor a Macintosh megszólalt, és szavakkal köszöntötte a résztvevőket. A vállalat egyébként már 1983-ban elkészítette a Lisa névre keresztelt, grafikus megjelenítővel ellátott gépet, de ezt 12 ezer dolláros ára miatt nem igazán kapkodták.

A mai amerikai milliárdos már inkább örökli, mint szerzi vagyonát, és trükközget is

1982-ben jelent meg a Forbes első listája a leggazdagabb amerikaiakról. A gyűjtésben mindössze 13 milliárdos szerepelt, akik közül csak kettőnek volt 2 milliárd dolláros vagyona. 40 évvel később a lap listáján szereplő kilenc leggazdagabb amerikai már 100 milliárd dollárnál többet birtokolt, Elon Musk 250 milliárdnál is többet. Ez azt jelenti, hogy százszor annyi pénz kell, hogy valaki felkerüljön a listára, mint negyven éve – a Tesla-vezér vagyona is körülbelül ennyivel nagyobb, mint az 1982-ben 2 milliárd dollárral az élre kerülő Daniel Ludwignak.

Más különbség is volt a két lista között, mutat rá az Institute for Policy Studies. Az 1982-es gyűjtésben a vagyonok nagy része öröklött volt, az azt követő negyven évben azonban főként a saját vállalkozásukkal hatalmas összeghez jutó milliárdosok (Elon Musk, Jeff Bezos, Warren Buffett, Bill Gates, Michael Bloomberg és mások) voltak többségben. A 2010-es évek végétől a leggazdagabb nők között történt átrendeződés, új örökösnők jelentek meg, akik rögtön a lista élére ugrottak. Julia Koch 2019-ben 59 milliárd dolláros vagyont örökölt férjétől, David Kochtól, a Koch Industries alapítójától, ma már a világ második leggazdagabb nője. Őt az a Françoise Bettencourt Meyers (L’Oréal) előzi meg, aki 2020-ban 65,7 milliárd dollárt örökölt.

Tavaly már látszódott, az örökösök visszaveszik a vezető pozíciójukat az újdonsült milliárdosok összesített listáján is. A szemünk előtt zajlik az HBO-s Utódlás sorozat, már ha fellátunk addig: megannyi Logan Roy készül arra, hogy átadja vagyonát az örököseinek, akikből egy olyan új „vagyonkezelő elit” képződik, amely már inkább hasonlít az arisztokráciához, mint a meritokráciához.

Nagy tolakodás volt az Elon Musk-életrajzi filmért, Darren Aronofsky rendezi végül

Életrajzi film készül Elon Muskról, amelyet Darren Aronofsky rendez majd – írja a Variety. Alapanyagul a frissen megjelent, a techmilliárdos által is jóváhagyott életrajzi könyv szolgál, amelyet Walter Isaacson írt.

Isaacsonnak van tapasztalata a műfajban, hiszen ő írta Steve Jobs hivatalos életrajzát, amelyet szintén megfilmesítettek. Nem csoda, hogy a hírek szerint Musk-könyv jogaiért is nagy licitháború alakult ki a stúdiók között, végül az A24 került ki ebből győztesen, akik Aronofskyt bízták meg a rendezéssel. Ő korábban olyan filmeket jegyzett mint Rekviem egy álomért, A pankrátor (amelyért Oscarra is jelölték), vagy az anyám!, legutóbbi dobása pedig a hatalmasra maszkírozott Brendan Frasert újra Hollywood csúcsaira repítő tavalyi dráma, A bálna volt, amelyet mi ugyan nagyon nem szerettünk, de számos díjat besöpört érte, Fraser pedig megkapta élete első Oscar-ját.