„S nyögte Mátyás bús hadát / Bécsnek büszke vára” – a magyar történelmi emlékezet, derül ki a Himnusz soraiból is, egyértelműen a középkori Magyar Királyság utolsó fénykoraként tartja számon Mátyás uralkodásának idejét.
Persze nem alaptalanul: a király mind a bel-, mind a külpolitikában világos koncepció mentén, erős kézzel irányította az országot, seregei halmozták a győzelmeket, és kulturális téren is párját ritkító fejlődés zajlott ekkoriban.
Nagy tervek, gyenge alapok
1982-ben jelent meg a Forbes első listája a leggazdagabb amerikaiakról. A gyűjtésben mindössze 13 milliárdos szerepelt, akik közül csak kettőnek volt 2 milliárd dolláros vagyona. 40 évvel később a lap listáján szereplő kilenc leggazdagabb amerikai már 100 milliárd dollárnál többet birtokolt, Elon Musk 250 milliárdnál is többet. Ez azt jelenti, hogy százszor annyi pénz kell, hogy valaki felkerüljön a listára, mint negyven éve – a Tesla-vezér vagyona is körülbelül ennyivel nagyobb, mint az 1982-ben 2 milliárd dollárral az élre kerülő Daniel Ludwignak.
Más különbség is volt a két lista között, mutat rá az Institute for Policy Studies. Az 1982-es gyűjtésben a vagyonok nagy része öröklött volt, az azt követő negyven évben azonban főként a saját vállalkozásukkal hatalmas összeghez jutó milliárdosok (Elon Musk, Jeff Bezos, Warren Buffett, Bill Gates, Michael Bloomberg és mások) voltak többségben. A 2010-es évek végétől a leggazdagabb nők között történt átrendeződés, új örökösnők jelentek meg, akik rögtön a lista élére ugrottak. Julia Koch 2019-ben 59 milliárd dolláros vagyont örökölt férjétől, David Kochtól, a Koch Industries alapítójától, ma már a világ második leggazdagabb nője. Őt az a Françoise Bettencourt Meyers (L’Oréal) előzi meg, aki 2020-ban 65,7 milliárd dollárt örökölt.
Tavaly már látszódott, az örökösök visszaveszik a vezető pozíciójukat az újdonsült milliárdosok összesített listáján is. A szemünk előtt zajlik az HBO-s Utódlás sorozat, már ha fellátunk addig: megannyi Logan Roy készül arra, hogy átadja vagyonát az örököseinek, akikből egy olyan új „vagyonkezelő elit” képződik, amely már inkább hasonlít az arisztokráciához, mint a meritokráciához.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
A szombaton hatályba lépett új szabályokról azt írták, örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Hozzátették: aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.
Az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek, mint például a jelzáloghitel teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.
Július 1-jétől, ha nincs fellelhető örököse az elhunytnak, akkor a belföldi ingatlanja és az ott található ingóságok is a települési önkormányzaté lesznek – közölte a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hétfőn az MTI-vel.
A szombaton hatályba lépett új szabályokról azt írták, örökös híján nem az állam, hanem az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat örököl. Hozzátették: aki szeretné megelőzni, hogy a hagyatéka később jogvitákat okozzon, végintézkedéssel maga döntheti el, kinek szánja az egyes vagyontárgyakat.
Az új szabályozás célja, hogy az elhunytak ingatlanvagyonát az önkormányzatok a helyi közösségek érdekeire fordíthassák, valamint az örökséget terhelő kötelezettségek, mint például a jelzáloghitel teljesítése is hatékonyabban kezelhető legyen.