Best WordPress Hosting
 

Navalnij anyja szerint titokban akarják eltemetni a fiát

Alekszej Navalnij anyja, Ljudmila azzal vádolta az orosz hatóságokat, hogy titokban, gyászszertartás nélkül akarják eltemetni a fiát, és kijelentette, hogy ebbe nem egyezik bele.

Titokban akarják végezni, búcsúztatás nélkül. Oda akarnak vinni egy temető végébe, egy friss sírhoz, hogy közöljék: itt nyugszik a fia. Én ebbe nem egyezem bele

– mondta Ljudmila Navalnaja a YouTube videomegosztó portálon közzétett felvételen.

Putyin: Biden nem mondhatta nekem azt, hogy ügyes vagy Vologya, sokat segítettél

Putyin szerint Joe Biden azért tett a személyét sértő kijelentést, mert korábban ő Oroszország számára előnyösebbnek nevezte, ha Biden marad az Egyesült Államok elnöke. Az amerikai elnök sértő szavai szerinte csak megerősítik az ő igazát.

„Mi ugye nemrég beszéltünk, és akkor ön azt kérdezte tőlem, hogy kit részesítenénk előnyben az Egyesült Államok jövendőbeli elnökeként. Azt mondtam, bármelyik elnökkel készek vagyunk dolgozni, de úgy vélem, számunkra, Oroszország számára Biden előnyösebb lenne. És abból ítélve, amit ő mondott rám, teljesen igazam volt, mert ez volt a megfelelő reakció arra, amit mondtam – nyugtázta mosolyogva Putyin ugyanannak az újságírónak, aki korábban is kérdezte az amerikai elnökválasztásról.

Putyin azt is mondta, Biden nem mondhatta azt neki, hogy „ügyes vagy Vologya, köszönöm, sokat segítettél”. Az orosz elnök szerint érthető, mi zajlik az amerikai belpolitikában, és a reakció teljesen helyénvaló. „Azt jelenti, hogy igazam volt” – tette hozzá, azt azonban nem fejtettek ki, miért gondolja így. Putyin felhívta a figyelmet arra is, Joe Bidenről és elődjéről, Donald Trumpról tett kijelentéseit az orosz, nem pedig az amerikai hallgatóságnak szánta. „Ön orosz újságíró, s ezért is kérdezte meg, hogy ki az előnyösebb számunkra. Mint ahogy már akkor is mondtam, most is megismételhetem: Biden” – mondta a riporternek az orosz elnök.

Taurust nem, más nagyhatótávolságú fegyvereket viszont adhat Németország Ukrajnának

A német szövetségi parlament (Bundestag) támogatta csütörtökön azt a kormányindítványt, hogy Németország további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, beleértve nagyhatótávolságú fegyverrendszerek és lőszerek küldését, nem szerepel viszont az előterjesztésben az 500 kilométeres hatótávolságú Taurus-rakéták szállítása.

A határozattervezet mellett 382 képviselő szavazott, 284 nem támogatta, ketten pedig tartózkodtak. Az elfogadott dokumentum leszögezi, hogy a kormánykoalíció parlamenti frakciói támogatják Ukrajna további nagyhatótávolságú fegyverrendszerekkel és lőszerekkel való ellátását.

Boris Pistorius védelmi miniszter az előterjesztés parlamenti vitájában kijelentette, hogy Ukrajna továbbra is számíthat a német támogatásra. Ezt bizonyítja szerinte a nemrég megkötött kétoldalú biztonsági együttműködési megállapodás is. Pistorius ugyanakkor nem válaszolt Jürgen Hardtnak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselőjének arra a kérdésére, hogy Taurus típusú rakétákat kész-e Németország szállítani Ukrajnának. Az elfogadott javaslat e kérdésben homályos, a képviselők egy része szerint a nagyhatótávolságú fegyverekbe a Taurus rakéták is beleértendők, mások ezzel ellentétes álláspontra helyezkedtek.

A fehéréroszok készek lőni a NATO gépeire

Viktor Hrenyin fehérorosz védelmi miniszter csütörtökön azt állította egy tévéinterjúban, hogy Ukrajna 112-114 ezer fős csapásmérő erőt összpontosított a fehérorosz határhoz, egyúttal kilátásba helyezte, hogy „teketóriázás nélkül” lelövik a NATO-gépeket, ha megsértik a Fehérorosz Köztársaság légterét.

A tárcavezető erről a Rosszija 24 orosz tévécsatornának beszélt. Kijelentette, hogy a több mint százezer fős ukrán haderőből szerinte mindössze csak 17 ezer főt használnak közvetlenül a határ védelmére. Úgy vélte ugyanakkor, hogy egyelőre nem szükséges katonai erőket vezényelni az ukrán határhoz a fehérorosz oldalon. Szavai szerint most a legnagyobb veszélyt országára nézve az „Ukrajnából érkező szabotázscsoportok” jelentik.

A fehérorosz miniszter azt is elmondta, hogy a Nyugat állítólag katonai műveletre készül, és objektumok felderítését végzi Fehéroroszország területén. „Tudjuk, ki ellen irányulnak ezek a katonai műveletek. Folyamatos felderítés zajlik minden formában, rádiótechnikával, repülőgépekkel és drónokkal. Naponta öt-kilenc bevetést hajtanak végre” – fejtegette, hozzátéve hogy a „Nyugat” űrfelderítést is végez országa fölött, ami azt mutatja, hogy „aktívan érdeklődik” a fehérorosz katonai támaszpontok és létesítmények iránt.

Herszonban mértek komoly csapást az ukránok az orosz csapatokra

A déli ukrán védelmi erők megerősítették csütörtökön, hogy csapást mértek Herszon megyében az orosz csapatok egy összpontosulására, amelynek a parancsnoksága is valószínűleg ott volt. Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője az ukrán Szabadság Rádiónak azt mondta, három robbanás is történt ott, ahol orosz katonákat készítettek fel a megyében lévő Krinki település elleni rohamra. Megjegyezte, arról a Dnyipro bal partján fekvő településről van szó, amelyről a héten Putyin azt állította, hogy bevették az orosz csapatok. Humenyuk hozzátette, hogy az oroszoknak okozott veszteségeket még ellenőrzik.

Olekszandr Tarnavszkij, a délkelet-ukrajnai szektorban szolgálatot teljesítő ukrán csapatok parancsnoka a Telegramon arról írt, hogy Avgyijivka térségében az orosz erők most átcsoportosításokat hajtanak végre és tartalékokat képeznek, mindeközben az ukrán védelmi erők erősítik állásaikat. Szavai szerint az Avgyijivkát környező településeken az ukrán erők az elmúlt 24 órában 19 orosz támadást vertek vissza. Mind mondta, a Tavria szektorban az elmúlt nap alatt 42 összecsapásra került sor, az oroszok 37 légicsapást indítottak, és 1270 tüzérségi lövedéket lőttek ki, valamint 90 alkalommal vetettek be kamikaze drónokat. Közlése szerint szerdán 515 főt vesztett az orosz hadsereg a térségben, megsemmisült egyebek mellett négy harckocsijuk és hat tüzérségi rendszerük, ezenfelül az ukrán csapatok öt ellenséges lőszerraktárt semmisítettek meg.

 

Zelenszkij javaslatot terjesztett be a sorkatonák tartalékba helyezéséről

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvénymódosító javaslatot terjesztett be a parlament elé a sorkatonák tartalékba helyezéséről a hadiállapot alatti katonai szolgálatuk befejezése után – hozta nyilvánosságra Olekszij Honcsarenko ellenzéki képviselő csütörtökön a Telegramon.

A parlament a honlapján tudatta, hogy a módosítást már elküldték az illetékes bizottságnak. Honcsarenko közlése szerint a törvényjavaslatban az áll, hogy azokat a sorkatonákat, akiknek a hadiállapot idején lejárt a katonai szolgálata, de azt a határidőn túl meghosszabbították, az ukrán elnök rendeletében meghatározott időkereten belül bocsássák el, és vegyék tartalékos állományba.

Az elnöki honlapon nyilvánosságra hozott közlemény szerint Zelenszkij aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi a külföldiek és a hontalanok számára, hogy az ukrán nemzeti gárdánál szolgáljanak. A rendelet szövege szerint önkéntes alapon, azaz szerződéssel felvehetők az ukrán nemzeti gárdához azok a külföldiek, akik legálisan tartózkodnak Ukrajna területén, büntetlen előéletűek, és megfelelnek a katonai szolgálatról szóló ukrán törvényben meghatározott feltételeknek. A nemzeti gárdába úgy jelentkezhetnek, hogy felveszik a kapcsolatot a lakóhelyük szerinti területi hadkiegészítő központtal, vagy közvetlenül azzal a katonai egységgel, amelyben szolgálni akarnak. Külföldi nőket is felvehetnek szerződés alapján, ha vannak olyan betöltetlen állások, amelyeket női katonaszemélyzet elláthat – áll a rendeletben.

Nehézbombázón utazott Putyin

Putyinnal a fedélzetén tett meg negyvenperces utat csütörtökön Oroszországban egy modern fejlesztésű Tu-160M orosz szuperszonikus hadászati nehézbombázó. A nukleáris rakétákkal is felszerelhető bombázó a kazanyi Tupoljev repülőgépgyár repülőteréről szállt fel. Az orosz állami televízióban bemutatott felvételeken látható volt, amint a hatalmas gép a levegőbe emelkedik.

A változtatható szárnygeometriájú, Fehér Hattyúként emlegetett szovjet Tu-160-as (a NATO-kód szerinti nevén Blackjack) repülőgépek modernizált, Tu-160M formájában történő újjáépítésének programjáról 2015-ben döntött az orosz államfő. A Tu-160-as szuperszonikus stratégiai bombázó-rakétahordozó az orosz légi- és űrerő nagy hatótávolságú repülőgépflottájának alapját képezi. Nagy távolságra lévő nukleáris és hagyományos célpontok megsemmisítésre tervezték.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön azt mondta, a repülőgép útvonala katonai titoknak minősül, de annyit elárult, hogy Putyin egy nagyjából negyven percig tartó repülésen vesz részt. Az orosz elnök még 2005-ben repült már egy Tu-160-as bombázó egy régebbi modelljén egy hadgyakorlat keretében.

Tusk kormányközi találkozóval oldaná meg az ukrán gabonaügyet

A gabonaügy „valódi megoldásait kereső”, miniszteri szintű tárgyalások után, március 28-án tartják meg a tervezett lengyel-ukrán kormányközi találkozót Varsóban – jelentette be csütörtöki sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.

A miniszterelnök arra reagált, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök előző nap azt kérte: az ukrán gabonaimport ügyéről az ukrán és a lengyel kormány tagjai mihamarabb tartsanak közös, határ menti találkozót.

A lengyel kormányfő szerint a belpolitikai és a nemzetközi vita eredményeként teljesíteni kell két követelményt: egyrészt megadni a háború dúlta Ukrajnának „az okvetlenül szükséges támogatást”, másrészt megvédeni a lengyel gazdákat az Ukrajnával folytatott kereskedelem „liberalizálásából fakadó negatív következményektől”.

Medvegyev szerint az orosz erők elérhetik Kijevet

Kijev és Odessza orosz városok, az elsőt az orosz erők elérhetik, a másodiknak pedig ideje „hazatérnie”, jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön, orosz médiumoknak nyilatkozva.

Medvegyev szerint az orosz hadsereg céljainak teljesítése részeként elérheti Kijevet, mivel onnan fenyegetés éri „Oroszország létét”. A fenyegetést nemzetközinek nevezte, okfejtése szerint Kijevet „Oroszország ellenfeleinek nemzetközi brigádja irányítja”, élén az Egyesült Államokkal.

Hol kell megállni? Nem tudom. Úgy gondolom, hogy  továbbra is keményen és komolyan kell dolgoznunk. Vajon Kijevnél lesz ez? Igen, valószínűleg Kijevnek is meg kell lennie. Ha nem most, akkor egy idő után, talán a konfliktus fejlődésének egy másik szakaszában

A Kreml Biden elnökről: „hollywoodi cowboy”

 Az, hogy az Egyesült Államok elnöke ilyen kifejezéseket használ egy másik állam vezetőjével szemben, valószínűleg nem sérti az államfőnket, Putyin elnököt

– közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, miután kiderült: Joe Biden szerdán „őrült anyaszomorítónak” nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy kampányeseményen San Franciscóban.

Putyin sajtótitkára úgy látta: aki ilyen kifejezéseket használ, az saját magát alacsonyítja le, és felhívta a figyelmet, hogy Putyin soha nem használt ilyen durva szavakat egy másik állam vezetőjére vonatkozóan. Szerinte a Biden megjegyzése „valószínűleg valamiféle kísérlet volt arra, hogy hollywoodi cowboynak tűnjön”.

Avdijivka bevétele után újabb városok felé nyomulnak az oroszok

Avdijivka elfoglalása után további városok és falvak irányába nyomulnak előre az orosz erők az ukrán katonák szerint. A Sky News a napi hírfolyamában arról ír, hogy ukrán katonák az oroszok hatalmas létszámbeli túlerejére panaszkodnak, és arra, hogy máris új állásaikból lövik őket.

Ez itt nem ér véget annyival, hogy bevették Avdijivkát. Folytatják a támadást

– mondta egy Andrij nevű ukrán katona, a 47. gépesített dandár drónpilótája.

Biden „őrült anyaszomorítónak” nevezte Putyint, folytatódik az orosz előrenyomulás

Az orosz-ukrán háború szerdai eseményeiről szóló tudósításunkat itt lehet visszakövetni.

The post Biden „őrült anyaszomorítónak” nevezte Putyint, folytatódik az orosz előrenyomulás first appeared on 24.hu.

Legalább két tucatszor harapta meg Joe Biden kutyája a Fehér Ház titkosszolgálatának ügynökeit

Joe Biden elnök fiatalabbik kutyája, Commander szeptember végén megharapott egy biztonsági embert a Fehér Házban. A kétéves, fajtiszta német juhásznál ez már a 11. eset volt, ezúttal a Secret Service egyik embere bánta. A kutyától megváltak, ugyanis számukra a Fehér Ház dolgozóinak épsége a legfontosabb – írtuk meg tavaly októberben.

A CNN most új információkkal állt elő belső adatokra hivatkozva: Commander legalább 24-szer megharapta a titkosszolgálat ügynökeit 2022 októbere és 2023 júliusa között, ezek közt volt csukló- és combharapás is, nem egy mély sebeket hagyva az ügynökökön.

Egy idő után már taktikát váltottak az ügynökök, és tisztes távolságot tartottak a kutyától.

Biden öreg és feledékeny, állítja egy ügyészi jelentés, de van, aki szerint ettől még lehet jó elnök

Részben Joe Biden életkora és feledékenysége miatt nem javasolt vádemelést a minap Robert Hur különleges ügyész, akit arra kértek fel, hogy vizsgálja ki, milyen körülmények között maradhattak minősített iratok Bidennél azt követően, hogy 2017-ben véget ért az alelnöki ciklusa. A jelentés újabb hullámot vetett az amerikai elnökválasztási kampány amúgy sem nyugodt vizében, és újfent felvetette azt a kérdést, hogy nem kellene-e életkori határt húzni a politikában is.

Minősített iratok a garázsban

Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, bő egy évvel ezelőtt Donald Trumphoz hasonlóan Joe Bidennél is találtak minősített iratokat, amelyeknek nem lett volna szabad nála lenniük. Az iratok egy része Biden volt irodájában volt, amelyet elnökké választása előtt használt a Penn Biden Centerben, egy másik része pedig Biden delaware-i házában.

Célpontban: Joe Biden memóriája

Egy ügyészségi jelentés hatására ismét téma lett az amerikai elnök memóriája. Joe Biden a lehető legrosszabbkor bakizott.

Joe Biden, olybá tűnik, kicsit belezavarodott a memóriáját ért vádakba: miközben a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján hevesen próbálta védeni magát, hogy neki bizony „rendben” a memóriája, és hogy „tudom, mi a fenét művelek”, nem sokkal utána össze is keverte Egyiptom és Mexikó elnökét.

Mi történt? Biden a csütörtöki sajtótájékoztatón védekezett a memóriáját ért kijelentéseket illetően, majd amikor újságírói kérdésre a gázai helyzetről beszélt, Abdel-Fattáh esz-Szíssi egyiptomi elnököt tévesen Mexikó elnökének nevezte.

Részben Joe Biden életkora és feledékenysége miatt nem javasol vádemelést az ügyész az elnök ellen a minősített iratok ügyében

Az „idős” elnök Joe Biden ellen nem emelnek vádat azért, mert szándékosan titkos dokumentumokat vitt magával, amikor 2017-ben elhagyta az alelnöki posztot – közölte Robert Hur ügyész csütörtökön. Hur azonban kijelentésével indulatokat kavart, mert Bident „ó szándékú, idős embernek nevezte, akinek rossz a memóriája, és ezért nehéz lenne elítéltetni.

Biden csütörtökön dühösen cáfolta a republikánus kormányzat alatt kinevezett ügyészt és kijelentette, hogy „jó a memóriája”.  A Fehér Házban tett szenvedélyes felszólalásában az ügyész felvetésére, miszerint elfelejtette fia, Beau halálát, azt válaszolta, hogy téves az a vád miszerint szándékosan tartott magánál egy titkos anyagot.

Hur azt írta, hogy Biden emlékezete „erősen korlátozott volt”, amikor az ügyészi csapatának tagjai interjút készítettek vele. Biden elfelejtette, hogy melyik évben kezdődött alelnöki mandátuma Barack Obama elnöksége alatt, és mikor véget ért – írta Hur –, és elfelejtette, hogy fia, Beau melyik évben halt meg.

Van-e értelme újra bombázni Irakot és Szíriát?

A Hamász október 7-ei támadása óta kiszélesedő közel-keleti válságba a Biden-kormány egyre nagyobb mértékben sodródik bele, anélkül, hogy látható lenne, hogyan tudna győztesen kijönni a helyzetből. Persze elődjeihez hasonlóan a demokrata elnöknek is volt racionális oka a katonai fellépésre Irán szövetségeseivel szemben, hiszen azok egyre több támadást hajtottak végre a térségben állomásozó amerikai katonákkal szemben. Ennek ellenére a mostani csapások stratégiai értelmét sok elemző megkérdőjelezi.

Miért bombázott Biden egy ilyen kiélezett helyzetben?

Az amerikai katonai fellépés válasz volt Irán és szövetségeseinek október óta fokozódó aktivitására. A Hamász támadását követően fellángoló Izrael- és Amerika-ellenességen felbátorodva a Teherán által támogatott (de nem feltétlenül irányított) milíciák hivatalosan több mint százötven, a gyakorlatban valószínűleg kétszáznál is több támadást hajtottak végre amerikai csapatokkal szemben Irakban és Szíriában. Washington ezekre csak kisebb megtorlásokkal válaszolt, hiszen el akarta kerülni a konfliktus kiszélesedését.

Trump szerint Amerikának vége, ha újra Joe Bident választják elnöknek

Az amerikai Newsmax jobboldali konzervatív csatornának adott interjút a hét elején Donald Trump, egykori amerikai elnök, aki az őszi elnökválasztáson visszatérne a Fehér Házba. Az Independent összegzése alapján a beszélgetés szinte teljes egészében arról szólt, hogy Trump (akinek egyébként jók az esélyei az elnökjelöltek között, a republikánus oldalon toronymagas esélyes) az utódja, Joe Biden elnöki ciklusát bírálta és minősítgette, olyan kijelentéseket téve, miszerint az Egyesült Államok a mai formájában szánalmasan fest, és hogy az ország státusza az egész világ előtt csorbát szenvedett, köszönhetően többek között az ukrajnai és a közel-keleti háborúknak.

„Megmondom, mi van: nagyon jól kiismerem Putyint, nagyon jól megismertem Hszit, mindenkivel kijöttem, és ők tudták, hogy ez nem játék” – utalt kapcsolatára a kínai és az orosz elnökkel Trump, majd utóbbi ukrajnai ténykedésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Sokat beszéltem Putyinnal Ukrajnáról. Lehetetlen, hogy valaha is megmozdult volna [ha Trump marad az elnök].”

Trump szerint közel vagyunk a harmadik világháborúhoz, sokkal közelebb, mint azt bárki gondolná, ami őt jelen pillanatban nagyon is nyugtalanítja.

Trump: Biden inkompetens, az Egyesült Államok nem élné túl egy újabb elnöki ciklusát

A Közel-Keleten fokozódó feszültség komoly inflációs veszéllyel jár az energiaárak ismételt növekedése révén – jelentette ki Donald Trump egy vasárnap sugárzott interjúban.

A jelenleg legnépszerűbb republikánus elnökjelölt-aspiráns volt elnök a Fox News hírtelevízióban sugárzott hosszabb interjúban kifejtette, hogy „szerte a Közel-Keleten ismét bombák hullanak, kereskedelmi hajók kerülnek támadás alá”, és amennyiben ez folytatódik, az jelentős olajár-növekedéssel járhat, ami ismételten az infláció emelkedését okozhatja.

Donald Trump a határok szigorú őrizetének szükségességéről is beszélt, jelezve, elnöksége idején az Egyesült Államok déli határai zárva voltak, ezzel szemben Joe Biden alatt milliók jutottak be az országba.

Joe Biden megnyerte az első előválasztását Dél-Karolinában

Simán győzött a demokraták Dél-Karolinában rendezett előválasztásán Joe Biden – írja a CNN.

A hivatalban lévő elnök Dean Phillips képviselőt és Marianne Williamson írót győzte le nagy fölénnyel. Az elnök szombaton azt nyilatkozta: Dél-Karolina a győzelem útjára állította. Egyébként az idei volt az első alkalom, hogy Dél-Karolinában tartották az első demokrata előválasztást.

A republikánusok február 24-én tartják előválasztásukat Dél-Karolinában, ahol toronymagas esélyesnek számít majd Donald Trump. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.