Best WordPress Hosting
 

A taxonómia ünnepe – Linné születésnapja

317 éve, 1707. május 23-án született Carl von Linné svéd természettudós, a taxonómia, azaz az élőlények tudományos elnevezésének és rendszerezésének atyja. A tudományág elnevezése a taxon szóból származik, amely kifejezés egy tetszőleges rendszertani egységet jelent, taxon tehát a faj, a nemzetség és a törzs is. A taxonómusok, azaz a taxonómiával foglalkozó természettudósok területe pedig a még ismeretlen, elnevezetlen, tudományra új fajok és más taxonok leírása, illetve a már ismert taxonok folyamatos, kritikai revíziója.

A taxonómia fellegvárai világszerte döntően a múzeumok tudományos gyűjteményei, hiszen reprezentatív, jól feldolgozott természetrajzi gyűjtemények nélkül ilyen irányú szakértelem és az ehhez szükséges mélységű fajismeret megszerzése nem lehetséges.

A taxonómusok tartják fenn és építik a biológiai tudományágak szerteágazó vázát, hiszen amíg egy élőlényt nem tudunk a nevén nevezni, és más fajoktól megkülönböztetni, addig rá vonatkozó ökológiai, természetvédelmi, élettani vagy az emberiség számára alkalmazott módon hasznosuló ismeretekről sem beszélhetünk.

A múzeum nem az a hely, ahol poros emberek poros állatok között porolnak

Józsefváros születésnapján díszpolgári címet kapott a 81 éves Matskási István is, aki a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója volt, 1986 – 2023 között, a Pulszky Társaság tiszteletbeli elnöke. Kiemelkedő kutatója a parazitológiának, számos faj felfedezője, Józsefváros szülötte, és múzeumi, közművelődési szakemberként is egész életében a kerülethez kötődött.

Az ELTE természettudományi karán végzett szakbiológusként, a paraziták, élősködők kutatójaként lett ismert a tudományos világban, miközben karrierje szinte végig a Magyar Természettudományi Múzeumhoz (MTTM) is kötötte.

1965-ben, 23 évesen jöttem a Baross utcai épületbe dolgozni. A Természettudományi Múzeum fontos tudományos kutatóhely is, parazitológiával foglalkoztam a kezdetektől. Néhány évet töltöttem a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), ott is ezzel foglalkoztam. Még most is a múzeum önkéntese vagyok, nemrég zártam le az általam kezelt gyűjteményt, és folytatom a szakmai munkát.

In memoriam Pifkó Dániel

Pifkó Dániel biológia-történelem szakos végzettségével munkássága során mindvégig kitűnően valósította meg az előremutató felfedező botanikai kutatások, valamint a múlt tiszteletének és feltárásának egyensúlyát. Pifkó Dániel 2023.10.25-én, Szerbiában a Cemerno-hegységben tragikus hirtelenséggel elhunyt. 46 éves volt.

Kezdeti éveiben különböző területek (Tornai-karszt, Budai-hegység, Visegrádi-hegység, Zempléni-hegység, Zsámbéki-medence, majd Albánia teljes területeinek) florisztikai feltárásába kapcsolódott be, és vezette a Bükkalján folyó, elsősorban erdőssztyepp-fragmentumok felkutatását célzó kutatásokat.

Fő kutatási területe is innen indult: a 2000-es évek elejétől kutatja a hazai zanót (Chamaecytisus) nemzetség taxonómiáját, később kiterjesztve vizsgálatait a Kárpát-medencére és a nemzetség teljes elterjedési területére.

A fajok névadásának dilemmája

A Földön jelenleg mintegy 8,7 millió állatfajt ismerünk, élőt és kihaltat, ezért nem egyszerű azokat elnevezni. Előfordult, hogy a felfedező a családtagjáról keresztelte el. A már kihalt, kistermetű növényevő dinoszaurusz például azért kapta a Leaellynasaura nevet, mert a maradványaikat 1989-ben kiásó ausztrál paleontológus házaspár lányának keresztneve Leaellyn.

Van, hogy híresség neve szolgál forrásként, ilyen a pókfélék közé tartozó Pheidole harrisonfordi, amely az amerikai kontinens trópusi övezeteiben él. Az Agra schwarzeneggeri bogár pedig azért kapta a nevét, mert a lábai az osztrák testépítőből lett hollywoodi filmsztáréhoz hasonlóan izmosak.

A 2017-ben felfedezett molylepkeféle a sárgásfehér színű feje miatt lett Neopalpa donaldtrumpi.