Április közepén széles nyilvánosságot kapott a hír, miszerint – valószínűleg a korán jött tavasz miatt – jó két hónappal korábban kezdődött a tiszavirágzás. Akkor megírtuk, hogy egy elevenszülő kérész téves azonosítása okozta a félreértést, és nem látszott olyan tényező, amely előbbre hozná a kérészek tömeges rajzását.
Május végén azonban az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság tett közzé videót, amelyen egy tiszavirág (valóban tiszavirág) vedlése látható a Rábán. A június közepén esedékes tömeges rajzáshoz még mindig korai az időpont, illetve a laikus számára joggal okozhat zavart az is, hogy a tiszavirágot nevéhez illően a Tisza és mellékfolyói lakójának tartjuk. Ehhez képest földrajzilag a Rába még csak a közelében sincs a „magyarok folyójának”.
Mi ez a fennforgás a kérészek világában? Dr. Kriska György biológushoz, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójához, az ELTE TTK Biológiai Intézet docenséhez fordultunk.