Hivatalos: nyilvántartásba vették Magyar Péter pártját, elindulhat a júniusi választáson a Tisza
Kormányinfó: Gulyás Gergely titokzatos kijelentéssel búcsúzott
Gulyás Gergely megmagyarázta a Kormányinfón tett rejtélyes kijelentését
Hivatalos: nyilvántartásba vették Magyar Péter pártját, elindulhat a júniusi választáson a Tisza
Kormányinfó: Gulyás Gergely titokzatos kijelentéssel búcsúzott
Gulyás Gergely megmagyarázta a Kormányinfón tett rejtélyes kijelentését
A Nemzeti Választási Bizottság nyilvántartásba vette Magyar Péter új pártját, ezzel hivatalossá vált, hogy elindulhatnak a júniusi EP-választáson.
A hvg.hu azt írja, hogy Magyar pártját, a Tisztelet és Szabadság Pártot, mint jelölő szervezetet egyhangúan nyilvántartásba vette a Nemzeti Választási Bizottság – logóstul és rövidített névvel együtt. Az NVB mai ülésén – amelyen Magyar is részt vett – többen hozzászóltak a logó-kérdéséhez. A vitában Gönczi Gergely NVB-tag jelezte, álláspontja szerint jogszerűen a hosszabb és a rövidített nevet is fel lehet tüntetni a szavazólapon, ahogy a logót is, mert ennek nincs akadálya.
Magyar Péter még tegnap, azaz szerda délután adta be pártja nyilvántartásba vételi kérelmét a Nemzeti Választási Bizottságnak. Magyar a párt nevét a regisztráció jogerőssé válása után hozta volna nyilvánosságra, mondván: „Lássuk meg, mennyire fél a hatalom, és megpróbálják-e adminisztratív eszközökkel megakadályozni az indulásunkat”. Azonban néhány perccel később, miután az NVB oldalán megjelent a bejelentés ténye, megerősítette, hogy a
Orbán Balázs néhány gondolatot megosztott a tiszavirágról ma a közösségi oldalán. Mindez pedig úgy kap politikai aktualitást, hogy Orbán azt is világossá tette bejegyzése elején, hogy a Tisza, Magyar Péter friss pártja apropóján jutott neki eszébe erről a témáról posztolni.
Íme a poszt:
Tisza tiszavirágzás
Megszületett a megállapodás a józsefvárosi választási szövetségről – írta közösségi oldalán Pikó András. A józsefvárosi polgármester szerint azok „a jelölő szervezetek, akik részt vettek a tárgyalásokon, közösen indulnak a 2024-es önkormányzati választáson”.
A C8 Civilek Józsefvárosért Egyesület, a Demokratikus Koalíció, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, Momentum Mozgalom, a Párbeszéd – Zöldek és a Szikra Mozgalom is elkötelezett amellett, hogy folytatódjon Józsefvárosban az a megkezdett munka, ami egy szolidáris, zöld, fejlődő, közösségi, gyerekbarát otthonná teszi a kerületet, és támogatják Pikó András polgármesteri programját. – írják közleményükben ezek a szervezetek.
Pikó András 2019-ben a fideszes Sára Botondot győzte le a választáson.
A „kegyelmi botrány”, illetve az elmúlt hónap belpolitikai eseményei március elejére jelentősebb változást eredményeztek – ez derül ki az IDEA Intézet 2024. március elején, tehát még Magyar Péter mozgalmának alapítása előtt elvégzett felméréséből.
Az utóbbi években szinte megszokottá vált, hogy a pártoktól eltávolodó szavazók jellemzően a bizonytalanok táborát növelték, 2024 márciusában ez hosszú idő után nem így volt. Az „egyéb” (a kérdőív szavazólapján nem szereplő kisebb, vagy még nem is létező) pártokra szavazók aránya a korábbiakban szokatlan módon, legalább 100-150 ezer fővel növekedett.
A felmérés szerint:
Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Sulyok Tamás államfő március 12-én tűzte ki az EP-választás és az önkormányzati választás időpontját. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel azt közölte, a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt.
Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek. A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt éve az EP-választáson 264 párt indulhatott.
Magyar Péter az Andrássy úti zászlóbontásán bejelentette a Talpra, magyarok közösségének elindítását, és azt, hogy rövidesen a pártot is létrehoz, majd a Partizánnak arról is beszélt, hogy az EP-választáson szeretnének elindulni, de ő nem szeretne EP-képviselő lenni, és azt. sem tartja reálisnak, hogy a jövőben Magyarország miniszterelnöke legyen. Magyar azt is mondta, az önkormányzati választáson is indulna. Több párttal is tárgyaltak erről, mert új párt bejegyzése már nem tud végigmenni a jelöltállítási határidőig.
A 2026-os választásra szeretnének összehozni egy olyan, középen álló erőt, amelyik azt eredményezné, hogy a három politikai erő egyikének se legyen abszolút többsége, és így koalíciós kormányzásra kényszerüljenek – mondta el Magyar Péter a Partizánnak péntek este, az Andrássy úti zászlóbontását (amelyről a közvetítésünket itt olvashatják vissza) követően adott interjúban.
A három erő közül az egyik szerinte a Fidesz, a Mi Hazánk Mozgalmat Magyar nem kezelné külön erőként, a másik erő alatt a „Gyurcsány-féle” baloldalt érti. A harmadik erőt pedig ő szeretné képviselni, ennek a programját igyekezett meghirdetni péntek délután.
Magyar szerint 10 százalék felé mérték „a Karmelita belső felmérései” a még meg sem alakult pártját, illetve a Medián felmérését is említette, amelyik azt mérte, milyen eredményt érhetne el a választáson, ha már lenne pártja. Az őt ismerők (nagyjából a válaszadók kétharmada) 13 százalékára számíthatna biztosan vagy valószínűleg a mérés szerint.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudom, hogy mi lesz a vége
–mondta Magyar Péter a 444.hu-nak adott interjúban, amikor a politikai terveiről kérdezték. Ennek ellenére Magyar elég sok mindent elárult politikai terveiről.
A beszélgetés fókuszában ezúttal már nem Varga Judit korábbi férjének NER-ben szerzett tapasztalatai álltak, hanem az, hogy milyen mozgalmat, politikai alternatívát szervez. Az interjút utolsó mondata ez volt például:
Egy természetvédő csoport szerint rendszeresen kerülnek női higiéniai termékek, óvszerek és nedves törlőkendők egy népszerű északkelet-angliai – írja a BBC. A szervezet arra kérte a helyi vízműveket, hogy lépjenek fel a Marske partján tapasztalható egészségügyi veszéllyel szemben.
A Northumbrian Water 270 millió fontot tervez befektetni a térségben a csatornahálózat fejlesztésére. Helen Taylor, a Marske Litter Action önkéntese szerint csoportja évek óta gyűjti ilyen típusú hulladékot, az elmúlt időszakban viszont többször van szükség beavatkozásra.
A veszélyes hulladékok azért kerülnek a partokra, mert – helytelenül – lehúzzák őket a vécén, majd a csatornahálózat túlfolyórendszerei révén a tengerhez áramolnak. A probléma hátterében kapacitáshiány, a hálózat elöregedése, dugulások és extrém esőzések állnak.
Kínában az utóbbi időben egyre gyakoribbak a vezető pozícióban lévő személyek nehezen megmagyarázható eltűnései – írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint a legtöbb esetben aztán kiderül, hogy valójában politikai leszámolásokról van szó, vagy pedig az igazságszolgáltatás sújtott le. (Nem mintha Kínában a kettő szorosan elválna egymástól.) A Times arról is ír: a rejtélyes eltűnések legújabb áldozatát, Li Sang-fu védelmi minisztert például már két hónapja nem lehetett nyilvánosan látni, mire Peking nemrégiben végül elismerte, hogy menesztették a pozíciójából. Csing Kang külügyminisztert szintén nemrégiben mentették fel – hasonlóan hosszú titkolózás után.
Li felemelkedése és bukása
A védelmi miniszter menesztését Peking szűkszavú hivatalos közleményben jelentette be, ráadásul több más hivatalnok kinevezésével vagy felmentésével együtt. Vigyáztak tehát arra, hogy ne tűnjön különleges vagy jelentős eseménynek a dolog. Li hivatalos menesztése pontot tett a találgatások végére, legalábbis politikai szempontból. Az azonban még kérdéses, hogy a miniszter teljesen kegyvesztett lett-e, folyik-e vele szemben eljárás, vagy pedig csak az eddigi pozícióját veszítette el. A miniszter ellen – akit augusztus óta nem lehetett látni – amerikai források szerint korrupciós ügyben folyik nyomozás, és a hatóságok már ki is hallgatták.
Fontos pillanatához érkezett a Második Reformkor Alapítvány története, kezdte csütörtöki bejelentését Vona Gábor.
A Jobbik korábbi elnöke azt mondta, 2018-ban az elvesztett választás után azt érezte, új politikai kultúrára, szemléletre van szüksége. Ezért a pártelnöki címről való lemondása után bejelentette a bíróságon a Második Reformkör Alapítványt, amit egy év után bejegyeztek. A Covid-járvány sok tervüket felborította, de elkezdtek közösséget építeni, és 2022 második felében azt érezték, hogy egyesületre is szükségük van, hogy ezt a munkát folytathassák. Négy év alatt előadásokat tartottak, kerekasztal-beszélgetéseket, két online népszavazást szerveztek, sok online tartalmat és vándorkiállítást csináltak, sorolta. A közéleti civil szerveztek közül az övék az egyik legaktívabb szerinte. Nem nézték, hogy ki honnan jött, a közös ügyeket keresték mindenkivel, és aki együtt dolgozott velük, ezt alá is írja, fogalmazott.
Vona elmondta: „nagyszerű, jó csapat gyűlt össze az ország és a világ minden pontjáról. Nem tartottak tagtoborzást, csak vártak.” Eközben arról vitáztak, mit jelent a XXI. században a reformkor.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a szélsőbalos Die Linke korábbi frakcióvezetője, a továbbra is nagy befolyással bíró Sahra Wagenknecht komolyan gondolja, hogy kilép a pártból, és újat alapít. Ennek, illetve a párt válságának egyik új jele, hogy az őt támogató Amira Mohamed Ali, a párt Bundestag-frakciójának társvezetője augusztus 7-én lemondott, ennek okaként pedig Wagenknecht és a párt kapcsolatát hozta fel.
Pár nappal később a Linke másik frakcióvezetője, a jelenlegi pártvezetés oldalán álló Dietmar Bartsch is lemondott posztjáról, amit nyolc éve töltött be, és a szeptemberi tisztújításon sem kíván újraindulni. A mérsékelt Bartsch távozása komolyan érinti a pártot, mert egy országszerte ismert arcot veszít el, ő volt a 2021-es választás egyik csúcsjelöltje, ráadásul keletnémet származású, amilyenből kevés maradt a vezetésben, dacára annak, hogy a volt szocialista állam tartományai adják a párt bázisát.
A 65 éves politikus azt mondta, az övének nincs köze Mohamed Ali lemondásához és a Wagenknecht körüli viszályhoz, döntését már korábban meghozta, ám az időzítés mindenesetre minimum gyanús. A helyzet már annyira elmérgesedett a Linkénél, hogy a párt egykori elnöke, a Wagenknechtet támogató Klaus Ernst néhány párttársát
A moldovai alkotmánybíróság hétfőn alkotmányellenesnek nyilvánította, és ezzel gyakorlatilag betiltotta az ellenzéki Sor pártot – közölte a moldovai sajtó. Nicolae Rosca elnöklő bíró szerint az igazságügyi minisztériumnak bizottságot kell alakítania a párt felszámolására, illetve a Sor Pártot el kell távolítani az állami nyilvántartásból is.
A 2,6 millió lakosú ország fővárosában az utóbbi időben rendszeresek voltak a tüntetések, amelyeknek kezdeményezője a nyíltan oroszbarát Sor párt volt, amelynek vezetője, Ilan Sor 2019 óta szökésben van.
Az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a politikust korrupció és Oroszország javára történő tevékenység vádjával. Az Izraelben tartózkodó Ilan Sort április közepén távollétében jogerősen tizenöt év szabadságvesztésre ítélte egymilliárd dollárnyi (340 milliárd forint) banki csalási botrányok ügyében.