Fanni kertjében virágok vannak, kismacskák és mindenféle holmi. Fanni egy erdőben él, házában számos dísz és tükrök, itt-ott. Fanni nem egyedül él. Lacival osztozik a házon és a kerten. Közös kis birtokukon minden nap építkezés zajlik.
Fannival közösen érkezünk meg az erdei kunyhóba. Nem sok idő telt el, de nagyon boldog, hogy ismét otthon lehet. Itt biztonságban van – már amennyire egy transz lány Magyarországon biztonságban lehet. Itt a természet hangjai mellett csak az idős férfi kopácsolása hallatszik. Laci, a hatvanéves, hajléktalan férfi másfél éve fogadta be Fannit, két héttel azután, hogy a tizenkilenc éves lányt a szülei kirakták otthonról. A Fanni kertje című, egész estés dokumentumfilm arról az időszakról szól, amikor ennek a két, a társadalomból kitaszított embernek az élete egy időre összefonódott. A bemutató márciusban volt és a film azóta elnyerte a Szarajevói Filmfesztiválon a zsűri különdíját, a magyar közönség pedig most tekintheti először a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon.
Ez Somogyvári Gergő első egész estés dokumentumfilmje. A rendező néhány éve, a hajléktalanok közterületről való elüldözéséről szóló kormányhatározatra reagálva kezdett el forgatni, először csak egy rövidebb anyagot. A terepmunka során talált rá Fannira és Lacira, akik egy lomokból összeeszkábált kunyhóban éltek. Ezzel nagyjából egyidőben az országgyűlés megszavazta a transzneműek nemének jogi elismerését ellehetetlenítő törvényjavaslatot. Idén, lassan négy évvel később, a két határozatnak a gyakorlati következményei pontosan végigkövethetőek az egykori gyári munkás és a menedékre talált, transz tinédzser valószínűtlen kapcsolatáról szóló filmben.