Archívum címkék: válogatás
Pápai áldás, füves szeánsz és ernyősegély a hét legizgalmasabb képein
Így ettek ők, így eszünk mi: hogyan vált a kövérség a jóléti társadalmak védjegyévé?
„Az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét: csak a fiatal hátgerincnek való a nők körül való forgolódás, míg a nemzet törzsei, a férfiak, elszélesednek, mint a tölgyfák, és a csontrendszer és a test alkata leginkább üldögéléshez idomul, amint a régi magyarok csontvázán ez pontosan észlelhető. (…) Csak a vagabundok halnak meg soványan Magyarországon, a mihasznák, a betegek, az elvetemült lumpok. Nem is volt hitele egy hasatlan embernek. Hogyan lehetne tisztességes, megbízható, szavahihető férfi, aki egy országban soványan marad” – írta élcelődéstől sem mentesen 1919-es Magyar hasak című publicisztikájában Krúdy Gyula, akire – elsősoban a Szindbád-történetei miatt – az utókor az evéskultuszt irodalmi köntösbe öltöztető zseniként emlékezik.
Ebner / Fotepan 1940
Krúdy változatos módokon állította párhuzamba az evést és az egyéb testi örömök hajkurászását, érzékletes társadalmi látleletet villantva ezzel a két világháború közötti boldog békeidők Magyarországáról. Mint azt a Szindbádot egy ízben vendégül látó névtelen, csak a vértanú feleségeként hivatkozott női karakter kifejti:
Panelboldogság – így éltünk egykor a lakótelepeken
1873 és 1908 között Budapest lakosainak száma megháromszorozódott, és 900 ezer felé közelített, ami leginkább annak volt köszönhető, hogy a mezőgazdaságban dolgozó, iskolázatlan tömegek útra keltek, és a nagyvárosban próbáltak szerencsét. E robbanásszerű növekedést és az ezzel járó megoldhatatlan problémákat – elsősorban a lakáshiányt – hosszú ideig csak kényszeredett szükségintézkedések követték.
Az első ilyen jellegű próbálkozásokat kifejezetten a fertőzésektől való félelem motiválta, a liberális városvezetés ugyanis nem tekintette feladatának a lakáspiaci folyamatokba való beavatkozást. Csak az 1886-os kolerajárvány változtatott ezen a hozzáálláson: a főváros szükségbarakkok építését rendelte el, ezek a hajléktalanok elhelyezésére szolgáló faházak voltak, és valójában nem is a lakásínség megoldását szolgálták, inkább a fertőzés megfékezését. Hasonló barakkok egyre nagyobb számban épültek az 1890-es évek folyamán is, és az 1907. évi XLVI. törvényig, amely „a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról” született, sem az állam, sem a főváros nem érezte feladatának a lakáskérdés megoldását.
Gali / Fortepan A Kós Károly (Fő) tér, szemben a Mészáros Lőrinc utca (Kálmán király út) a XIX. kerületi Wekerletelepen 1928-ban.
Jöttünk, láttunk, lefotóztuk – év végi válogatás fotóriportereink képeiből
2023 sem múlhat el év végi válogatás nélkül, amiben fotóriportereink legemlékezetesebb képeivel tekintünk vissza az elmúlt 12 hónap történéseire, pillanataira. Megannyi tüntetés, interjú, riport mellett fotórovatunk meghatározó eseménye volt a Szemtanúk című kiállítás, mely a 2023-as World Press Photo kísérő kiállításaként közel öt hétig volt látható a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén. A legjobb fotóriporteri és dokumentarista fotókat bemutató tárlat, egyben az egyik legnagyobb fotókiállítás idén Dúró Dóra bejelentése majd L. Simon László kirúgása után a szokásosnál is népszerűbb lett.
A Szemtanúk kiállítás képeit a tárlat végén az újságban is megmutattuk. A kiállítást a 2022 januárja és 2023 júniusa közötti időszakban készült fotókból válogattuk, cikkbéli galériánkban most az idén készült pillanatokból szemezgetünk újra:
Kiállítás nyílik a Nemzeti Múzeumban a National Geographic Magyarország legjobb fotóiból
Az idei World Press Photo kísérő-kiállításaként a természettudományokkal foglalkozó magazin külön tárlaton vonultatja fel a legizgalmasabb és legszebb magyar anyagait.
Hároméves a Heti Fortepan – íme a 12 legérdekesebb cikk
Három éve indult el a Capa Központ és a Fortepan szakmai partnerségében a Heti Fortepan blog, melynek hetente megjelenő bejegyzései a Fortepan digitális fotóarchívumban található fényképek, illetve a képek adományozóinak és készítőinek történetét mesélik el – angolul is.
A 24.hu-n is publikáljuk az írásokat a kezdetektől, ezért juthatnak el tízezrekhez az archív fotókhoz kapcsolódó érdekes sztorik.
Most pedig az eddig megjelent több, mint 150 cikkből választottuk ki a 12 legizgalmasabbat: a vidéki bringázás rejtett sikersztorijától, egy 75 évvel később megismételt fényképen keresztül a legizgalmasabb képmegfejtésekig.