Best WordPress Hosting
 

Törölte a Kúria a Rádió egykori épületegyüttesére kiadott változtatási tilalmat

A Nemzeti Múzeum mögött álló egykori Magyar Rádió-tömb a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kampuszává való átalakításának terve hónapok óta vet nagy hullámokat, hiszen a Józsefvárosi Önkormányzat, illetve a civilek minden eszközt megragadnak, hogy megállítsák, vagy legalább lelassítják és finomítsák a kormány terveit.

Korábbi cikkeinkben hosszan taglaltuk a változásokat, beszámolva többek közt arról is, hogy a VIII. kerület előbb helyi védelem alá helyezte a tömb érintett épületeit, majd változtatási tilalmat rendelt el.

Előbbit az állam hónapokkal ezelőtt felülírta egy rendelettel, a tilalom ügyében azonban a Kormányhivatallal való vita egészen a Kúriáig tartott: a kerület korábbi alpolgármestere, illetve mostani polgármester-jelöltje, a Fővárosi Kormányhivatal élén álló (jelenleg fizetés nélküli szabadságon tartózkodó) Sára Botond főispán azt nehezményezte, hogy tilalmat csak legalább telektömb nagyságú területre lehet elrendelni, az önkormányzat szerint azonban azt egy annál kisebb, érintett területre is ki lehet terjeszteni.

A Kormányhivatal visszavonatná az egykori Rádió-épületek változtatási tilalmát, Józsefváros vezetésének esze ágában sincs ezt megtenni

Újabb fejezetéhez ért a Palotanegyed szélén állt egykori Magyar Rádió-épületek jó részének bontásával, így a jelenlegi állapot szerint komoly művészet-, hely- és építészettörténeti értékpusztulással induló Pázmány-beruházás ügye – tudtuk meg a Józsefvárosi Önkormányzathoz kötődő forrásunktól.

Az elmúlt hónapokban megjelent anyagainkban pontról pontra bemutatott folyamat jelenleg első látásra talán nyugvóponton áll, hiszen a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia december elején megszerezte a vágyott bontási engedélyt, a kormány a karácsonyfa alá tartogatott rendeletének köszönhetően pedig a helyi védelem is súlytalanná vált, a helyzet azonban távolról sem ilyen egyszerű, hiszen Józsefváros december végén közigazgatási pert indított, illetve az Alkotmánybíróságon is megpróbálja megállítani a kormány rendeletet rendelettel felülíró akaratát. Ez a próbálkozás mostanáig nem hozott eredményt, a háttérben azonban továbbra is egymást követték a történések.

A kerület honlapján kedd délután elérhetővé vált ugyanis a december 18-i képviselő-testületi ülésre szánt előterjesztések sora, amik egyikéből egyértelműen kiderül: a kerület által decemberben hozott, a munkák megkezdését ellehetetlenítő változtatási tilalmat a Fővárosi Kormányhivatal – aminek vezetője, dr. Sára Botond az év végén elfogultsága miatt eltolta magától a bontási engedély kiadásának feladatát, így az vármegyei szinten kapott zöld utat – nem érzi törvényesnek, így

Újra kiadták az egykori Rádió-épületek bontási engedélyét

Az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jövőbeli kampuszává váló egykori Rádió-épületek (erről szóló anyagaink sorban itt olvashatók végig) körül egyre nagyobbá vált a vihar, hiszen október végén bontási engedélyt kértek a hely-, építészet- és kultúrtörténeti szempontból is fontos együttes jó részére, amit Józsefváros önkormányzata az ideiglenes helyi védelem kiterjesztésével próbált elkerülni.

A kérést a Kormányhivatal először elutasította, majd mindenféle előjel nélkül újra zöld utat adott neki – alig néhány órával azután, hogy mi is bejutottunk a területre. A döntést a kormány egy rendelettel is meg akarta erősíteni, ami kimondta: a folyamatban lévő ügyeknél a helyi védelem figyelmen kívül hagyható.

A törvényalkotásba kisebb hiba csúszott, hiszen azt már lezárt ügyekre nem terjesztették ki, így a beruházás újra ellehetetlenült. Ennek kapcsán született cikkünkben egyértelműsítettük, hogy egy újbóli bontási kérés már biztosan zöld utat fog kapni, hiszen többé nem lesz előtte megugorhatatlan akadály.

Túlcsordult agglomeráció: miért vetették be Érden a teljes változtatási tilalmat, mit jelent ez a gyakorlatban?

Érd átmeneti időre teljes változtatási tilalmat rendelt el, ami elvileg azt jelenti, hogy semmilyen értéknövelő beruházás nem valósítható meg Magyarország egyik leggyorsabban növekvő városában. A radikális tilalom indoka éppen a kezelhetetlenné vált beköltözési hullám: az az általános agglomerációs válságtünet, ami egy sor település mindennapjaiban jelent konstans feszültséget állandó dugókkal és parkolási gondokkal, túlzsúfolt óvódákkal – egyre több helyen vízhiánnyal.

A múlt pénteken megszavazott érdi tilalom szinte a teljes településre vonatkozik. Még a polgármester is más eszközök híján ledobott szabályozási atombombaként beszél róla. Csőzik László az átmenetiségét hangsúlyozza: szerinte legfeljebb néhány hónapról van szó, amíg el nem fogadják az új helyi építési szabályzatot, ami korlátozza majd a helyi lakosok körében is népszerűtlen új társasház-építéseket.

A változtatási tilalommal nem véletlen, hogy csak nagyon ritkán élnek az önkormányzatok, és jellemzően akkor is csak egyes övezetekre vezetik be. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis a rendelet lényegében minden új magánépítkezést megtilt (a már korábban megkezdettek mehetnek tovább), ez alól csak speciális esetekben, például kármegelőzés, kárelhárítás esetén ad felmentést. A tiltás ráadásul nem is csak az engedély – és bejelentésköteles munkákra vonatkozik, hanem minden értéknövelő beruházásra. Ez alapján változtatási tilalom alatt nem lehet bővíteni, átalakítani, de elvileg még új kerítést vagy akár napelemet létesíteni sem, ha a hatályba lépés előtt nem kezdték meg a munkálatokat, vagy nincs addig aláírt szerződés.