via g7.hu => eredeti post link
Tematikus sorozatunkban grafikonokkal, közérthetően mutatjuk be a lassan másfél éve tartó energiaválság hatásait Európára és Magyarországra.
Az energiaválság miatt tavaly nyáron nem volt más választása a kormánynak, mint hogy részben megszünteti az addig érinthetetlennek tűnő rezsicsökkentést, de mennyire sínylette meg ezt valójában a lakosság, és hogyan érintették a – kormányzati intézkedéstől függetlenül – növekvő terhek a vállalati szférát?
Fontos kiemelni, hogy az alábbiakban a jövedelmekhez viszonyítunk, mert az elmúlt években mind a vállalati árbevétel, mind a lakossági jövedelmek jelentősen növekedtek. Ahogy az alábbi grafikonon látszik, ennek nyomán a lakosság számára éveken át egyre kisebb terhet jelentett a rezsi, egészen addig, amíg tavaly augusztusban részben megszüntették a rezsicsökkentést, azaz bizonyos mennyiségű fogyasztás felett bevezették a „lakossági piaci” tarifát. Ezt követően 2023 elején a jövedelemarányos rezsikiadások megközelítették a 2018-as és azt megelőző szintet. Ám kicsit távolabbról nézve azt is lehet mondani, hogy nem változott drasztikusan az energiaköltségek aránya a háztartások jövedelméhez képest – az már más kérdés, hogy ez a lakosságon belül hogyan oszlott el.