Best WordPress Hosting
 

Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról

Az energiaválság legdurvább hónapjaiban nagyon látványosan esett a vállalatok és az ipar földgázfelhasználása Magyarországon. Volt olyan hónap, amikor a legnagyobb fogyasztók esetében éves összevetésben 80-90 százalékos zuhanást mutattak a forgalmi adatok. Bár a teljes vállalati szférában nem volt ilyen mértékű hanyatlás, de 2022 őszén így is alsó hangon harmadával kevesebb gázt égettek el a cégek, mint amit megszokhattunk. A fogyasztás a legtöbb szegmensben azóta sem tért vissza a korábbi szintre.

A visszaesést azonban nem elsősorban az okozza, hogy a cégek gőzerővel álltak neki a földgáz kiváltásának. Eleinte főleg a gyárleállások és a szolgáltatóegységek bezárása miatt zuhant a kereslet, de a hosszabb távú megtakarítás is legfeljebb a fűtés esetében ered technológiaváltásból. A magyar cégek – és különösen az ipari szereplők – jelentős része ugyanis, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.

Kényszerű leállások

Szankciók: az EU célba vette az orosz gázt, az Orbán-kormány vétóra készül

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt bő két évben összesen 13 szankciós csomaggal sújtotta az orosz gazdaságot, ezen belül az energetikai szektort is. Előbb az orosz szén importját tiltotta be, majd az orosz olaj behozatalát is jelentősen korlátozta – emlékeztetnek a portálon.

A Politico információi szerint Brüsszel – a készülő, 14. szankciós csomag keretében – az orosz cseppfolyósított gázra (LNG) vetne ki büntetőintézkedést: a behozatalt ugyan nem korlátozná, viszont betiltaná a már behozott LNG újraexportálását, valamint az uniós országok részvételét a jövőbeni LNG-projektekben Oroszországban.

A Bizottság szerint az intézkedések korlátoznák “az orosz LNG-kapacitás terjedését és így Oroszország bevételeit is”.

A háború óta még többet is fogyaszt Európa abból az orosz gázból, amit most szankcionálna

A múlt héten először került napirendre az Európai Unióban az orosz földgáz, konkrétan az LNG (cseppfolyósított földgáz) kereskedelmére vonatkozó szankció. A javaslat alapján az EU-tagállamok továbbra is vehetnének orosz LNG-t, de nem értékesíthetnék tovább.

 

Míg az orosz vezetékes gáztól a 2021-es 40 százalékról 2023-ra százalékra csökkentette függőségét az EU, az LNG importja nőtt az elmúlt években, írja az Euronews.

Vigyázzon, a gázszámla hazudik!

A lakossági számlákon narancsszín mezőbe nyomtatva tudatják velünk hónapról hónapra, hogy mennyit spóroltunk a gázon, hála a rezsicsökkentésnek. A számítás egy egészen bizarr képleten alapszik. Az MSZP frakcióvezetője augusztus óta küzd az átverés ellen, most egy pert is nyert az ügyben, de a történet bőven túlmutat a konkrét eseten. Mert az igazi kérdés az, hogy számon lehet-e kérni a propaganda hazugságait a jog eszközével. Sztori.

Sosem fűtünk már úgy, mint a rezsiemelés előtt

Kissé emelkedett ugyan a lakosság téli földgázfelhasználása az előző télhez képest, de még így is látványosan elmaradt a rezsicsökkentési szabályok változása előtti időszakban megszokottól.

Mi történt? Évtizedes összevetésben is rendkívül kevés földgázt égetett el februárban a magyar lakosság. Ebben komoly szerepe volt annak, hogy az idei második hónapban nagyon enyhe volt az időjárás: minden korábbi hőmérsékletrekord megdőlt.

A gázfogyasztás visszaesését azonban továbbra sem kizárólag a kedvező időjárás okozza. Ahogy erről korábban már írtunk, a hőmérséklettől függetlenül is jelentősen visszafogta felhasználását a lakosság. Igaz, az idén talán már kissé bátrabban fűtöttek a háztartások.

Eljárást rendelet el a bíróság az MVM ellen a gázszámlákon szereplő összegek miatt

Tóth Bertalan szerint az MVM 3,3 millió fogyasztót tévesztett meg hónapról hónapra azzal, hogy a rezsiboxban feltüntetett „megtakarítást” a teljesen önkényesen meghatározott, 1026 forintos köbméterenkénti árral számolják, miközben a földgáz piaci ára hónapok óta ennek az értéknek csak a töredéke (mint lapunk megírta, az elmúlt hetekben 110–120 forint/köbméter körüli szinten mozogtak az európai tőzsdei gázárak.)

„Ma a bíróság ítélete alapján megerősítést nyert, hogy a Fidesz becsapta és folyamatosan becsapja a magyar családokat… …Ennek alapján nem takarít meg egy magyar család 181 ezer forintot  havonta a rezsicsökkentéssel” – olvasható az MSZP közleményében.

A szocialista politikus úgy látja, a valótlan tájékoztatás a gázpiacok torzítását eredményezheti, valamint eltántoríthatja a fogyasztókat a kereskedőváltásnak még a gondolatától is. Ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Rezsivédelem: miért nem kíméli a kormány az átlag felett fogyasztókat?

Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.

Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami

azóta is változatlan.

Most látszik, mennyire megütötte az oroszokat, hogy nem veszik a gázukat Európában

Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.

Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.

A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.

Fűtési szezon után is kétharmad fölött a gáztárolói töltöttség

„Az uniós ütemterv május elsejére 37 százalékos arányt ír elő a magyarországi tárolók töltöttségére. A legfrissebb adat 68 százalékos, ezzel nemcsak a mostanra elvárt szintet múlja jócskán felül, hanem a július elejére megköveteltet is meghaladja” – írta a 24.hu-hoz eljuttatott közleményében az Energiaügyi Minisztérium, amely jelezte, hogy most, hogy véget ért a fűtési szezon, már meg is indult a betárolás.

A jelenleg 4,5 milliárd köbméternyi készlet másfélszeresét teszi ki a tavalyi egész éves lakossági fogyasztásnak. A megfelelő téli felkészülésnek köszönhetően tíz hónapja nem csökkent a kétharmados szint alá a hazai földgáztárolók töltöttsége.

– Az Európai Parlament és Tanács rendelete a nemzetközi energiaválság miatt írta elő, hogy a 2022–2023-as téli időszak kezdetére kapacitásuk legalább 80 százalékáig fel kell tölteni a földfelszín alatti gáztárolókat. 2023-tól a kötelező feltöltési arány egységesen 90 százalékra emelkedett november elsejei határidővel – emlékeztetett a tárca, hozzátéve, hogy Magyarország tavaly már a nyár végére megugrotta ezt a szintet. Az ősz első felében is folyamatos betárolással a töltöttség 98 százalék felett tetőzött 2023-ban. A 2024-re előírt első célérték február elsejével 51 százalék volt, akkor ezt mintegy másfélszeresen múlta felül a tényleges adat.

A reméltnél több gázt termelhet ki Románia, Magyarország is többet szerezhet az energiahordozóból

Az Európai Parlamentben tartottak bemutatót április elején az OMV Petrom és a Romgaz cégek képviselői arról, hogy a romániai Neptun Deep földgázkitermelési projekt az Európai Unió és Délkelet-Európa energiabiztonsági helyzetét is jelentősen javíthatja. A konzorciumban dolgozó, Románia fekete-tengeri vizein közösen gázkitermelésre készülő vállalatok vezetői, Razvan Popescu, a Romgaz vezérigazgatója és Alexandru Maximescu, az OMV Petrom alelnöke a korábban Magyarországon szakmai körökben elterjedt hírekkel szemben arról számoltak be, hogy a Neptun Deep évi kitermelése nem négy-, hanem nyolcmilliárd köbméter lesz évente – írja az Invest Energy nevű román weboldal.

A Capital című román lap áprilisi cikke mindehhez hozzáteszi–, hogy a Neptun Deep gázmező üzembe helyezése jelentősen csökkentheti az orosz gázimporttól való függőséget.

A nyolcmilliárdos kitermelés tehát kétszeres mennyiséget jelent a korábbi várakozásokhoz képest, így talán a korábban reméltnél is többet kaphat majd Magyarország a Fekete-tenger mélyéről felszínre hozott energiahordozóból (a nyolcmilliárd köbméterre vonatkozó adat majdnem akkora mennyiség, mint Magyarország egész éves gázfogyasztása).

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Nagy riadalmat okoztak a 2022-ben elszálló nemzetközi gáz- és áramárak Magyarországon. A vágtázó tempóban növekvő beszerzési költségek rengeteg vállalat számára nehezen leküzdhető akadályt támasztottak, sok családban számolgatták, beleférnek-e az átlagfogyasztásba, miközben még a visszavágott energiaár-támogatási rendszer finanszírozása is agyonnyomta a költségvetést.

A népszámlálási adatokból azonban úgy tűnik, hogy olyan elavult fűtési rendszerek vannak Magyarországon, hogy az energiaárak a háztartások harmadát nem is feltétlenül kellene, hogy érdekeljék: a magyar háztartások harmada ugyanis – részben vagy teljesen – még mindig fával fűt.

A 2022-es népszámlálás során arra a kérdésre, hogy fűtenek-e fával, a magyarok lakások 30,5 százalékában adtak igenlő választ. Emellett 1,2 százalék szénnel szokott fűteni.

Az EU-ban már csak Magyarország csüng az orosz gázcsövön, friss adatok

Az uniós statisztikai adatok alátámasztják az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének március végi Facebook-üzenetét, miszerint a Magyarországon kívüli uniós tagállamok túlnyomórészt már leváltak az orosz gázról, de – az Orbán-kormányt leszámítva – a többi kabinet is világos menetrendet hirdetett a váltásra.

Ezzel sokadszorra cáfolták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fordulatát, miszerint Magyarország fizikai okokból nem tud leválni az orosz gázellátásról. Ugyanakkor az érintett országok sem nem önszántukból hagytak fel az orosz vezetékes gáz vásárlásával: az Ukrajna lerohanása ellen legélesebben kikelő tagállamok gázcsapját, mondvacsinált okokból, 2022 tavasz végén, éppenséggel Vlagyimir Putyin zárta el – emlékeztetnek a lapban.

Az EU máig nem tiltja az orosz fűtőanyag behozatalát, amely lehetőséget egyebek mellett Magyarország, Ausztria és Szlovákia is kihasználja.

Szijjártó: Hamarosan megindul a földgáz Magyarországra Törökországból

Történelmi nap közeleg a magyar-török energetikai együttműködésben április elsején, ugyanis megkezdődik a földgáz szállítása Törökországból Magyarországra – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter azt írta, a szerződés értelmében a következő hónapokban 275 millió köbméter földgáz érkezik, ezzel néhány napon belül Magyarország lesz az első olyan, Törökországgal nem szomszédos ország, ahova Törökország földgázt exportál.

Törökország eddig is fontos szerepet játszott a magyar energiaellátás biztonságban, de ezidáig csak tranzitútvonalként, mostantól azonban már forrásországként is, írta.

Kihajítaná az összes gázkazánt az EU a következő 15 évben

„A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben” – áll az Európai Parlament sajtóközleményében, amiben az épületek energiahatékonyságának javítását célzó szabályok elfogadásáról számolt be a héten az unió parlamentáris testülete. A többek között a gázfűtéses rendszerek leszerelését is előíró intézkedés már tavaly óta napirenden van, és Magyarországot a fosszilis energiahordozókon alapuló fűtés elterjedtsége miatt erősen érinti.

A magyar háztartások energiahasználatában ugyanis meghatározó szerepe van a földgáznak, annak részaránya némi – vélhetően a rezsiköltségek alakulásától függő – ingadozást ugyan mutatott az elmúlt évtized során, ám mindvégig 40 százalék felett volt az Eurostat adatai szerint. (Ezek nemcsak a fűtést, hanem a vízmelegítéstől kezdve a főzésig mindenféle otthoni tevékenységhez kapcsolatos energiaszükségletet figyelembe vesznek.)

A kifejezetten a fűtést illető adatok azonban még inkább azt jelzik, hogy jókora kihívást jelent majd Magyarországon az új szabályoknak való megfelelés. (Amennyiben azokat az Európai Tanács, tehát lényegében a tagállamok is elfogadják. A szabályok alól kivételt kapnak a mezőgazdasági és műemléki védettség alatt álló épületek.)

Van élet orosz gáz nélkül

A jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak. A lakossági épületfelújításon kevés a NER haszna.  Az Orbán-rezsim nem mer/akar lépni?

Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése: az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, ami bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását. Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz.

Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról. Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk kb. negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány akár a 40%-ot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás, és különösen politikai akarat nélkül.háború

Egymilliárd köbméterrel csökkent a gázfogyasztás, mégis több orosz gázt importáltunk

Tavaly az év egészében 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel korábban 5,46 milliárd köbméter volt a behozatal, ami azt jelenti, hogy 2023-ban csaknem 1 milliárd köbméterrel nőtt az orosz földgázimport.

Az Energiaügyi Minisztérium a 2023-as évről azt közölte nemrég, hogy az összes felhasználás 8,5 milliárd köbméter körül alakult, majdnem 11 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest. A lakosság 3 milliárd, a gazdasági szereplők 5,5 milliárd köbméterre zsugorodott felhasználását úgy kommentálta a szaktárca, hogy „a nagyarányú megtakarítások mérséklik Magyarország importkitettségét, erősítik az energiaszuverenitást és az ellátás biztonságát”.

A 6,3 milliárd köbméteres orosz importadat alapján viszont úgy fest, inkább növekedhetett a behozatalban az orosz részarány, meghaladta a 74 százalékot. Holoda Attila, a második Orbán-kormány energetikai helyettes államtitkára azonban úgy véli, nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni a számokból, a szerződésekbe nem látunk bele, csak annyi biztos, hogy évi 4,5 milliárd köbméter az orosz-magyar hosszútávú gázszerződés alapján lekötött mennyiség, hogy ezen felül milyen plusztételekkel kerekedik ki a 6,3 milliárd köbméter, a kívülálló számára nem tudható. Például a gáztőzsdén is lehet orosz gázt venni – említett egyet a lehetőségek közül.

Nyakunkon maradt Orbánék méregdrágán vett különleges földgázkészlete

Január végi rendeletével a kabinet meghosszabbította a tárolását. E szerint az – eleve különleges jogállású – Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) jövő év áprilisig tárolja a 739 millió köbméternyi fűtőanyagot. Mint emlékezetes, a kormány a piaci gázkáosz kellős közepén, 2022. júliusában úgy döntött, hogy a szokásos kereskedelmi és biztonsági gázbeszerzéseken túl a szervezetet „különleges” gázbeszerzéssel is megbízza.

A különleges vásárlást minden jel szerint azért kellett a már eddig is végzett „biztonsági” készletezéstől elkülöníteni, mert amíg utóbbit az MSZKSZ költségvetési garancia nélküli hitelfelvételekből fedezi, addig előbbire vélhetőleg a bankok már állami kezességet kértek, amit meg is kaptak. Bár a beszerzés pontos körülményei titkosak, a jelek szerint az MSZKSZ-nek sikerült a 2022-es gázárcsúcs feletti áron, korábbi számításunk szerint akkori árfolyamon köbméterenként 1023 forintért bevásárolnia. A vételár legalább kabinetmilliárd euróra – akkori áron 750 milliárd forintra – rúgott, amit tavaly áprilisban a kabinet további 31 milliárddal is megfejelt. Számítási módszertől függ, de ez vélhetőleg besorolható az európai történelem tíz legdrágább gázügyletei közé.

A mostani módosítások szerint az illetékes energiaügyi miniszternek 2025 elején kell ismét felülvizsgálnia a készlet ügyét és dönteni az esetleges eladásról. Utóbbinak határozott gátat szab, hogy a kormányrendelet, egy fajta pénzügyi józanságról tanúskodva, megtiltja e készlet beszerzési ár alatti eladását. Erre viszont egyhamar kevés az esély, mivel az – évtizedekig köbméterenként 50-100 forint körül járó – európai piacok egy éve ismét köbméterenként száz-kétszáz forint körül állnak. A belátható jövőben pedig aligha valószínű, hogy az uniós tagállamok (Magyarországot leszámítva) valaha még egyszer belesétálnak Vlagyimir Putyin gázáremelő csapdájába. Addig viszont a készlet fenntartása is jelentős összegeket igényel.

„Mindenki köhög és betegeskedik” – hetek óta nincs fűtés és meleg víz egy győri társasházban

A mi lépcsőházunkban az MVM január 17-én minden előzetes tájékoztatás, bejelentés nélkül kapcsolta le a gázt. A 16. számú házban ekkor már tíz napja nem volt fűtés, gázszivárgás miatt

– mondta el a Stadion utca 14-ben, saját tulajdonú lakásban élő Tolnai Marcián. „Ezen a napon volt a rendkívüli társasházi közgyűlés, amelyet a 16-os lépcsőházban tartottunk. Először karácsonyi jókívánságokkal teli képeslapokat osztogattak nekünk, majd elmagyarázták, hogy legkorábban márciusra lesz fűtés a két társasházban, és közel félmillió forintot kell kifizetniük a lakóknak fejenként, lehetőleg február végéig egy összegben vagy legjobb esetben két részletben. A hitelre húzták a szájukat, mert ez egy másfél milliós kamatot jelent az alapból is 16 milliós költségekre, szóval azt nem nagyon akarták, hogy megszavazzuk” – tette hozzá a férfi.

A lakók kérdéseire csak a vállukat vonogatták, és azt mondták, nem tehetnek semmit. A közös képviselő többször kijelentette, hogy nem ért a témához. Lényegében otthagytak bennünket, bármiféle alternatíva vagy segítség nélkül. A teljes gázrendszer cseréjéig mindenkinek magának kell megoldania a fűtést, illetve sok helyen meleg víz sincsen. Sok idős ember lakik itt, és Gyárváros egyébként is egy szegényebb környéke Győrnek. A társasházban rettenetes a hangulat, mindenki köhög és betegeskedik. Az én lakásomban azóta penész is megjelent, mivel kiegyenlítetlen a hőmérséklet amiatt, hogy nem tudom úgy felfűteni a lakást, mint korábban, így a pára keletkezik. Elektromos hősugárzót pedig csak egy helyiségben lehet működtetni, többet nem bír el a hálózat. A Győr-Szol (az önkormányzat közszolgáltató cége – a szerk.) azt mondja, hogy osztogatott hősugárzókat, de nem tudom, kinek, nekem biztos nem

Időzített bombát hatástalanított a kormány

Megjelent a Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor kormányfő által jegyzett rendelet, amely módosítja a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 2022-est. A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a »2024.« szövegrész helyébe a »2025.« szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a »2024.« szövegrészek helyébe a »2025.« szöveg, a »29-ig« szövegrész helyébe a » 28-ig« szöveg lép.

Hatalmas kráterek nyílnak Szibériában

Egy friss tanulmány magyarázatot adhat a szibériai permafrosztban kialakult lyukak eredetére – írja a Space.com. A nyolc óriási, 50 méter mély krátert több mint egy évtizede fedezték fel, az üregek rejtélyét eddig nem sikerült megfejteni.

A mélyedések az észak-oroszországi Jamal- és Gidai-félszigeten figyelhetők meg, az Északi-sarkvidéken máshol nem ismertek, ami arra utal, hogy létrejöttük a régió sajátosságaival függ össze. Az évek során több magyarázat is született, egyes szakértők szerint becsapódások alakították ki a formációkat, mások viszont gázrobbanásokra gyanakodnak.

Utóbbi hipotézis alapján a képződmények egykori tavak helyén jöttek létre. Ahogy a víztömegek kiszáradtak, fenekük talaja megfagyott, a mélyben pedig felgyülemlett a földgáz. Az anyag végül robbanások keretében távozhatott, üreget hagyva hátra.