Best WordPress Hosting
 

Eljárást rendelet el a bíróság az MVM ellen a gázszámlákon szereplő összegek miatt

Tóth Bertalan szerint az MVM 3,3 millió fogyasztót tévesztett meg hónapról hónapra azzal, hogy a rezsiboxban feltüntetett „megtakarítást” a teljesen önkényesen meghatározott, 1026 forintos köbméterenkénti árral számolják, miközben a földgáz piaci ára hónapok óta ennek az értéknek csak a töredéke (mint lapunk megírta, az elmúlt hetekben 110–120 forint/köbméter körüli szinten mozogtak az európai tőzsdei gázárak.)

„Ma a bíróság ítélete alapján megerősítést nyert, hogy a Fidesz becsapta és folyamatosan becsapja a magyar családokat… …Ennek alapján nem takarít meg egy magyar család 181 ezer forintot  havonta a rezsicsökkentéssel” – olvasható az MSZP közleményében.

A szocialista politikus úgy látja, a valótlan tájékoztatás a gázpiacok torzítását eredményezheti, valamint eltántoríthatja a fogyasztókat a kereskedőváltásnak még a gondolatától is. Ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

Versenyfelügyeleti eljárást rendelt el a bíróság az MVM sokakat megtévesztő számlázási gyakorlatának ügyében

A bíróság kötelezte a GVH-t annak vizsgálatára, hogy az állami MVM megtéveszti-e fogyasztóit a kétszáz forint körüli piaci árak ellenére változatlanul 1020 forintos tarifával.

Mi történik? A Fővárosi Törvényszék helyt adott Tóth Bertalan kereseti kérelmének és versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását rendelte el abban a perben, amelyet a parlamenti frakcióvezető kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntésével szemben. A szocialista Tóth Bertalan az MVM számlázási gyakorlatával kapcsolatban vélelmezett versenyjogsértést, a GVH a beszerzett adatok alapján azonban megállapította, hogy nem álltak fenn a versenyfelügyeleti eljárás megindításának feltételei az ügyben. A bíróság ezt nem fogadta el, és részletes vizsgálatot rendelt el az ügyben.

De mivel tévesztheti meg a fogyasztókat az MVM? A gázszámlák narancssárgával kiemelt „rezsibokszaiban” az MVM máig köbméterenként 1020 forintos, úgymond „világpiaci” árból vezeti le a háztartások száz forintos rezsicsökkentett, illetve, az átlagfogyasztás feletti, 767 forintos, „lakossági piaci” áron elért, így nyilván tetemes „megtakarítását”. A valóság ezzel szemben, hogy a nálunk irányadó, holland gáztőzsde csak 2022. augusztusi csúcsán állt ezen a szinten. Tóth Bertalan azért kérte a vizsgálatot, mert szerinte a rezsibokszban viszonyításként használt ár valótlan, ami torzítja a fogyasztó döntési szabadságát, ez pedig tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.

Tippelj, mennyivel kevesebb a gáz a világpiaci ára, mint a rezsivédett magyarországi

Rezsicsökkentésről ma már aligha beszélhetünk, de a csökkenő világpiaci és a változatlan magyarországi árak különbsége legalább jót tesz a költségvetésnek.

Mi történt? Megawattóránként 31-34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén – írja a 24.hu. Ez átváltva 110–120 forintos köbméterenkénti árnak felel meg.

Mit jelent ez? Azt, hogy mára a piaci gázár alig nagyobb, mint az úgynevezett rezsicsökkentett 102 forintos hazai ár, és töredéke a 767 forintos „lakossági piaci árnak”, amit a támogatott keret fölött fogyasztók fizetnek.

Ursula von der Leyen: A gázárak csökkenni fognak

Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gázárak csökkenni fognak annak köszönhetően, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális kínálata emelkedik, ami teret ad a megújuló energiaforrásokba történtő befektetéseknek, mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elmondott beszédében.

Ursula von der Leyen az MTI tudósítása szerint hangoztatta: prioritás az energiaköltségek csökkentése, az energiaköltségek ugyanis továbbra is befolyásolják az európai versenyképességet, különösen a nagy energiaigényű iparágak esetében.

A cseppfolyósított földgáz globális kínálatának növekedése hamarosan a globális energiahiány felől a bőség felé tereli az energiapiacot,

Nincs nagy gáz az európai gázpiacon, de így is akad pár kockázat

A rendkívül enyhe tél, a lakosság spóroló magatartása, az ipari kereslet visszaesése és a nyomott gázárak miatt rekordszinten vannak a kontinentális Európa gáztározóinak töltöttségi szintjei.

Mi történt? A Portfolio.hu elemzése szerint rekordszinten az EU-tagok együttes gáztározóinak töltöttsége, és már nincs messze a téli fűtési szezon vége. Magyarország a fogyasztásarányos töltöttségi szint mutató (az elmúlt időszak visszatekintő fogyasztásának és a jelenlegi tározói szintek aránya) szerint a harmadik legjobb helyen áll az EU-ban a maga 47%-os szintjével.

Esik a gázár. A gáz ára jelenleg már az orosz-ukrán háború előtti szinteken van, bár az elmúlt hetekben elég volatilis volt az árfolyam, ez részben az egyre melegebb téli előrejelzéseknek köszönhető.

Van élet orosz gáz nélkül

A jelenlegi gázfogyasztásunk 40%-a megtakarítható volna, és ezzel nagyon hamar búcsút inthetnénk az orosz gáznak. A lakossági épületfelújításon kevés a NER haszna.  Az Orbán-rezsim nem mer/akar lépni?

Uniós módon hozott is meg nem is az Európai Tanács március 4-ei, a gázfogyasztás csökkentésével is foglalkozó ülése: az energiáért felelős miniszterek olyan politikai kompromisszumra jutottak, ami bátorítja a tagállamokat arra, hogy 2025. március végéig átlagosan legalább 15%-kal csökkentsék gázfogyasztásukat a 2017. április 1 – 2022. március 31. közötti időszakhoz képest, gyorsítva ezzel a blokk orosz gázról való leválását. Ez azonban csak egy ajánlás a tagállamok felé, és bizonyos körülményekre való tekintettel engedményeket is tesz.

Magyarország nemhogy távolodik az orosz energiahordozóktól való függéstől, hanem 2023-ban több hónapban is rekordmennyiségű orosz gáz érkezett hazánkba, és a gázszerződés felmondása fel sem merült. Holott a REKK számításai szerint új gázos erőművek építése nélkül is leválhatnánk 2025-ben az orosz gázról. Megdöbbentően nagy és kiaknázatlan potenciál rejlik a lakossági épületszektorban, ahol rövid távon akár 2,5 milliárd köbméterrel kevesebb gázt is használhatnánk, ami az országos gázfogyasztásunk kb. negyede. 2030-ra a távhőszektor bekapcsolásával és a fűtés részbeni elektrifikációjával ez a spórolási arány akár a 40%-ot is elérheti. Az ipari szektorban már piaci alapon zajlanak az energiahatékonysági beruházások, azonban a lakossági épületszektorban ez elképzelhetetlen állami szerepvállalás, és különösen politikai akarat nélkül.háború

2 év alatt 564 milliárd forintot buktunk, amiért Putyintól vesszük a gázt

Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolt aki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatainak felhasználásával.

Az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek, Vlagyimir Putyin pedig 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot.

Később a KSH alapján a Népszava kimutatta, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte.

Tippelj, kié Európában a legdrágább orosz gáz

Az Eurostatnál nyilvántartott hét, Oroszországból vezetéken vásárló uniós tagállam közül tavaly decemberben is mi fizettünk a legtöbbet a fűtőanyagért. Mutatjuk, mennyit.

Mi történt? EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt – számította ki a Népszava az Eurostat adataiból. Míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért.

Kontextus. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen – így például Magyarország és további hat tagállam – ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)

Nyakunkon maradt Orbánék méregdrágán vett különleges földgázkészlete

Január végi rendeletével a kabinet meghosszabbította a tárolását. E szerint az – eleve különleges jogállású – Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) jövő év áprilisig tárolja a 739 millió köbméternyi fűtőanyagot. Mint emlékezetes, a kormány a piaci gázkáosz kellős közepén, 2022. júliusában úgy döntött, hogy a szokásos kereskedelmi és biztonsági gázbeszerzéseken túl a szervezetet „különleges” gázbeszerzéssel is megbízza.

A különleges vásárlást minden jel szerint azért kellett a már eddig is végzett „biztonsági” készletezéstől elkülöníteni, mert amíg utóbbit az MSZKSZ költségvetési garancia nélküli hitelfelvételekből fedezi, addig előbbire vélhetőleg a bankok már állami kezességet kértek, amit meg is kaptak. Bár a beszerzés pontos körülményei titkosak, a jelek szerint az MSZKSZ-nek sikerült a 2022-es gázárcsúcs feletti áron, korábbi számításunk szerint akkori árfolyamon köbméterenként 1023 forintért bevásárolnia. A vételár legalább kabinetmilliárd euróra – akkori áron 750 milliárd forintra – rúgott, amit tavaly áprilisban a kabinet további 31 milliárddal is megfejelt. Számítási módszertől függ, de ez vélhetőleg besorolható az európai történelem tíz legdrágább gázügyletei közé.

A mostani módosítások szerint az illetékes energiaügyi miniszternek 2025 elején kell ismét felülvizsgálnia a készlet ügyét és dönteni az esetleges eladásról. Utóbbinak határozott gátat szab, hogy a kormányrendelet, egy fajta pénzügyi józanságról tanúskodva, megtiltja e készlet beszerzési ár alatti eladását. Erre viszont egyhamar kevés az esély, mivel az – évtizedekig köbméterenként 50-100 forint körül járó – európai piacok egy éve ismét köbméterenként száz-kétszáz forint körül állnak. A belátható jövőben pedig aligha valószínű, hogy az uniós tagállamok (Magyarországot leszámítva) valaha még egyszer belesétálnak Vlagyimir Putyin gázáremelő csapdájába. Addig viszont a készlet fenntartása is jelentős összegeket igényel.

Időzített bombát hatástalanított a kormány

Megjelent a Magyar Közlönyben egy Orbán Viktor kormányfő által jegyzett rendelet, amely módosítja a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 2022-est. A különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló 260/2022. (VII. 21.) rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében a »2024.« szövegrész helyébe a »2025.« szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a »2024.« szövegrészek helyébe a »2025.« szöveg, a »29-ig« szövegrész helyébe a » 28-ig« szöveg lép.

Olcsó a gáz, de miért, és meddig?

Az ukrán háború kirobbanása előtti szinteken jár az európai gázár. Mutatjuk, mi áll ennek hátterében. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője elemezte a helyzetet.

Mi történt? Az elmúlt hónapokban meredek áresés következett be, a gázár Európában az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti szinteken áll. A 2010 és 2019 közötti időszak tőzsdei áralakulását tekintve a jelenlegi európai gázár csak 1-2 euróval van a békebeli sáv felett.

Mi okozhatta? Egyrészt visszaesettaz európai földgázfogyasztás, nagyjából 20 százalékkal – a spórolásnak és a tavalyi enyhe télnek köszönhetően. Magasan állnak az európai tárolókapacitások, ez pedig nyomást helyez a gázárakra.

Átírhatják a KSH tavalyi inflációs adatait a gázszámlák miatt

2023 utolsó négy hónapjában trendszerűen felülbecsülték az inflációnak az előző év azonos hónapjához viszonyított alakulását a hazai elemzők ahhoz képest, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a rákövetkező hónapban kiszámolt – derül ki a Reuters Poll elemzői konszenzusából. A magyar kutatóintézetek, illetve pénzügyi szolgáltatók által közreadott becslések átlagait 2023 szeptembere és decembere között hónapról hónapra alulmúlták a statisztikai hivatal fogyasztóiár-index tényadatai. A megelőző hónapokban pozitív és negatív irányban is előfordultak különbségek, de ilyen tendenciózus eltérést korábban nem lehetett látni az elemzői várakozások és a végleges KSH-adatok között.

Ez a jelenség érdekes módon egybeesik a KSH-nál történt vezetőváltásokkal. A hivatal azóta éppen olyan adatokat szállított, mint amilyeneket a kormányzat remélt, köztük az emlékezetes 9,9 százalékos októberi inflációs adattal, amelynek egyes elemzők szerint 11–12 százaléknak kellett volna lennie. Mi több, az elmúlt hónapokban vita robbant ki a közgazdászok között a KSH lakossági energiaárak számításánál alkalmazott módszere körül.

Decemberi hírek szerint az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tárgyalást kezdeményezett a KSH-val az energiainfláció mérése miatt. Csak a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, hogy az Eurostat már tavaly áprilisban 22 ajánlást fogalmazott meg a magyar statisztikai hivatal számára, ezekben egyebek közt azt szorgalmazzák, hogy a KSH-t kormánytól független szervvé kell alakítani.

Annyi a gáz ára, mint tíz éve, de az átlagfogyasztás feletti ár még mindig drágább

Ugyanannyi a gáz ára, mint tíz évvel ezelőtt, a rezsicsökkentett mennyiség felett viszont továbbra is ennél drágábban adja a kormány a gázt a lakosságnak, számolt be róla az RTL Híradója.

Korábban Gulyás Gergely azt mondta: decemberben vizsgálják felül a gáz árazását. Orbán Viktor viszont a héten már arról beszélt: nincs időpontja ennek, sőt nem is a kormány, hanem az energiahivatal dönt ebben az ügyben.

A gázárakról részletesebben itt írtunk.

Mi az baj azzal, ahogyan hivatalosan elszámolják a földgáz árát?

(A szerző közgazdász, parlamenti képviselő, a KSH korábbi elnöke. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Az utóbbi hetekben sokan, sokféleképpen kifejtették véleményüket a KSH vezetékes gáz árindexével kapcsolatban. Én is közöltem egy hevenyészett számítást, amely arra próbált rámutatni, hogy mennyiben és miért abszurd a hivatalos statisztikai által közreadott óriási (33,5 és 34 százalékos) gázárcsökkenés. Mivel a téma körüli vita nem csitul, és a hivatal nem adott elfogadható magyarázatot a közölt árindexére, ezért ismét nekiveselkedtem a témának.

A KSH által közzétett táblázatból*Stadat 1.2.1.5. Fogyasztóiár-indexek az egyéni fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása a következő kép tárul elénk:

Az MVM innovációja miatt ugrott meg az átalányt fizető gázfogyasztók számlája

A szerző közgazdász. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.

(Szerkesztői megjegyzés: a cikk megjelenése előtt nem sokkal derült ki, hogy az MVM bejelentette, változtatnak a számlázási gyakorlaton.)

A 2023-24 évi számlázási év kezdete óta sok átalányáras elszámolást választó fogyasztó értetlenkedik hirtelen megugró összegű gázszámlái miatt. Ez az írás arra mutat rá, hogy a 2022-23. számlázási év kezdetétől a 2022-23. támogatási év végéig tartó időszakban a fogyasztók tényleg nem jutottak hozzá a jogszabályok szerint nekik járó gázártámogatások egészéhez, s ezért nőtt meg a 2023-24. évi első számláik összege. 

Holoda: a választások miatt csökkenhetnek a lakossági rezsidíjak 2024-ben

Holoda Attila szerint a rezsicsökkentés átverés. Erre azt hozta példának, hogy bár tíz éve működik a rendszer, amelynek elején a csökkentés valós volt, azonban idővel a nemzetközi piacokon is csökkent az áram ára például, ám ez nem érződött a hazai díjszabásban, nem változott a rezsicsökkentett ár, vagyis a fogyasztók nyelték le a különbözetet – olvasható a portálon.

Amikor viszont az ukrajnai háború nyomán rettenetesen megugrottak az energiaárak, akkor viszont az államnak kellett komoly összegekkel támogatni a hazai szolgáltatókat, hogy ne kelljen drámai díjemelést bevezetni, ez pedig az MVM-nél okozott veszteséget.

Holoda szerint  ebben az az átverés, hogy az állam azt sugallja:

Brutális összeget fizet be az MVM a költségvetésbe

Osztalékelőlegként tekintélyes összeget fizet be az MVM az állami büdzsébe. A több száz milliárd forint kulcsfontosságú lehet a reptér megvásárlásában.

Az MVM Csoport 2023. szeptember 14-én közzétett évközi konszolidált beszámolója szerint

az első félévben 209 milliárd forint adózott eredményt ért el a cégcsoport, emlékezettek a Budapesti Értéktőzsde honlapján hétfőn közzétett közleményükben. Azt írták, a kiemelkedő eredmény főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.

Megemelt gázdíj: „hadisarcot” fizethetnek a magyar gyárak Oroszországnak

„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.

Szigetváry Zsolt / MTI Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

Simor András reakciója az MNB-alelnök szavaira: Ez nagyon gáz

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke interjút adott a 24.hu Della című gazdasági podcast műsorának, amelyben kifejtette, hogy a jegybank minden döntését megfelelőnek tekinti, a forint tavaly őszi összezuhanásáért nem az akkori kamatpolitika volt a hibás, hanem az Északi Áramlat felrobbantása és az annak következtében elszálló gázárak tehetnek róla.

Az alelnöki nyilatkozat elemzésének elvégzéséhez először idézzük vissza a történteket, utána vizsgáljuk meg milyen utakon, csatornákon keresztül tud elvben hatni egy fontos nemzetközi gázvezeték felrobbantása a forint árfolyamára, végül nézzük meg mit mutatnak a tények, a számok.

Szajki Bálint / 24.hu Virág Barnabás, az MNB alelnöke a Della podcast felvétele előtt 2023. november 6-án.