via g7.hu => eredeti post link
Bár a magyar kormány tagjaitól és médiájától nem áll távol a Nyugat-Európa hanyatlásával való, nagyrészt fantasztikus elemekből álló riogatás, az utóbbi hetekben Németország költségvetési kálváriája kapcsán még a szokásosnál is erősebb nyilatkozatok és írások születtek: az Origo szerint „összeomlás szélén Németország”; a Mandiner szerint „Németország Európa ostoba embere”; Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt írta, hogy a kormánykoalíció „életveszélyes balesetet okozott a gazdaságban”, és a helyzet fényében „Magyarország további nyugati politikai és gazdasági menekültekre számíthat”.
A megjövendölt menekülthullám mögött egy relatíve prózai költségvetési vita áll. A német alkotmány erősen korlátozza a kormány költségvetési mozgásterét, amin a szociáldemokrata–zöld–szabad demokrata kormánykoalíció előbbi két tagja szeretne lazítani, arra hivatkozva, hogy a német gazdaság modernizálása és a fenntartható fejlődés megalapozása csak jelentősebb állami beruházásokkal lehetséges. A jobbliberális szabad demokraták ugyanakkor a költségvetési szigor szószólói, és a koalícióba való belépéskor azt ígérték híveiknek, hogy visszafogják majd a két balközép párt költési hajlamát.
A gordiuszi csomót részben azzal akarták átvágni, hogy a koronavírus-járvány idején a vészhelyzetre tekintettel jóváhagyott, de végül fel nem használt összegeket átcsatornázták egy újonnan létrehozott klímavédelmi alapba. Ezzel új adósság sem keletkezne, miközben a Zöldek is költhetnének projektjeikre.