Portálunk, a Media1 elsőként írt arról cikket, hogy az állami M1 tévécsatorna Híradójának segítségével gyakorlatilag épp elcsalják a választásokat Magyarországon, legalábbis napi gyakorisággal a Fidesz egyes politikusainak választási kampányfilmjeit sugározták híradós riportoknak álcázva, ezzel törvénytelenül befolyásolva a választói akaratot a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választások előtt, sőt még az is elhangzott az egyik riportban, hogy a Fideszre kell szavazni. Cikkünk után először a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) 13:0 arányban marasztalta el a televíziót a választói akarat törvénytelen befolyásolása miatt, majd a Kúria is jóváhagyta az NVB határozatát, most pedig az Alkotmánybíróság.
Archívum címkék: alkotmánybíróság
Újabb népszavazást meszelt el az Alkotmánybíróság
Januárban derült ki, hogy a szlovén Andrada Alsózsolca helyett Sóskútra telepítené akkumulátor-feldolgozóját. A gyár ellen tiltakoztak a helyiek és a környékbeli települések.
Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?
Erről kérdezték volna meg a sóskútiakat, miután a Helyi Választási Bizottság (HVB) hitelesítette öt önkormányzati képviselő helyi népszavazási kezdeményezést. A határozatot egy magánember megtámadta, így került az ügy a Budapest Környéki Törvényszék elé, amely a kérdés hitelesítését megtagadta.
Újabb fordulat az oktatási népszavazás ügyében
A Magyar Közlönyben csak annyi jelent meg, hogy elutasították a felülvizsgálati kérelmet. Jóváhagyták a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amely megtagadta az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló kérdés hitelesítését. A Kúria honlapján anonimizálva tették közzé a döntést, amely szerint az NVB csaknem napra pontosan egy éve tagadta meg ennek a tavaly március 14-én benyújtott kérdésnek a hitelesítését.
Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?
A Nemzeti Választási Bizottság akkor – 8 igen, 7 nem szavazattal – döntött úgy, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) jelenlegi elnöke, Totyik Tamás kérdését nem hitelesíti. Egyebek mellett a Kúria olyan döntéseire hivatkoztak, amelyek szerint sérti a kérdés-egyértelműség követelményét, ha a választó nem tudja átlátni döntése érdemi következményeit. Az NVB szerint a tanulók heti óraszámának meghatározása mélyen tanügyi, oktatás-szakpolitikai, illetve finanszírozási kérdés is.
Legyen vége erdeinkben a rablógazdálkodásnak!
Azonnali hatállyal vissza kellene vonni a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII.4.) Kormányrendeletet!A Védett természeti területekre vonatkozóan a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapított meg „enyhítéseket” az alábbiak szerint: a) eltörli a tájidegen felújítás tilalmát;
b) megengedi a tarvágást korábban tiltott esetekben is. Ennek megfelelően az erdőgazdálkodók átütemezték az akár 10 éves üzemtervi ciklusra tervezett munkálataikat, és előrehozták a védett természeti területen elhelyezkedő tájidegen fafajú kitermeléseket, melyeket az enyhítés miatt tájidegen fajokkal újítottak fel, ezzel jelentős természetvédelmi kárt okozva. A tarvágások nemes-nyáras állományokat is érintettek, melynek végképp semmi köze nincs a tűzifa-ellátáshoz, hiszen ezt a fajt biomassza erőműben égetik el, melyek hatalmas állami támogatással, erőforrásainkkal pazarló módon bánva mindössze villamosenergia-igényének 3%-át képesek fedezni. Ezeket az erőműveket akár teljes egészében le lehetne állítani és helyettük energiahatékonyságba fektetni, mely több energiát spórolna meg számunkra, mint az eltüzelt erdeinkből nyerhető.
Szerencsére az Alkotmánybíróság április 12-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, hanem az erdőgazdálkodók számára tette lehetővé a faállomány kitermelése után a fafaj-cserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.
Az Alkotmánybíróság szerint megfelel az alaptörvénynek, hogy egy meleg pár külföldön örökbe fogadott gyerekét itthon nem anyakönyvezték
Egészen furcsak alkotmánybírósági döntésről ír a hvg.hu. Egy magyar-amerikai kettős állampolgár és azonos nemű amerikai házastársa 2014-ben Kaliforniában örökbe fogadott egy gyereket, de ezt a magyar hatóság nem volt hajlandó anyakönyvezni.
Az elutasítást jóváhagyó bírósági ítéletek ellen a magyar állampolgárságú szülő már 2020-ban alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de lekéste a törvényi határidőt, ezért azzal akkor az Alkotmánybíróság nem foglalkozott.
A lap azt írja, 2021-ben a pár elvált, és a magyar szülő erre hivatkozva újra kérte az örökbe fogadás anyakönyvezését, de ismét elutasította mind a kormányhivatal, mind a bíróság.
Harmadfokon Kálomista Gábor győzött az ElkXrtuk-perben, de Hann Endre nem nyugszik bele az ítéletbe
Hann Endre jó hírnévhez való jogának megsértése miatt perelte az ElkXrtuk című kurzusfilm gyártóját. A Medián közvélemény-kutató vezetője első fokon nyert, másodfokon veszített, most pedig a felülvizsgálati kérelmét utasította el a Kúria. Hann Endre ismét jelezte, hogy a történetnek még nincsen vége.
Alkotmánybírósághoz fordulnak a közszférás munkavállók egy parlamenti döntés miatt
Idén jaunár 1-től élesítette az Országgyűlés azt a Miniszterelnöki Kabinetiroda által előterjesztett jogszabályt, mely szerint a közszféra több ágazati jogszabályából törlik a munkáltatói kötelezettséget a tagdíjak levonásával kapcsolatban. A törvény kimondja, hogy a közalkalmazottak, köztisztviselők, kormánytisztviselők, köznevelésben foglalkoztatottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók és az adóhatósági dolgozók illetményéből a munkáltató szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le és nem utalhat tovább.
Ennek alapján a tagdíjbeszedést maguknak az érdekképviseleteknek kell megszervezniük, amelynek hatásaként jelentős taglétszámcsökkenéssel lehet számolni.
A héten tizenkét közszférában aktív érdekképviselet – köztük az oktatás, az egészségügy és a szociális szféra legnagyobb szakszervezetei – a héten az Alkotmánybíróság előtt támadták meg a jogszabályt.
A GVH volt elnöke szerint a Tuzson-féle törvénymódosítás sértené a jogrendet
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzi Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvényt. A javaslat egyebek mellett módosítaná a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) olyan új jogosítványokat kapna, amelyek ellen minden erejével tiltakozna a hatóság egykori elnöke. Nagy Zoltán a HVG-nek azt mondja, a kormány állításával ellentétben, hasonló versenytörvény nincs máshol. A németek azt valóban meghatározzák, mi alapján minősítenek egy céget kiemelkedő jelentőségűnek, de ott a hatóság csak a verseny korlátozását tilthatja meg, nem függesztheti fel a tulajdonosok szavazati jogát, kötelezheti őket akár cégük értékesítésére is. A kritériumok, amelyeket a besorolásnál mérlegelnek, fedik a német törvény passzusait, de a tulajdon szabadságának korlátozására a német versenyjog nem ad felhatalmazást, tette hozzá.
A GVH volt elnöke szerint sántít a hivatkozás a magyar hitelintézeti törvényre is, hiszen az a betéteseket védi a bankokkal szemben, vészhelyzetben. Ezt most zavaros módon terjesztenék ki megbecsülhetetlen számú cégre. Nagy Zoltán úgy látja, a kormány így a versenyhatóság háta mögé bújhat, ha az EU elmarasztalná a beavatkozást a tulajdonviszonyokba.
Szabad Európa: egy magáncég felbérelte az adóhivatalt
Furcsa szerződést kötött a Mol hulladékos cége a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV). A magyar állam 2023. július 1-jétől adta koncesszióba a hazai hulladékpiac nagy részét 35 évre a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.-nek (Mol). Az olajtársaság erre egy külön céget alapított, a MOL MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt.-t (MOHU). Az adóhivatallal kötött megállapodás értelmében a MOHU megbízást adhat az adóhivatalnak, hogy ellenőrizze az általa kijelölt fémkereskedőket – írta a Szabad Európa.
A portál szerint az eljárás díjköteles, mértéke egymillió forint személyenként és alkalmanként. A NAV döntheti el, hogy az „ellenőrzés körülményeire figyelemmel” hány fős csapatot küld ki a terepre, vagyis hány millió forintos üzletet köt a MOHU-val; az ellenőrzésből származó díjbevétel ugyanis a Nemzeti Adó- és Vámhivatal saját bevétele.
Az adóhivatali ellenőrzésre a fémkereskedelemről szóló törvény 11. paragrafusa ad lehetőséget a Mol koncessziós cégének, vagyis olyan jogszabály született Magyarországon, amely lehetővé teszi, hogy egy magáncég felbéreljen egy állami szervet más társaságok, sőt a konkurens vállalatok ellenőrzésére úgy, hogy még fizet is érte. A MOHU bármely fémkereskedőt ellenőriztetheti a NAV-val, függetlenül attól, hogy a MOHU szerződött partnere-e, vagy sem – sőt a koncessziós rendszerben egyáltalán nem érintett cégekre és a hulladékhasznosítókra is ráküldheti az adóhivatal revizorait.
Alkotmánybíróság: Nem sérti az alaptörvényt a Pankotai Lilire tüntetés miatt kiszabott büntetés
Nem sérti az alaptörvényt az Alkotmánybíróság (AB) szerint, hogy a rendőrség pénzbírsággal sújtotta Pankotai Lilit egy diáktüntetés után, amikor a Karmelitához hívta a diákokat – írta meg a hvg.hu.
Tavaly áprilisban a státusztörvény elleni pedagógus-tüntetés után a részvevők egy része a budai Várban, a Karmelita kolostor előtt folytatta a tiltakozást. Pankotai Lilit a rendőrség emiatt – mint szervezőt – gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt százezer forint pénzbírsággal sújtotta. A bírságot később a bíróság is jóváhagyta, igaz, az összeget negyvenezer forintra mérsékelte.
Ezt az ítéletet tartotta Alaptörvény-sértőnek az diáklány, mert szerinte a törvény által védett spontán megmozdulás történt. Az Alkotmánybíróság Czine Ágnes vezette tanácsa ezzel azonban nem értett egyet ezzel, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.
„Analfabéta gengszterek vízipisztolyos puccskísérlete” – súlyos politikai válságba sodródtak a horvátok
Nagy napja volt március 15-én a Zoran Milanovic horvát köztársasági elnöknek. Az ország történetében első alkalommal egy hétvégi nap helyett hétköznapra (április 17-ére, szerdára) hirdette meg az előrehozott parlamenti választást, majd pár órával később mindenkit meglepve bejelentette: az ellenzék legnagyobb baloldali erejének, a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) és választási szövetségeseinek „független” jelöltjeként megméretteti magát a voksoláson.
Méghozzá úgy, hogy nem mond le a jelenlegi tisztségéről.
Így aztán előfordulhatna az az abszurd helyzet, hogy győzelem esetén államfőként saját magát bízhatná meg kormányalakítással.
Elment, de nem lett oda az igazságunk – Borókai Gábor emlékezik a ma meghalt Szalay Péterre
2024. március 14-én, életének 65. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben meghalt Szalay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi tagja. A Válasz Online munkatársainak egy része tőle tanulta élesben a médiajogot (meg a tisztességet) – hiszen annak idején sokáig ő volt a Heti Válasz sajtóperes ügyvédje. Családja gyászában a hetilap főszerkesztője, Borókai Gábor nekrológjával osztozunk.
Elment Péter, oda az igazságunk, mondogattuk a szerkesztőségben, amikor elszólították mellőlünk ügyvédünket. Szalay Pétert 2011-ben az Alkotmánybíróság hívta magához. És persze, hogy igent mondott, hiszen a jogász szakma csúcsának tartotta az alkotmánybírói munkát.
A Heti Válasznál őszintén sajnáltuk a távozását, mert majd’ százszázalékos eredményességgel nyerte a pereinket. Felkészülten, elegánsan, sosem fölényeskedve, de mindig okosan bizonyítva az igazunkat. Jelenlétével erőt, magabiztosságot adott munkatársainknak – akik Péterrel még a tárgyalótermek ridegségét is jól viselték. A sajtójog kitűnő tudorával – nem mellékesen – azért is szívesen dolgoztunk együtt, mert szerethető figura volt. Amolyan Mikszáth-i alkat, jó kedéllyel, jól mesélőkével, nagy élet- és ételszeretettel megáldva.
Meghalt Szalay Péter volt alkotmánybíró
Szalay Péter március 14-én, hosszan tartó, súlyos betegség után halt meg, közölte honlapján az Alkotmánybíróság, amelynek jelenlegi és volt tagjai, munkatársai Szalay Péter személyében gyászolják a polgári jog, azon belül is a személyiségi jogok, a sajtójog kiváló ismerőjét, a kedves, jó humorú munkatársat, az Alkotmánybíróság volt tagját.
Szalay Pétert az Alkotmánybíróság saját halottjának tekinti, temetésről később intézkednek.
A volt alkotmánybíró egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1984-ben végezte summa cum laude minősítéssel. Jogi szakvizsgát 1989. március 9. napján tett. 1984-1987 között az ELTE ÁJK Államjogi (ma Alkotmányjogi) Tanszékén oktatott, az MTA-TMB tudományos ösztöndíjas gyakornoka volt.
Az Alkotmánybíróság befogadta a napelemesek szaldómegszüntetés miatti panaszait
Az Alkotmánybíróság befogadta a napelemesek alkotmányjogi panaszát – adta hírül a Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja (NÉP) Egyesület. A beadványt az egyesület elnöke megbízásából egy ügyvédi csapat készítette elő, állította össze úgy, hogy az bárki érintett beadhassa. Az ok, hogy a háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolásával kapcsolatos jogi környezet kiszámíthatatlansága veszélyezteti a magyar családok és vállalkozások beruházásait, valamint az általános befektetői és beruházási bizalmat – ezt állítja a NÉP Egyesület.
Mint ismert, a kormány úgy döntött tavaly ősszel, hogy a háztartási napelemesek csak a telepítéstől számított 10 évig maradhatnak a korábbi kedvező, éves szaldó elszámolásban, utána átkerülnek a kedvezőtlenebb havi bruttó elszámolásba. Ezt a szabályt a korábban létesített összes napelemnél alkalmazni kell, holott korábban azt lehetett tudni, hogy csak a 2024. január 1-je után a hálózatra csatlakozóknak nem lesz elérhető már a szaldós elszámolás.
Akik korábban rendeltek napelemet, abban a tudatban tették ezt, hogy szaldó elszámolásban maradhatnak, és a megtérüléssel is így számoltak. Így, ha megfelelő méretű napelem került a tetőjükre, akkor arra számítottak, hogy az fedezni fogja éves szinten az áramfogyasztásukat, és nem kell többé villanyszámlát fizetniük. Azzal, hogy 10 év után át kell térniük havi bruttó elszámolásra, ez a terv is borul. A naposabb (főleg nyári) hónapokban túltermelésbe kerülnek, de a fölös áramot csak 5 forint/kilowattóra áron veheti át tőlük az MVM, a kevésbé napos (főleg téli) hónapokban pedig jó eséllyel több lesz az áramfogyasztásuk, mint a termelésük, így áramot kell vásárolniuk, amit hétszer akkora áron (rezsicsökkentett ár 36 forint/kilowattóra) tehetnek meg, mint amennyiért átveszik tőlük a fölös áramot.
Sulyok Tamás egyelőre nem reagál arra, ami édesapja múltjáról kiderült
A hvg.hu megkeresésére az Alkotmánybíróság arról tájékoztatott, hogy hétfőn lemondott Sulyok Tamás az Ab-elnöki posztjáról. Hozzátették: „egyelőre nem kívánnak reagálni” Sulyok édesapjának múltjára.
Karsai László történész a hvg.hu-n megjelent írásában kiderítette: Sulyok Tamás, Magyarország kedden hivatalba lépő köztársasági elnöke valótlan információkat közölt a nyilvánossággal az apjáról. Az új államfő még az Alkotmánybíróság elnökeként nyilatkozott a kolozsvári Krónikának azt állítva, hogy édesapját 1946-ban távollétében halálra ítélte a népbíróság, és leginkább azért, mert székesfehérvári válóperes ügyvédként elvállalta egy olyan asszony ügyét, akinek a férje később a város párttitkára lett. Sulyok szerint az apja csak úgy tudta elkerülni a kivégzést, hogy tíz évig az ország másik felében bujkált – ám Karsai szerint az interjúban elhangzott történetnek nincs valóságalapja. Mint fogalmazott: „Sulyok Tamás vagy rosszul tudja, vagy hazudik. Édesapját, Sulyok László székesfehérvári ügyvédet soha, senki, legkevésbé a népbíróság nem ítélte halálra.” Annyi igaz Karsai szerint, hogy Sulyok László a körözés elől bujkált, ugyanis tisztázni akarták a nyilas mozgalomban játszott szerepét.
Karsai azt írta: „Az államelnök apja csak egy szimpla náci szimpatizáns, szélsőjobboldali és antiszemita vidéki ügyvéd volt, nem a kommunista terror ártatlan áldozata.” A hatóságok azért figyeltek fel rá, mert 1944. június 17-én a Fejérmegyei Napló Zászlóbontás címmel közölte Sulyoknak, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt Fejér megyei vezetőjének a cikkét. E párt két vezetője, Baky László (aki 1944-ben mint belügyi államtitkár részt vett a vidéki zsidóság deportálásának megszervezésében) és Pálffy Fidél ott volt Szálasi Ferenc alvezérei között az 1930-as évek végén, de még „Szálasinál is elvakultabban voltak nácibarátok” – írja a történész. A népbíróság mindkettőjüket halálra ítélte, és ki is végezték őket.
Trócsányi Lászlót jelöli a Fidesz az Alkotmánybíróságba
Sulyok Tamás köztársasági elnökké választását követően a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét jelölik az Alkotmánybíróság (Ab) megüresedő helyére – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Az Ab jelenlegi elnökét a Fidesz-KDNP hétfőn köztársasági elnöknek jelöli a parlamentben, és még aznap meg is választják.
Trócsányi 2007 és 2010 között már volt alkotmánybíró, 2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, majd 2014 és 2019 között az Orbán-kormány igazságügyi miniszter volt. 2019 óta a Fidesz EP-képviselője, de januárban jelentette be, hogy nem indul a 2024-es európai parlamenti választáson, döntését akkor azzal indokolta, hogy a mandátuma lejártát követően a Károli Gáspár Református Egyetem rektoraként fog dolgozni.
The post Trócsányi Lászlót jelöli a Fidesz az Alkotmánybíróságba first appeared on 24.hu.
Alkotmánybírósághoz fordulnak az ellenzéki pártok a Pázmány-projekt miatt
A Palotanegyedbe tervezett Pázmány-projekt az elmúlt hónapokban jelentős lakossági tiltakozást váltott ki. A helyiek és Józsefváros vezetése folyamatosan követelte a társadalmi egyeztetést a kormánytól, ennek ellenére a lakókkal való párbeszéd teljes hiányában indult el a projekt első lépése, a bontási eljárás. Az önkormányzat kezében lévő érdekérvényesítő eszköz az érintett terület védetté nyilvánítása, majd változtatási tilalom elrendelése volt. A kormány rendre felülírta ezeket a lépéseket utólagosan meghozott kormányrendeletekkel, amelyek felülírják az önkormányzati rendeleteket.
Csárdi Antal, az LMP – Magyarország Zöld Pártja palotanegyedi országgyűlési képviselője kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok forduljanak az Alkotmánybírósághoz. A beadványhoz csatlakozott Jámbor András, Józsefváros másik országgyűlési képviselője és a Momentum, az LMP, a Párbeszéd, az MSZP, a DK, és a Jobbik frakció tagjai is, akik az Alkotmánybíróságtól az érintett kormányrendelet felülvizsgálatát és megsemmisítését kérik.
A beadvány felhívja a figyelmet, hogy a Pázmány-ügyben meghozott kormányrendeleti rendelkezések kifejezetten az épített környezet védelmét közvetlenül szolgáló törvényi rendelkezések lerontására, alkalmazásuk mellőzésére vonatkoznak. A közéleti vita helyett a rendelet átlépi a helyi védelem intézményét, fontos műemléki garanciákat számolva fel. Alkotmányellenesnek tekintik az indítványozók azt is, hogy a kormányrendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva ad felhatalmazást arra, hogy törvényi szabályoktól eltérő kormányrendeletek szülessenek és a helyi önkormányzatok döntési jogköre is sérül azáltal, hogy kormányrendelet keretei között von el tőlük hatásköröket.
Elutasította az Alkotmánybíróság Horváth Csaba panaszát egy sajtóper ügyében
A taláros testület is úgy találta, hogy nem jogos a korrupcióval megvádolt zuglói polgármester helyreigazítási kérelme.
Novák Katalin visszaküldte a Lázár-féle kastélytörvényt
A kormány 2023. június 6-án nyújtotta be A kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényjavaslatát. Azt Lázár János építési és közlekedési miniszter jegyezte. Az állami tulajdonú kastélyok, kúriák (ingóságok) tulajdonjogának átruházását szabályozó jogszabályt december 12-én elfogadták, ám Novák Katalin államfő december 20-án előzetes normakontrollra kért az Alkotmánybíróságtól.
A testület megalapozottnak tartotta a köztársasági elnök aggályait, úgy ítélte meg, hogy az Alaptörvény és a nemzeti vagyonról szóló törvény garanciális rendelkezéseire tekintettel a jogalkotónak figyelemmel kellett volna lennie a nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos állami érdekekre, a nemzeti vagyonnal való felelős és átlátható gazdálkodás követelményekre is.
Mivel az elfogadott jogszabályt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta, azt Novák Katalin most hivatalosan is visszaküldte Kövér László házelnöknek. A kastélytörvényt újra kell tárgyalni. Az Országgyűlésnek egyebek mellett egyértelművé kell majd tennie, hogy tételesen mely vagyontárgy eshet a szabályozás hatálya alá, ki szerezhet jogosultságot megszerzésére, a jogviszony alatt milyen jogai, kötelezettségei lesznek jogalanyoknak, a jogviszony megszűnését után mi lesz a nemzeti vagyon sorsa. Lázár János az Alkotmánybíróság döntésére nem reagált, ám a most visszaküldött jogszabállyal korábban olyannyira elégedett volt, hogy kommunista reflexnek minősítette az államfő döntését.
Lázár kastélytörvényének egyes részeit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az AB
Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványa alapján alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Országgyűlés december 12-én elfogadott, a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvényének több pontját.
„Ha lehetőséget kapok rá, személyesen szeretném megvédeni a kastélytörvényt az Alkotmánybíróságon” – írta még január elején Lázár János a Facebook-oldalán. A miniszter végül csak írásban fejthette ki álláspontját. Az Építési és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott törvényt ugyanis előzőleg nem írta alá Novák Katalin köztársasági elnök, hanem kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál, hogy az vizsgálja meg annak az Alaptörvénnyel való összhangját.
Az Alkotmánybíróság január 16-i határozatában végül megerősítette az államelnök érvelését. Az indoklásban azt írták, „nincs megjelölve az a közcél, amely a magántőke törvény szerinti bevonását szükségessé, sőt elengedhetetlenné teszi”, valamint a törvényben „nem adnak kellő garanciát” a nemzeti vagyon védelméhez.