Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: költségvetés

Lesújtó üzenet Varga Mihályéknak az Európai Bizottságtól

Közzétette szerző

A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – idézi a portál a szervezet tavaszi előrejelzését.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

PostPin It!

Rezsitámogatást ad a kormány az egyházi iskoláknak

Közzétette szerző

A kormány további kiegészítő támogatást ad a bevett egyházak és azok jogi személyei által fenntartott köznevelési és szakképző intézményeknek. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az energiaár-növekedésből, továbbá a víz- és a csatornadíjak nagykereskedelmi árának emelkedéséből adódó idei többletkiadásaik ellentételezésére kapják az állami pénzt.

A 2024. évi egyszeri kiegészítő támogatás fajlagos összege 41 760 forint/fő.

A bevett egyházak részére a júniusi támogatással egyidejűleg folyósítják a többletforrást. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet szerdán lépett hatályba, ahogy az is, amely módosítja

PostPin It!

Megjelent a döntés, azonnal lépett a kormány a vérszívók ellen

Közzétette szerző

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány határozata az idei országos szúnyoggyérítési program végrehajtásához szükséges intézkedésekről. Több pénz jut a vérszívók elleni harcra.

Orbán Viktor kormányfő Varga Mihály pénzügyminisztert azzal bízta meg, hogy – Pintér Sándor belügyminiszter bevonásával – az országos szúnyoggyérítési programra biztosítson 1 milliárd 840 millió forint többletforrást.

A két miniszter azonnali feladata, hogy a pénzt az idei költségvetésből megkapja a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága.

PostPin It!

Csányi Sándor az OTP-vel, Marco Rossival elégedett, a gazdaságpolitikával kevésbé

Közzétette szerző

Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.

Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.

A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.

PostPin It!

Elképesztő összeg kerül az állami cégekhez, miközben a költségvetés összeomlik

Közzétette szerző

A MÁK Közpénzügyi Portálja szerint a költségvetés terhére megítélt tíz legnagyobb támogatás kedvezményezettjéből nyolc, állami cég. A két kivétel az Építési és Közlekedési Minisztérium, amely 224,8 milliárd forintra számíthat, zömmel vasúti felújításokra, illetve Nyíregyháza önkormányzata, amely 132 milliárd forint extra pénzt kap a Nyíregyházi Ipari Park víziközmű hálózatának fejlesztésre.

Utóbbi esetben gyakorlatilag bújtatott beruházástámogatás történik, a közpénz ugyanis a szabolcsi megyeszékhelyen tervezett kínai akkumulátorgyár beruházáshoz köthető – olvasható a lapban.

Az MVM CEEnergy egyedi kormánydöntés alapján, csak idén, 348,6 milliárd forintot kapott a költségvetésből a rezsicsökkentés támogatására. Hogy ez valóban indokolt-e, kérdés, hisz 2023-ra gyakorlatilag normalizálódtak az európai energiaárak.

PostPin It!

Lantos Csaba: Dinamikus árplafon jöhet a benzinnél

Közzétette szerző

Az energiaügyi miniszter a büdzsé ügyében a nagyobb súlyt inkább a novemberben esedékes amerikai elnökválasztásra helyezi – mint mondta, Donald Trump győzelme esetén közelebb kerülhetünk a békéhez, aminek a magyar költségvetési tartalékok megállapításakor lenne jelentősége. A feltételes mód indokolt, mert minderről Lantos Csaba szerint a kormánynak nincs biztos tudása, csak reménye. Abban is bíznak, hogy elnökváltás esetén új alapokra kerülhet az USA gazdasága, ami más olaj- és földgázpolitikát hozhat, ez pedig egy intenzívebb energiakereskedelemben nyilvánulhat meg, és a nemzetközi árak csökkenéséhez vezethet. Közvetlen haszna azonban nem származna Magyarországnak az energiakereskedelemből Trump győzelme esetén, ugyanis nincs Trump-Orbán deal egy kedvezményes árazású energiaimportról – jelentette ki műsorunkban.

A kormány szerdán dönt a benzinárakról. A miniszter szerint arról kell dönteniük, indokolt-e egyáltalán a beavatkozás a piaci folyamatokba, amikor a régiós átlagárhoz képest 10–20 forinttal drágább az üzemanyag a magyar kutakon.

Ha szükség is lesz árplafonra, az dinamikus lesz,

PostPin It!

Indulhat az eljárás Magyarország ellen a költségvetési hiány miatt, döntött az EP

Közzétette szerző

A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás. A paktum felülvizsgált szabályai értelmében az Európai Bizottság számára nehezebb lesz túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonni egy tagállamot, ha alapvető, a gazdaság ellenállóképességét növelő beruházások folynak. Az EU által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos valamennyi nemzeti kiadást ki kell majd zárni a kormány kiadásainak kiszámításából – olvasható a portálon.

A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1 százalékkal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90 százalékát, és évente 0,5 százalékkal, ha az adósság 60 százalék és 90 százalék között van.

A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.

PostPin It!

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Közzétette szerző

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

PostPin It!

A GKI-vezér és Magyar Péter se hisz a kormánynak

Közzétette szerző

A Kormányinfón a pénzügyminiszter egyebek mellett arról beszélt, hogy az eddigi gyakorlattal, és a kormány tavaszi törvényalkotási programjával ellentétben idén csak novemberben tárgyalja a 2025-ös költségvetést az Országgyűlés. A kormány azzal ugyanis megvárja az amerikai elnökválasztás eredményét. Varga Mihály szerint a háborús helyzethez igazítva kell tervezni a makropályát.

A GKI vezérigazgatója a Szabad Európának ugyanakkor azt mondta, nincs összefüggés az amerikai elnökválasztás és a magyar költségvetés benyújtása között. Molnár László szerint a  magyar gazdaság helyzetét egyáltalán nem befolyásolja, ha Donald Trump nyer. A makropályát befolyásoló háborús helyzettel a választások közeledtével azt lehet eladni, hogy miért hadiipari beszerzésekre költenek.

A szakember szerint megszorítások lesznek, az idei költségvetés már megalkotásakor se volt igaz, politikai elvárások miatt tartották fenn a növekedési prognózist, amíg tudták. Noha Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint összeomlott az infláció, Molnár László azt mondta,  az árak továbbra is emelkednek, csak a magas bázishatás miatt tűnik úgy, mintha a 3,6 százalék elfogadható lenne.

PostPin It!

255 milliót költ a kormány a Mária Útra

Közzétette szerző

A kormány egyetért azzal, hogy az úgynevezett Mária Út bekerüljön az Európa Tanács Kulturális Útvonalai közé, illetve azzal, hogy Budapesten legyen zarándokiroda. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonnali feladatként kapta, hogy tegyen diplomáciai lépéseket a minősítés nemzetközi támogatásának megszerzéséhez.

Varga Mihály a kormányinfón csütörtökön azt közölte, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén csak novemberben (az amerikai elnökválasztás után ) lesz 2025-ös költségvetési javaslat. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a pénzügyminiszternek – Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes bevonásával – kell gondoskodnia arról, hogy a Mária Út támogatására pénz is legyen. .

Varga Mihálynak úgy kell terveznie a büdzsét, hogy jövőre, 2026-ban és a 2027-ben is jusson a Vallásturisztikai támogatások

PostPin It!

A DK szerint a kormányinfón elhangzottak azt üzenik, hogy súlyos megszorításokra kell készülni

Közzétette szerző

A csütörtöki kormányinfón a visszatérő Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy a megszokottól eltérően a kormány a 2025-ös évre vonatkozó költségvetési javaslatot majd csak november fogja benyújtani. A miniszter ezt azzal indokolta, hogy „alapvetően más gazdaságpolitikát kíván egy háborús időszak, mint egy békés időszak, és ebben az évben a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg” – utalt ezzel az amerikai elnökválasztásra, és arra, hogy a magyar kormány szimpátiáját is bíró jelölt, Donald Trump többször kijelentette már, hogy minél előbb véget akar vetni az ukrajnai háborúnak.

A DK szerint viszont nem az amerikai választásnak szól az év végi dátum, hanem annak, hogy a Fidesz nem meri benyújtani a a költségvetési javaslatot a nyári választások előtt. Ez pedig szerintük arra utal, hogy „soha nem látott megszorítások jönnek” – áll a Dobrev Klára által jegyzett közleményben.

A valódi ok nyilván nem az, hogy csak novemberben lesz az amerikai elnökválasztás, sokkal inkább az, hogy érdemben rontaná a Fidesz választási eredményét, ha az emberek tudnák, mekkora megszorítások jönnek a választás után. Ahogy 2022-ben, úgy most is azt akarják, hogy csak a választás után derüljön ki az igazság

PostPin It!

Negyed év alatt összehozta csaknem a teljes éves hiánycélt a kormány

Közzétette szerző

A tervezett államháztartási deficit 92,3 százalékánál járunk, a Pénzügyminisztérium meg is mondta, a kormány szerint miért.

Mi történt? Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt– derült ki a gyorsjelentésből kedden, amelyet a Pénzügyminisztérium tett közzé. Ez elképesztően magas deficit, meghaladja például a tavalyi első negyedévest, ami 2089,66 milliárd forint volt. Mint azonban a 444 felhívja a figyelmet: ezzel mindössze három hónap alatt összejött csaknem az egész évre tervezett eredeti hiánycél.

Mit jelent ez? A költségvetési törvény szerint idén 2514,79 milliárd forint lett volna az államháztartási deficit. Annak most a 92,3 százalékánál járunk. Igaz, azóta már eldőlt, hogy a hiánycélt jócskán meg kell emelni, most éppen nagyjából 4000 milliárdos deficitet jósolnak előre – negyedév alatt már annak is majdnem 60 százalékánál járunk. A PM jelentése szerint az államháztartási deficit úgy jött össze, hogy a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt értek el.

PostPin It!

Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak

Közzétette szerző

Az állami kezességvállalás ideális esetben jó stimuláló módszere a vállalati beruházásoknak, mert a cégek olcsóbban juthatnak hitelhez. Ilyenkor egy harmadik fél, jelen esetben egy állami hátterű szervezet kezeskedik azért, hogy a bank visszakapja a pénzét, ha a vállalkozás nem tudná azt kifizetni, vagyis a hitelkockázatot a kezes veszi át.

Ha időközben csődbe megy a cég, vagy bámilyen más oknál fogva nem tudja visszafizetni a – például gyárbővítéshez kapott – hitelélt, akkor kezesként az állam fizet, így ezeket az összegeket a költségvetési kiadásokban is fel kell tüntetni.

Megnéztük ezeket az adatokat, és kiderült, hogy az elmúlt hét évben összesen közel 150 milliárd forintot kellett az állami hitelgarancia programok után kifizetnie a magyar államnak. Ezt mutatja be az alábbi ábra a kezességvállaló állami szereplőkre lebontva (a 2023-as adat még tervezet volt cikkünk írásakor). Jól látszik, hogy 2022-ben nagy ugrás volt az összegben, hiszen az gyakorlatilag megduplázódott 2021-hez képest, de a 2023-as 40 milliárd forint is jelentős éves növekedést takar.

PostPin It!

Uniós források: drasztikus változást tervez az Európai Bizottság

Közzétette szerző

A bizottság eltérne a korábbi gyakorlattól, és egy eredményorientáltabb megközelítést vezetne be.

Mi történt? Az Európai Bizottság jelentős változtatásokat fontolgat az uniós források elosztásában.

a költségvetés egy részét a tagállamok teljesítménycéljaihoz kötheti.

PostPin It!

EU-pénzek: drámai változást tervez az Európai Bizottság

Közzétette szerző

A lap által megszerzett, egy az Európai Bizottság által jóváhagyott dokumentum szerint teljesen átalakíthatják a kohéziós források elosztását. Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a fejletlenebb régióknak biztosítanak többlettámogatásokat, hogy segítsék az egyes területek felzárkóztatását. A most felvázolt javasolt változtatás célja, hogy eredményorientáltabb megközelítést vezessen be a pénzeszközök elosztásában, és a kifizetéseket konkrét célok elérésétől tegye függővé – olvasható a portálon.

A 2021-2027-es időszakra 392 milliárd eurót kitevő kohéziós finanszírozás hagyományosan fontos szerepet játszik a gazdaságilag hátrányos helyzetű régiók növekedésének támogatásában Európa-szerte. Az EU esetleges bővítéséről szóló viták nyomán – mivel Ukrajna és a Nyugat-Balkán több állama is az unió része lehet –, ismét előtérbe került, hogy ezek az alapok mennyire hatékonyak a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésében. A javasolt reformok mechanizmusként szolgálhatnak az elszámoltathatóság biztosítására és a szükséges reformok ösztönzésére, különösen a demokratikus normákkal kapcsolatos területeken.

A Bizottság javaslatáról várhatóan hosszú viták indulnak el majd el a tagállamok között a következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési ciklusról való tárgyalásokon. A pénzeszközök elosztását érintő bármilyen hivatalos változtatáshoz a nemzeti kormányok egyhangú jóváhagyására lesz szükség, ami hangsúlyozza a konszenzus elérésének fontosságát ebben a kérdésben.

PostPin It!

Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

Közzétette szerző

Erősen hatott az elmúlt évek energiaválsága a magyar költségvetésre uniós összehasonlításban az Eurostat friss számításai szerint: Magyarországhoz képest csak a fosszilis energiahordozóknak és az orosz gázimportnak szintén erősen kitett Görögországban ugrott meg jobban az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati ráfordítások mértéke a GDP arányában 2020 és 2022 között.

A magyar kormány költései azonban már korábban is viszonylag sajátosan alakultak a többi uniós országban tapasztaltakhoz képest: a gazdasági ügyekre – ide sorolandók a munkaügyektől kezdve az egyes iparágak igazgatásán és fejlesztésén keresztül az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos fentebb említett ráfordítások is – 2022-ben a GDP 10,5 százalékának megfelelő értékű összeg jutott Magyarország költségvetéséből. Ehhez hasonlóan magas arány e kategóriát illetően egyetlen másik tagállamban sem mutatkozott két éve, és Magyarországon sem fordult elő korábban.

A legtöbb költségvetési kiadás az uniós országokban – közöttük Magyarországon is – a szociális védelmi háló fenntartásával kapcsolatos. Igaz, az Európai Unióban a többek között a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a betegségek, illetve a munkanélküliség okán folyósított ellátásokat is magába foglaló kategóriára jellemzően jóval nagyobbak a GDP-arányos ráfordítások. Ezt követi jellemzően az egészségügy az Európai Unióban, ám Magyarországon az említett ágazat a költések sorrendje alapján csak az ötödik legfontosabb kormányzati szektornak mutatkozik.

PostPin It!

Fejre állt a költségvetés, a nyugdíjkasszát sejtik a rekordhiány mögött

Közzétette szerző

A Varga Mihály vezette tárca közlése szerint február végéig az államháztartás központi alrendszere 1 704 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 1 759,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 79,0 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 23,5 milliárd forintos hiányt mutattak – írja a portál.

Mint arra a portfolio.hu figyelmeztetett: soha nem volt még ekkora a februári mínusz az állam gazdálkodásában, de ami még ijesztőbb, hogy két hónap alatt az eredeti pénzforgalmi éves hiányterv kétharmada teljesült. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a kormány már feladta az idei évre kitűzött, eredeti 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélját és már 4,5 százalékos deficitről beszélnek a kormány tagjai.

A Pénzügyminisztérium a robosztus hiánnyal kapcsolatban hangsúlyozta, a kormány a nyugdíjasoknak tett ígéretéhez híven az idei évben is kifizette a 13. havi nyugdíjat. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén ezt nevezte meg az egyik kiemelt hiánynövelő tételként.

PostPin It!

Új szabályok Brüsszelben: keresztülvághatják az Orbán-kormány beruházási terveit

Közzétette szerző

Több mint egy évtizede példátlan esemény elé nézhet a magyar kormány az idén tavasszal, ugyanis az Európai Bizottság (EB) szinte borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárást indít az ország ellen a magas államháztartási hiány miatt.

Az EB és az Európai Tanács február 9-én megállapodott az uniós költségvetési szabályok reformjáról, ennek nyomán újraélesítették a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami magában foglalja az 1990-es években létrehozott maastrichti keretrendszert. Bár a paktum jelentős módosításokon esett át, a tagállamok körében 2024-től újra érvényes az az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60 százalék alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alatt szükséges korlátozni.

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei még 2020 márciusában döntöttek úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése miatt nem kell alkalmazni a szigorú uniós költségvetési szabályokat. A keretrendszer felfüggesztését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt meghosszabbították, az idén azonban már nem marad fent tovább ez az ideiglenes intézkedés. Azaz mostantól az az ország, amelyik meghaladja referenciaértékeket, túlzottdeficit-eljárás elé nézhet. Ez több mint tíz EU-tagállamot érint majd, várhatóan a tavasz végétől. Közöttük lesz hazánk is, mivel 2023-ban jelentősen felülmúlta az előírt mértéket:

PostPin It!

A világ pénzét veszítjük el, ha Orbánnak most nem sikerül időt nyernie Brüsszelben

Közzétette szerző

A lengyelek előtt megnyílt az uniós pénzcsap, de Magyarország egyelőre nem kap érdemi részt az RRF-nek nevezett óriási alapból. Pedig 2026 végéig közel annyi járna belőle, mint a tavalyi költségvetési hiány. A magyar kormány most igyekszik meggyőzni a többi országot, hogy hosszabbítsák meg a programot, és legalább később legyen esély megszerezni a beragadt eurómilliárdokat.

PostPin It!

A bizottság elfogadta az EU 2024-es költségvetési módosítását

Közzétette szerző

Az Európai Bizottság elfogadta a 2024-es uniós költségvetés módosítását, mely tükrözi az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa között a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret felülvizsgálatáról létrejött megállapodás szerinti változtatásokat – tájékoztatott a brüsszeli testület csütörtökön.

Az uniós bizottság közleménye szerint a módosított költségvetés lehetővé teszi az unió számára, hogy ebben az évben is folytassa az EU közös prioritásainak megvalósítását.

A módosított költségvetés mindenekelőtt megerősíti az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást, a kritikus technológiákba és a védelmi iparba történő beruházások fellendítését célozza, valamint további forrásokat biztosít a nyugat-balkáni partnerek támogatására. Az idei uniós költségvetés emellett alkalmasabb lesz a természeti katasztrófák sújtotta tagállamok és a humanitárius válsággal küzdő országok megsegítésére – írták.

PostPin It!