Best WordPress Hosting
 

Döntött az EU: erre költik a befagyasztott orosz vagyont

Az EU beleegyezik, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket 90 százalékban Ukrajna védelmi szükségleteire fordítsák.

Ezt Olaf Scholz német kancellár közölte kedden Lettország, Litvánia és Észtország miniszterelnökeivel közös sajtótájékoztatón mondta Rigában. A német politikus hozzátette: az erről szóló megállapodás jelenleg az összehangolás végső szakaszában van – idézi a portál.

Európában ma konszenzus van abban, hogy az orosz befagyasztott vagyonból származó bevételeket szeretnénk újból felhasználni. Ez jelentős összeg, évente több milliárdot tesz ki. Egyetértünk abban, hogy ezeknek a pénzeknek a 90 százalékát ukrán védelmi célokra akarjuk felhasználni – jelentette ki a német kancellár.

Miért küldene Macron európai katonákat Ukrajnába?

Orbán Viktor addig mondogatta, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába, hogy igaz lett. Legalábbis ez derülhetett ki azoknak, akik hallgatták, mit mondott Emmanuel Macron francia elnök hétfő este.

Nincs hivatalos egyetértés abban, hogy katonákat küldjünk, de bármi lehetséges. Megteszünk mindent, ami szükséges, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút

– mondta Macron egy sajtótájékoztatón, amire azonnal fel is rázta a kontinens politikáját. Kiderült ugyanis, hogy annyira nincs hivatalos egyetértés, hogy az ötletet szinte senki sem támogatja. Sorra keltek ki a tagországok Macron szavai ellen, tiltakozott Lengyelország, Magyarország, még Németország is, de kritizálták Macront Franciaországból is, sőt, még a saját miniszterelnöke is puhította, hogy miről beszélhetett a francia elnök. Nyílt támogatást Macron ötlete egyedül Litvániából kapott, de a litvánok sem azt mondták, hogy szívesen küldenék Ukrajnába harcolni a saját katonáikat.

Több millió bevándorló kitoloncolásáról ötleteltek az AfD képviselői német neonácikkal

Éles vita alakult ki csütörtökön a német szövetségi parlamentben, miután a múlt héten kiderült: a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) képviselői részt vettek egy neonáci találkozón, ahol több millió migráns – köztük német állampolgárok – kitoloncolását tervezgették.

Az országos felmérések szerint az AfD jelenleg a második helyen áll a maga több mint húsz százalékos támogatottságával. A szélsőjobboldali populista párt ezzel jelenleg előzi Olaf Scholz kancellár meglehetően népszerűtlen balközép kormánykoalíciójának pártjait is.

A Correctiv című német lap a múlt héten számolt be a találkozóról, amelyen a neonáci Identitárius Mozgalom és a szélsőjobboldali AfD képviselői vettek részt. A találkozón az Identitárius Mozgalom egyik prominense, az osztrák állampolgár Martin Sellner ismertette a kitoloncolásokra vonatkozó elképzelést. Az ötletnek nevet is adtak:

Recesszió, traktoros blokád, jönnek fel a rendszerellenesek: válságban van Németország?

Három éve csökkennek a reálbérek, tavaly recesszió is volt, Olaf Scholz minden idők legnépszerűtlenebb kancellárja. A gazdatüntetések nemcsak a dízel áráról, hanem a kormány elkergetéséről is szólnak. A két legnagyobb rendszerellenes párt, amely felmondaná a zöld energiáról és Ukrajna támogatásáról szóló nemzeti konszenzust, együtt már 30 százalék feletti népszerűségnek örvendhet. Ezek bizony válságra utaló jelek. Csakhogy: 2004-ben a mutatók ennél is rosszabbak voltak, és akkor óriási felemelkedés követte a nehezebb éveket. Mi és miért történik a németeknél? Mutatjuk.

A német kancellár önmérsékletet vár a traktorral tüntető gazdáktól: hétfőn jön az újabb hullám

Önmérsékletre és a szélsőségek elkerülésére szólította fel Olaf Scholz német kancellár az állami támogatások csökkentése ellen tiltakozó gazdákat.

Ha a legitim tiltakozások dühkitörésbe vagy a demokratikus folyamatok és intézmények figyelmen kívül hagyásába torkollnak, azzal mindenki veszíteni fog

– figyelmeztetett szombaton közzétett videóüzenetében a kancellár.

Politico: Scholz azt javasolta Orbánnak, hogy menjen ki kávézni, ezután szavaztak Ukrajna uniós csatlakozásáról

Körülbelül három órával azután, hogy az uniós vezetők között holtpontra jutott az Ukrajna csatlakozásáról szóló megbeszélés, Olaf Scholz német kancellár azt javasolta Orbán Viktornak, hogy igyon meg egy kávét az üléstermen kívül – írja a Politico. A cikk szerint Olaf Scholz a kör alakú tárgyalóasztalnál összegyűlt uniós kollégái előtt intézte a magyar vezetőhöz az ajánlást, miután Orbán nem volt hajlandó megszavazni Ukrajna uniós csatlakozásának megkezdését. Orbán el is hagyta a termet, így a maradék 26 uniós vezető a szükséges egyhangúsággal – amely az uniós szabályok szerint akkor is teljesül, ha egy vezető hiányzik – jóváhagyta a tárgyalások megkezdését.

Orbán Viktor a péntek reggeli rádióinterjújában a kávézást nem említette, arról beszélt, hogy

hosszú és nehéz vita zajlott le. 8 órán keresztül próbáltam meggyőzni őket arról, hogy ezt ne csinálják és ne is tűzzük napirendre. A döntés időszerűtlen. De nem lehetett őket meggyőzni.

Pár milliárd eurós vita miatt számít német menekültekre a magyar kormány

Bár a magyar kormány tagjaitól és médiájától nem áll távol a Nyugat-Európa hanyatlásával való, nagyrészt fantasztikus elemekből álló riogatás, az utóbbi hetekben Németország költségvetési kálváriája kapcsán még a szokásosnál is erősebb nyilatkozatok és írások születtek: az Origo szerint „összeomlás szélén Németország”; a Mandiner szerint „Németország Európa ostoba embere”; Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt írta, hogy a kormánykoalíció „életveszélyes balesetet okozott a gazdaságban”, és a helyzet fényében „Magyarország további nyugati politikai és gazdasági menekültekre számíthat”.

A megjövendölt menekülthullám mögött egy relatíve prózai költségvetési vita áll. A német alkotmány erősen korlátozza a kormány költségvetési mozgásterét, amin a szociáldemokrata–zöld–szabad demokrata kormánykoalíció előbbi két tagja szeretne lazítani, arra hivatkozva, hogy a német gazdaság modernizálása és a fenntartható fejlődés megalapozása csak jelentősebb állami beruházásokkal lehetséges. A jobbliberális szabad demokraták ugyanakkor a költségvetési szigor szószólói, és a koalícióba való belépéskor azt ígérték híveiknek, hogy visszafogják majd a két balközép párt költési hajlamát.

A gordiuszi csomót részben azzal akarták átvágni, hogy a koronavírus-járvány idején a vészhelyzetre tekintettel jóváhagyott, de végül fel nem használt összegeket átcsatornázták egy újonnan létrehozott klímavédelmi alapba. Ezzel új adósság sem keletkezne, miközben a Zöldek is költhetnének projektjeikre.

Egyre inkább elképzelhető, mandátuma vége előtt bukik a német kormány

Németország példátlan módon befagyasztotta az állami kifizetéseket, miután a múlthéten az alkotmánybíróság úgy döntött, alkotmányellenes a 60 milliárd eurós koronavírus-járvány leküzdésére szóló hitelt – amit akkor nem költöttek el – klímavédelemre fordítani. A Pénzügyminisztérium döntése szerint a már vállalt kötelezettségeket kifizetik, de újakat – egy nagyon szűk körű kivételtől eltekintve – már nem vállalnak erre az évre, hogy ne okozzanak még nagyobb gondot a jövő évi költségvetésnek és a recesszió szélén álló gazdaságnak.

Ezzel csak még mélyebb válságba került a szociáldemokrata, SDP-s kancellár, Olaf Scholz hárompárti, közlekedési lámpa-koalíciója politikailag, de gazdaságilag is nehéz helyzetbe kerül.

Az alkotmánybíróság döntése azt jelenti, hogy a kormánykoalíció más költségvetési intézkedése is alkotmányellenes lehet – ismerte el az alkancellár gazdasági- és klímavédelmi miniszter, Robert Habeck, a Zöldek korábbi társelnöke.

A menekültválság visszatért Németországba, a Willkomenskultur viszont már nem

Jelenleg túl nagy azoknak a menekülteknek a száma, akik Németországba igyekeznek

– ezt a migrációellenességgel nem vádolható szociáldemokrata német kancellár, Olaf Scholz mondta. Bár közel sem annyian kértek menedékkérelmet, mint a 2015-2016-os migrációs csúcskor (477 ezer és 746 ezer kérelem), rengetegen érkeznek az országba. Ráadásul a statisztika nem tartalmazza az ukrán menekültek számát, egy EU-s szabály miatt ugyanis nekik nem kell menedékkérelemért folyamodniuk, azonnal tartózkodási engedélyt kapnak, valamint a német állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesülnek a szociális ellátások tekintetében. Márpedig mintegy 1,1 millió ukrán érkezett az orosz invázió tavaly februári kezdete óta Németországba.

Rajtuk kívül több mint 220 ezer menedékkérelmet adtak be január és augusztus között Németországban – főként szírek, afgánok, törökök, moldovaiak és grúzok –, ehhez képest 2022-ben az egész évben 240 ezren (ami eleve 28 százalékos növekedés volt a 2021-es adathoz képest).

Orbán Macronnal üt a németeken – ezért nyomulhat itthon újra a francia nagytőke

A Fidesz-kormány korábban gazdaságpolitikai identitását részben a gall nagytőke kiebrudalásával demonstrálta, most viszont a magyarországi német befolyást ellensúlyozná a francia vonallal. Minden „antipopulista” retorikai piruett ellenére a folyamat nincs Emmanuel Macron ellenére, aki a német geopolitikai hátsóudvarnak tekintett Közép-Európában a hagyományosan francia szövetséges Lengyelországot és Romániát túlságosan atlantistának tartja, ezért is tesz Magyarországra. Fordulópont volt Orbán Viktor tavalyi találkozója Olaf Scholz-cal: a magyar miniszterelnök azt érezte, immár semmi érdemit nem várhat a németektől. A barátkozásnak persze vannak határai: a franciák nem fognak nyíltan lobbizni a felfüggesztett uniós források utalása érdekében. Nagykép.

Bedöglött az ipar, és nem látszik, hogyan lehetne újraindítani Németországban

Az utóbbi évben a német gazdaság látványosan gyengélkedik. A második negyedéves bruttó nemzeti össztermék (GDP) 0,4 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest, és stagnált az idei első negyedévhez képest. Ez egymás után a harmadik negyedév, amikor nem tudott növekedést produkálni Németország (az előző két negyedévben 0,4, illetve 0,5 százalékos mínusz jött ki negyedéves alapon). Az aktuális kilátások szerint a német GDP idén 0,5 százalékkal csökken majd.

Miután a brit statisztikai hivatal nemrég arra jutott, hogy a szigetország GDP-je valójában két százalékkal nagyobb, mint eddig gondolták, Németország maradt a másik G7, azaz a hét nagy fejlett gazdaság egyetlen olyan tagja, amelynek kibocsátása még mindig alacsonyabb, mint a Covid-járvány előtt volt.*Bár a brit statisztikai hivatal által alkalmazott korrekciókat az európai uniós gazdasági adatok esetében még nem hajtották végre, ezért nem elképzelhetetlen, hogy a következő hónapokban a kontinensen is találnak néhány százalék pluszt a statisztikusok.

A középtávú kilátások nem ennyire tragikusak, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) például az idei 0,3 százalékos recesszió után 1,3 százalékos növekedést vár 2024-ben, amivel a német gyorsnaszád a G7-en belül már megelőzheti Olaszországot és Japánt is. Ezzel együtt a német gazdaság már messze nem Európa motorja: a prognózisok szerint a jelenlegi pályán az ország 2022 és 2025 közötti növekedési üteme a második legalacsonyabb lesz az EU-ban.

Szemfedőben tért vissza balesete után Olaf Scholz

Olaf Scholz futás közben elesett, és zúzódásokat szenvedett az arcán, ezért le kellett mondania néhány találkozóját a hétvégén.

A német kancellárnak komolyabb baja nem esett, és a humora is megmaradt a jelek szerint, a Twitterre ugyanis is kitett egy képet, amin szemfedőben pózol, és látni, hogy horzsolások vannak az arcán.

Scholz azt írta a tweetben,

Futás közben elesett a német kancellár

Olaf Scholz német kancellár futás közben elesett, és zúzódásokat szenvedett az arcán, ezért le kellett mondania néhány találkozóját a hétvégén – közölte szombaton a német kormány.

A balesettel kapcsolatos kérdésre válaszolva a kormány emailben közölte, hogy a 65 éves német vezetőnek „kisebb sportbalesete volt”, ezért lemondta azokat a találkozóit, amelyeket vasárnapra Hessen tartományba tervezett, ahol október 8-án választásokat tartanak. A jövő heti programjait azonban már nem érintik a történtek.

Scholz 2021 decembere óta vezeti a német kormányt. Korábban pénzügyminiszter, munkaügyi miniszter és Hamburg polgármestere volt.

Sohasem szívott füvet Olaf Scholz, akinek a kormánya a kannabisz legalizálásán dolgozik

Olaf Scholz német kancellár, akinek kormánya a kannabisz ellenőrzött legalizásásának előkészítésén dolgozik, egy interjúban közölte, hogy soha életében nem füvezett.

A Sat.1 és ProSieben műsorszolgáltatónak adott interjúban arról kérdezték, hogy fiatalabb korában vajon szívott-e valaha kannabiszt. – Nem, soha – válaszolta a kormányfő. A további faggatózásra hozzátette, hogy

„soha egyetlen slukkot sem szívott”, és hangsúlyozta, azok az okok, amelyek miatt nem próbálta ki a füvezést, ma is érvényesek számára.

Rossz hír: perifériára szorítaná Magyarországot a Macron-modell

Az ötvenhatos forradalomra is hivatkozva javasolta minapi pozsonyi beszédében Emmanuel Macron a NATO európaibbá tételét és a közös európai védelempolitika erősítését. Noha a franciák leteszik az esküt, hogy nem Amerika szerepét akarják csökkenteni, Washington gyanakodva figyel: úgy gondolják, ahol kevesebb amerikai felszerelést vesznek, ott hamarosan amerikai katonát sem akarnak látni. A szuverenista magyar füleknek kedves francia szonáta az EU kapcsán máris fülsértővé válik, Macron ugyanis háromlépcsős összeurópai együttműködést szeretne, amelyben a szoros uniós együttműködést elutasító Magyarország a perifériára szorulna. A Válasz Online Párizsban járva tekinthetett be a kulisszák mögé.