Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: államadósság

Lesújtó üzenet Varga Mihályéknak az Európai Bizottságtól

Közzétette szerző

A kormányhoz képest pesszimistábban látja a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetét az Európai Bizottság – idézi a portál a szervezet tavaszi előrejelzését.

Ami a gazdasági növekedést illeti, a bizottság idénre 2,4 százalékos GDP-bővülést vár idénre. Ez egy kicsivel alacsonyabb, mint a kormány 2,5 százalékos előrejelzése – amit legújabban az uniónak beadott konvergenciaprogramban fektetett le. 2025-re a bizottság 3,5 százalékos növekedést vár – ez már jóval mérsékeltebb, mint a kormány által várt 4,1 százalék.

Ami a költségvetést illeti, az Európai Bizottság az idei évre a GDP arányában 5,4 százalékos hiányt vár. A kormány jelenleg 4,5 százalékos hiánycélt tűzött ki – bár a költségvetési törvényt nem módosították, abban továbbra is 2,9 százalékos hiánycél szerepel.

PostPin It!

Indulhat az eljárás Magyarország ellen a költségvetési hiány miatt, döntött az EP

Közzétette szerző

A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás. A paktum felülvizsgált szabályai értelmében az Európai Bizottság számára nehezebb lesz túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonni egy tagállamot, ha alapvető, a gazdaság ellenállóképességét növelő beruházások folynak. Az EU által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos valamennyi nemzeti kiadást ki kell majd zárni a kormány kiadásainak kiszámításából – olvasható a portálon.

A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1 százalékkal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90 százalékát, és évente 0,5 százalékkal, ha az adósság 60 százalék és 90 százalék között van.

A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.

PostPin It!

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Közzétette szerző

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

PostPin It!

Sokat költött gazdasági terjeszkedésre a kormány, aztán jött az energiaválság

Közzétette szerző

Erősen hatott az elmúlt évek energiaválsága a magyar költségvetésre uniós összehasonlításban az Eurostat friss számításai szerint: Magyarországhoz képest csak a fosszilis energiahordozóknak és az orosz gázimportnak szintén erősen kitett Görögországban ugrott meg jobban az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati ráfordítások mértéke a GDP arányában 2020 és 2022 között.

A magyar kormány költései azonban már korábban is viszonylag sajátosan alakultak a többi uniós országban tapasztaltakhoz képest: a gazdasági ügyekre – ide sorolandók a munkaügyektől kezdve az egyes iparágak igazgatásán és fejlesztésén keresztül az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos fentebb említett ráfordítások is – 2022-ben a GDP 10,5 százalékának megfelelő értékű összeg jutott Magyarország költségvetéséből. Ehhez hasonlóan magas arány e kategóriát illetően egyetlen másik tagállamban sem mutatkozott két éve, és Magyarországon sem fordult elő korábban.

A legtöbb költségvetési kiadás az uniós országokban – közöttük Magyarországon is – a szociális védelmi háló fenntartásával kapcsolatos. Igaz, az Európai Unióban a többek között a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a betegségek, illetve a munkanélküliség okán folyósított ellátásokat is magába foglaló kategóriára jellemzően jóval nagyobbak a GDP-arányos ráfordítások. Ezt követi jellemzően az egészségügy az Európai Unióban, ám Magyarországon az említett ágazat a költések sorrendje alapján csak az ötödik legfontosabb kormányzati szektornak mutatkozik.

PostPin It!

Új szabályok Brüsszelben: keresztülvághatják az Orbán-kormány beruházási terveit

Közzétette szerző

Több mint egy évtizede példátlan esemény elé nézhet a magyar kormány az idén tavasszal, ugyanis az Európai Bizottság (EB) szinte borítékolhatóan túlzottdeficit-eljárást indít az ország ellen a magas államháztartási hiány miatt.

Az EB és az Európai Tanács február 9-én megállapodott az uniós költségvetési szabályok reformjáról, ennek nyomán újraélesítették a Stabilitási és Növekedési Paktumot, ami magában foglalja az 1990-es években létrehozott maastrichti keretrendszert. Bár a paktum jelentős módosításokon esett át, a tagállamok körében 2024-től újra érvényes az az uniós alapszerződésbe foglalt ökölszabály, hogy a GDP-arányos államadósságot 60 százalék alatti szinten, az államháztartás hiányát pedig a GDP 3 százaléka alatt szükséges korlátozni.

Az EU tagállamainak pénzügyminiszterei még 2020 márciusában döntöttek úgy, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelése miatt nem kell alkalmazni a szigorú uniós költségvetési szabályokat. A keretrendszer felfüggesztését az orosz-ukrán háború kirobbanása miatt meghosszabbították, az idén azonban már nem marad fent tovább ez az ideiglenes intézkedés. Azaz mostantól az az ország, amelyik meghaladja referenciaértékeket, túlzottdeficit-eljárás elé nézhet. Ez több mint tíz EU-tagállamot érint majd, várhatóan a tavasz végétől. Közöttük lesz hazánk is, mivel 2023-ban jelentősen felülmúlta az előírt mértéket:

PostPin It!

Atomhatalom, ahol semmi sem állandó, csak a tábornokok cselszövése

Közzétette szerző

Pakisztánban a február 8-án megtartott parlamenti választást nagy fölénnyel nyerte Imrán Hán volt miniszterelnök. Szövetségesei függetlenként indultak, ugyanis a hadsereg befolyása alatt álló hatóságok adminisztratív eszközökkel igyekeztek keresztbe tenni nekik. Pakisztánban a választások a brit mintát követik, azaz a különböző pártok által támogatott jelöltek versengenek egyéni körzetekben.

Most mégis 90 független jelölt szerzett mandátumot, ám ezek szinte mindegyike valójában Hán szövetségese, azaz a Pakisztáni Igazság Mozgalom tagja. A második helyezett a Pakisztáni Muszlim Liga – ez volt az országot alapító Muhammad Ali Dzsinnah pártja – egyik leágazása lett, amit szintén egy volt miniszterelnök, Naváz Saríf vezet. A harmadik helyre Hán korábbi pártja, a Pakisztáni Néppárt futott be, aminek vezetője Hántól függetlenül szintén miniszterelnöki ambíciókat dédelget. Ő Bilával Bhutto Zardári, az ország első női vezetőjének, Benazír Bhuttónak a fia. A második és harmadik helyezett azóta már előzetes koalíciós megállapodást kötött.

Ahmed Raza Soomro / AFP Bilával Bhutto Zardári, a Pakisztáni Néppárt elnöke integet támogatóinak a választási kampány utolsó napján tartott gyűlésen Larkanában, 2024. február 6-án.

PostPin It!

Jön az uniós eljárás, amely az Orbán-kormányt épp a legrosszabbkor éri

Közzétette szerző

Az Európai Parlament és a tagállamok sikeresen lezárták az Európai Unió költségvetési szabályainak átfogó reformjáról szóló tárgyalásokat. A szombat hajnalban, 16 órán át tartó intenzív tárgyalások után elért megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP), az 1990-es évek végén létrehozott jelenlegi keretrendszer jelentős átalakítását jelenti – olvasható a portálon.

Az eddig, uniformizált SGP-rendszert, amely az országok adósságát a bruttó hazai össztermék 60 százalékában, az államháztartási hiányt pedig 3 százalékban korlátozza, sokáig kevéssé hatékonynak és túl rugalmatlannak tartották. A szabályrendszert ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt. Emiatt két éve folyamatosan tárgyaltak az új költekezési és költségvetési szabályokról az uniós intézmények. Eleinte egy sokkal lazább szabályozást javasolt az Európai Bizottság, mint amit aztán főként Németország nyomására elfogadott az Európai Unió Tanácsa.

Fontos elem, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a tagállamok trükközzenek a statisztikákkal.

PostPin It!

Viharfelhők gyülekeznek a kínai gazdaság fölött – véget érhet a példátlan sikertörténet?

Közzétette szerző

Kína felemelkedése a gazdaságtörténet elmúlt negyven évének legnagyobb sikertörténete. A kommunizmus sújtotta, agrár berendezkedésű ország vásárlóerő paritáson mérve 2016-ra a világ legnagyobb gazdaságává nőtte ki magát – az Egyesült Államokat is megelőzve. Négy évtized alatt az ország az egy főre jutó GDP tekintetében is döbbenetes sikereket ért el. Nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt negyven év globalizációjának legnagyobb nyertese a ma már több száz millió főt számláló kínai középosztály lett.

A gazdasági fejlődés meghatározó geopolitikai tényezővé emelte az országot, ugyanakkor kétséges, hogy az elmúlt évtizedek kimagasló növekedési rátája hogyan tartható fenn egy inflációs nyomásokkal küzdő, egyre inkább protekcionista világgazdasági környezetben. Az elmúlt évtizedek kínai növekedésének forrásai egyre kevésbé lesznek meghatározók a Covid utáni időszakban, és kérdéses, hogy a kínai gazdasági modell képes lesz-e megteremteni a termelékenység növekedésén alapuló, intenzív gazdasági növekedés feltételeit.

Reform reform hátán

PostPin It!

Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk

Közzétette szerző

A 2010 után Orbán-kormányok több mint egy évtizeden keresztül erősen devizaadósság-ellenes politikával és retorikával léptek fel: fideszes politikusok rendszeresen ostorozták a baloldali-liberális kormányokat azért, mert nagy devizaadósságot halmoztak fel. Az államadósság 2010 előtti magas devizaaránya valóban sérülékennyé tette a magyar gazdaságot a külső sokkokkal szemben, és szerepet játszott a 2008-as gazdasági válság súlyos hatásaiban is.

A kabinet sokáig következetes volt: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egyre inkább a magyar lakosság kezébe „játszotta át” az adósságállományt, a nagyrészt hazai befektetőknek kibocsátott forint alapú állampapírok kínálatának bővítésével és a devizaarány alacsonyan tartásával. Az államadósság – elsősorban külföldiek kezében lévő – devizaaránya 50 százalékról 20 százalék alá csökkent a 2010-es évek végére, és

a devizaadósság 2020 folyamán 15 százalék körüli szinten érte el a mélypontot.

PostPin It!

Telex: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk

Közzétette szerző

A magyar állam jóval drágábban adósodott el, mint a többi ország vezetése. A jegybank előrejelzése szerint a jövőben is mintegy 3500 milliárd forintot kell majd az államadósság kamataira fordítanunk.

Majdnem megduplázódtak 2023-ban a magyar állam kamatkiadásai, így több mint háromezer milliárd forintot kell költenünk csak a magunk előtt görgetett adósságaink kamataira. Az MNB legutóbbi Inflációs Jelentéséből kiderül, hogy

a magyar GDP 4,3 százaléka megy el erre, ami az EU országai között a legnagyobb érték, még a korábbi csúcstartó olaszokat is megelőztük ebben a mutatóban.

PostPin It!

Varga Mihály már meg is vétózott költségvetési módosítókat

Közzétette szerző

Varga Mihály pénzügyminiszter vezetésével megtartotta alakuló ülését a Költségvetési Munkacsoport. A kormány honlapján azt írták, az új kormányzati döntéshozó fórum 54 előterjesztést vizsgált. 48-at jóváhagyott, a többit vétóval vagy ellenvéleménnyel látta el. A munkacsoportot a kormány a költségvetési fegyelem erősítése érdekében hozta létre, a testület ezt szem előtt tartva vizsgálta a kabinetek (stratégiai, gazdasági, védelmi, nemzetpolitikai) előterjesztéseit.

A Magyar Közlönyben megjelent korábbi döntés szerint a munkacsoport ülésén az előterjesztő miniszter mellett Varga Mihály melllett a tagok: Gulyás Gergely, Rogán Antal és Orbán Balázs vehetett részt. A pénzügyi tárca tudatta: a gazdaság visszatért a növekedési pályára, a következő időszakban tartósan magas ütemben, az uniós átlag felett növekedhet.

A minisztérium szerint a kormány jövőre 2,9%-os GDP-arányos hiánycélt akar, amit 2026-ra 2% alá csökkentene, mérsékelné az államadósságot: az jövőre a GDP 66,7%-án alakulhat, míg 2026-ra a maastrichti 60%-os kritérium alá csökkentenék. Korábban a gazdasági kabinet vezetését Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vette át, ám Varga Mihály vétójogot kapott. Arról azt mondta, mindig élni fog azzal, ha azt látja, az államadósság vagy a költségvetési hiány veszélyben van.

PostPin It!

Pár milliárd eurós vita miatt számít német menekültekre a magyar kormány

Közzétette szerző

Bár a magyar kormány tagjaitól és médiájától nem áll távol a Nyugat-Európa hanyatlásával való, nagyrészt fantasztikus elemekből álló riogatás, az utóbbi hetekben Németország költségvetési kálváriája kapcsán még a szokásosnál is erősebb nyilatkozatok és írások születtek: az Origo szerint „összeomlás szélén Németország”; a Mandiner szerint „Németország Európa ostoba embere”; Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt írta, hogy a kormánykoalíció „életveszélyes balesetet okozott a gazdaságban”, és a helyzet fényében „Magyarország további nyugati politikai és gazdasági menekültekre számíthat”.

A megjövendölt menekülthullám mögött egy relatíve prózai költségvetési vita áll. A német alkotmány erősen korlátozza a kormány költségvetési mozgásterét, amin a szociáldemokrata–zöld–szabad demokrata kormánykoalíció előbbi két tagja szeretne lazítani, arra hivatkozva, hogy a német gazdaság modernizálása és a fenntartható fejlődés megalapozása csak jelentősebb állami beruházásokkal lehetséges. A jobbliberális szabad demokraták ugyanakkor a költségvetési szigor szószólói, és a koalícióba való belépéskor azt ígérték híveiknek, hogy visszafogják majd a két balközép párt költési hajlamát.

A gordiuszi csomót részben azzal akarták átvágni, hogy a koronavírus-járvány idején a vészhelyzetre tekintettel jóváhagyott, de végül fel nem használt összegeket átcsatornázták egy újonnan létrehozott klímavédelmi alapba. Ezzel új adósság sem keletkezne, miközben a Zöldek is költhetnének projektjeikre.

PostPin It!

Joe Biden újrázásához az amerikai gazdaságnak is lesz egy-két szava

Közzétette szerző

Joe Biden sok tekintetben jó időzítéssel vághatott neki elnöki ciklusának. Bár a 2020-ban elszabaduló Covid-járvány a gazdaság rövid távú, drámai visszaesését okozta, a pandémia lezárultával a gazdasági növekedés gyors visszapattanására lehetett számítani. A kezdetben 14 százalék fölé ugró munkanélküliségi ráta 2021 januárjára hat százalék közelébe csökkent.

Az amerikai gazdaság mérete már 2021 első negyedévében elérte a járványt megelőző csúcsértéket.

A fenti adatok aligha meglepők, hiszen a gazdasági visszaesés egyik fő forrása a kormányzati lezárások és bizonyos sérülékeny gazdasági szegmensek (turizmus, vendéglátás, stb.) összeomlása volt. A járvány lecsengésével és a korlátozások feloldásával várható volt a gyors helyreállás, amire a Donald Trump neve által fémjelzett, 2020 első felében elfogadott, közel kétmilliárdos CARES mentőcsomag csak ráerősített. A kétpárti megegyezéssel elfogadott CARES az Egyesült Államok történetének legnagyobb mentőcsomagja volt, melynek szükségességét meglepően kevés vita övezte, különösen a 2008-as válság nyomában elfogadott, Barack Obama-féle, közel 800 milliárdos élénkítő csomaggal való összevetésben.

PostPin It!

Mekkora gond a magyar államadósság?

Közzétette szerző

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Első ránézésre sokat javultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói 2022 ijesztő ikerdeficitjéhez és az infláció meredek felfutásához képest. Most, 2023 vége felé az infláció, ha megkésve és igen magas szintről is, de lefele tart; olyannyira, hogy máris megszólaltak a győzedelmes kormányzati hangok. Túl korán.

Vannak valóban kedvező előjelű fejlemények a tavalyi ikerdeficithez mérve: a folyó fizetési mérleg nagyot javul az idén, az MNB közleményei szerint jó az esély arra, hogy 2024-25-ben ismét többletes lesz. Ez komoly dolog lenne, hiszen még az év derekán is a GDP 5 százalékára rúgott négy negyedév folyó fizetési mérlegének a hiánya. Az Európai Bizottság a legutóbbi előrejelzésében a fizetési mérlegre egyensúlyközeli állapotot prognosztizált, és egyéb egyensúlyi adatokra is figyelemre méltó prognózist adott.

PostPin It!

Államadósság: visszatért a Gyurcsány-korszak a számok alapján

Közzétette szerző

A kormány az elmúlt években gyakorlatilag lenullázta az előző tíz év adósságcsökkentését. A magyar államadósság valamikor az év elején először lépte át az 50 ezer milliárd forintot. Július végén az adósság már meghaladta a 52 727 milliárd forintot – idézi a lap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. legfrissebb adatait. Ez az idei várható költségvetési kiadások kétszeresének felel meg.

Jól látható, hogy az elmúlt három évben jelentős mértékben felgyorsult a magyar államadósság növekedése: 2020 elején „még csak” 31 139 milliárd forint volt az államadósság. Vagyis néhány év alatt az Orbán-kormány 19 ezer milliárd forinttal növelte tovább az adósságot. Orbánék a kormányzást 2010 közepén még 21 ezer milliárd forintos államadóssággal vették át. Könnyen kiszámolható, hogy

13 év alatt azt a 2,5-szeresére növelték.

PostPin It!

Fordulat az államadósságnál, durván túlköltekezett a kormány

Közzétette szerző

A Magyar Nemzeti Bank ma adta ki a második negyedéves pénzügyi számlák statisztikát, ami visszaigazolta azt, amit a hónapról hónapra megjelenő költségvetési beszámolókban is láthatunk: az államháztartás óriási léptékű túlköltekezését. Az egy évre visszatekintő finanszírozási igény a GDP 8,6 százalékát teszi ki, ezzel

történelmileg is az egyik legnagyobb mértékű egyensúlybomlást láthatjuk a 2021-2023-as időszakban

– hívják fel a figyelmet a portálon.

PostPin It!

Leminősítették az Egyesült Államokat

Közzétette szerző

Megvonta az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a döntést, hogy a következő három évben romlanak az amerikai államháztartási mutatók, és növekszik a már most is magas államadósság-teher – adta hírül az MTI.

A nemzetközi hitelminősítő szerda hajnalban Londonban közölte, hogy az eddigi „AAA”-ról egy fokozattal „AA plusz”-ra rontotta a hosszú futamidejű amerikai államadósság-kötelezettségek nem teljesítővé válásának kockázatára megállapított minősítést. A cég egyidejűleg levette az osztályzatot a negatív figyelőlistáról és stabil kilátással látta el az új besorolást.

A Fitch május 24-én, az adósságplafonról szóló megállapodás késlekedése miatt helyezte negatív figyelőlistára az amerikai államadós-osztályzatot. Az akkori lépés indoklásában szerepelt az erősödő  politikai polarizáció és a pártok közötti megosztottság az államadósság-politikai kérdésekben.

PostPin It!

Nagyon várja az állam a pénzünket, de egyre rosszabb feltételeket kínál

Közzétette szerző

Emlékszik még valaki a 2012/I jelű prémium lakossági államkötvényre? Akinek volt ilyen, valószínűleg szívesen gondol vissza a 2009-ben kibocsátott papírra, mert mai szemmel nézve szinte hihetetlen, 6 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, pedig csak nagyjából két és fél évre kellett lekötni a pénzt.

A magyar állam akkor éppen csődközeli helyzetből próbált talpra állni, és ennek keretében igyekezett növelni a lakosság részvételét az adósság finanszírozásában. Ezt szolgálta a nagyon vonzó kamatozás, ám mivel ez drága volt az államnak, a következő sorozatok csak 3 százalékos prémiumot fizettek az infláció mértékén felül.

2012-ben aztán újra válságos helyzetbe kerültek az állami pénzügyek, ekkor jött ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a 2015/J sorozattal, amely újra nagyon magas, 5 százalékos prémiumot fizetett az infláción felül, hároméves futamidőre. Ezt követően aztán már az állami pénzügyek konszolidációjával párhuzamosan egyre csökkentek a kamatprémiumok, a futamidők pedig egyre csak nyúltak.

PostPin It!

Azt mondják a magyarok, hogy nem adnak kölcsön az államnak, de a tárcájukhoz nyúlva megváltozik a véleményük

Közzétette szerző

Egy olyan friss közvélemény-kutatás adatai jelentek meg csütörtökön, amely szerint a magyarok jelentős része azért nem vesz állampapírt, mert nem bízik az államban, ugyanakkor az erre vonatkozó friss statisztikák ezt nem igazolják.

Mi történt? Közzétették a Publicus Research Népszava számára június 4-7. között készített felmérését, amiből kiderült, hogy 10-ből 9 magyar nem tervezi állampapír vásárlását.

Az ilyen befektetést nem tervezők fele azért nem venne állampapírt, mert nincs megtakarítása, de szintén sokan (44 százalék) vannak azok, akik azzal indokolják a döntésüket, hogy nem bíznak az államban.

PostPin It!