Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: költségvetési hiány

Már áprilisban meghaladtuk az egész évre tervezett hiánycélt

Közzétette szerző

Április végéig 2597,5 milliárd forint a költségvetés hiánya – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből. Az eredeti terv az volt, hogy az egész évre 2514,8 milliárd forint hiányunk lesz, vagyis ezt már most túlléptük 3,2 százalékkal és csak áprilisban 259,2 milliárd forinttal nőtt a hiány – hívta fel a figyelmet a hvg.hu.

Az április végéig a kamatkiadásokra fordított kifizetések 1507,8 milliárd forintot tettek ki, 632,4 milliárd forinttal többet az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. A kamatkiadások év eleji megugrása a lakossági kötvények kamatfizetésében történt változások miatt tapasztalható, tekintve, hogy a Prémium Magyar Állampapír sorozat kamatfizetési időpontja az első negyedévre került – írta a Pénzügyminisztérium.

„A kormány elkötelezett a hiány és az adósság csökkentése mellett, ezért folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetés alakulását, ennek érdekében döntéseket is hozott: a kormány a 4,5 százalékos kitűzött hiánycél elérése érdekében 675 milliárd forintnyi állami beruházást ütemezett át, miközben több ezermilliárd forintnyi fejlesztést még idén megvalósít” – írt a Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatójában.

PostPin It!

Csányi Sándor az OTP-vel, Marco Rossival elégedett, a gazdaságpolitikával kevésbé

Közzétette szerző

Csányi Sándor az InfoRádió Aréna című műsorának adott interjúban arról beszélt, hogy még saját várakozásaikat is túlszárnyalta az OTP-csoport teljesítménye, jövőre pedig az idei rekordot is megdöntheti nyereségük. Az OTP lett Közép- és Kelet-Európa legnagyobb, és egy tavalyi stresszteszt alapján Európa 4. legstabilabb bankja.

Az elnök-vezérigazgató közölte, a bankcsoport számára a magyarországinál jobb volt a helyzet bizonyos országokban, idehaza a tőkére vetített megtérülésük 15-16 százalék között volt, csoportszinten pedig 27 százalék. Csányi Sándor az interjúban beszélt a bankpiaci versenyhelyzetről, a fintech cégek, illetve az orosz–ukrán-háború jelentette kihívásokról, a digitális bankolásról. Az OTP akvizíciós tervéről annyit árult el, hogy egy olyan viszonylag nagy bankot vennének meg, amely három országban van jelen, olyan országokban, ahol nagyon fejlett a digitalizáció és a bankrendszer.

A magyar helyzetről azt mondta, az OTP versenyképességét nem rontja az extraprofitadó, azt ugyanis mindenki fizeti, de a makrogazdaságnak nem jók a különadók, egyszeri intézkedések, beavatkozások, mert a hitelezési képességet csökkentik.

PostPin It!

Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése

Közzétette szerző

A szerző a CIB Bank elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

Az elmúlt bő két évben már megszokhattuk, hogy a magyar gazdaság folyamatosan valamilyen kihívással küzd. A közelmúltban átéltünk egy elhúzódó recessziót, egy rég nem látott inflációs krízist, a külső egyensúlyunk teljes felborulását, de a saját bőrünkön tapasztalhattuk a költségvetés szorult helyzetének, valamint egy hirtelen árfolyam-leértékelődésnek a hatását is. Sőt, ma már a munkaerőpiacra is beszivárgott a gazdaság teljesítményének visszaesése, hiszen szűk két év leforgása alatt harmadával nőtt a munkanélküliek száma. Ez idő alatt a bruttó államadósság összege is több mint 30 százalékkal ugrott meg.

Ennek ellenére az egyensúlyi indikátorok közül egyedüliként az államadósság-ráta (államadósság/GDP) tudott folyamatosan javulni. A COVID-válság idején 80 százalék fölé ugró mutató 73,5 százalékra korrigált. Ennek az okát viszont elsődlegesen a nevezőben kell keresni (GDP-deflátor). Annak ellenére, hogy az elmúlt négy évben egyszer sem sikerült az éves költségvetési hiányt 6 százalék alá mérsékelni, 2021-2022-ben a jelentős GDP-növekedés tudta ellensúlyozni a nagymértékű deficitet, míg tavaly a 17,6 százalékos infláció segített ennek a folyamatnak a megőrzésében.

PostPin It!

Negyed év alatt összehozta csaknem a teljes éves hiánycélt a kormány

Közzétette szerző

A tervezett államháztartási deficit 92,3 százalékánál járunk, a Pénzügyminisztérium meg is mondta, a kormány szerint miért.

Mi történt? Március végéig az államháztartás központi alrendszere 2321,4 milliárd forintos hiánnyal zárt– derült ki a gyorsjelentésből kedden, amelyet a Pénzügyminisztérium tett közzé. Ez elképesztően magas deficit, meghaladja például a tavalyi első negyedévest, ami 2089,66 milliárd forint volt. Mint azonban a 444 felhívja a figyelmet: ezzel mindössze három hónap alatt összejött csaknem az egész évre tervezett eredeti hiánycél.

Mit jelent ez? A költségvetési törvény szerint idén 2514,79 milliárd forint lett volna az államháztartási deficit. Annak most a 92,3 százalékánál járunk. Igaz, azóta már eldőlt, hogy a hiánycélt jócskán meg kell emelni, most éppen nagyjából 4000 milliárdos deficitet jósolnak előre – negyedév alatt már annak is majdnem 60 százalékánál járunk. A PM jelentése szerint az államháztartási deficit úgy jött össze, hogy a központi költségvetés 2338,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 78,6 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 61,7 milliárd forintos hiányt értek el.

PostPin It!

Még a kormány várakozásainál is nagyobb lett a költségvetési hiány

Közzétette szerző

Az előzetes adatok szerint 5018 milliárd forint, a GDP 6,7 százaléka volt a kormányzati szektor 2023. évi hiánya. Az egyenleg az előző évinél 911 milliárd forinttal kedvezőtlenebb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal romlott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal az eredményszemléletű hiányadatokat kedden.

A Világgazdaság cikke emlékeztet: január elején Varga Mihály pénzügyminiszter még azt közölte, hogy a büdzsé pénzforgalmi hiánya 4593 milliárd forint lett, annak köszönhetően, hogy tavaly többször is megemelte a kabinet a deficitcélt: előbb szeptemberben 3,9 százalékról 5,2, majd az év végén 5,9 százalékra. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter aztán egy interjúban már arról beszélt, hogy 6,5 százalékos lehetett a tavalyi deficit, tehát ehhez képest is magasabb lett végül a tényadat.

A kormányzati szektor bevétele 2023-ban 31 814 milliárd forint, kiadása 36 832 milliárd forint volt.

PostPin It!

Idén is hat százalékig kúszhat a költségvetés hiánya

Közzétette szerző

A szakértő szerint az óvatosságot indokolja az is, hogy idén az év végén tetőzhet 5,5 százalékon az infláció, továbbá a Magyar Nemzeti Banknak az amerikai és európai csúcsintézményeken túl figyelnie kell a régiós jegybanki kamatokra is. Mivel a magyar gazdaság nincs olyan állapotban, mint például a lengyel, ha túl közel kerülnek egymáshoz ezek az alapkamatszintek, azt büntetheti a piac – fejtette ki a Dellában.

Virovácz Péter szerint az idén februárban tapasztalt sebes árfolyamgyengülést alapvetően a gazdaságpolitikai cikkcakkok okozták, a befektetők ellentmondó információkat kaptak a kormány és a jegybank szándékairól, s nagyrészt ez a zavar vezetett a forint iránti bizalom megrendüléséhez. A nyárra azonban csitulhat a konfliktus a felek között, mivel a viták fő forrásának számító alapkamat olyan tartományba ér, ami a piaci kamatok normalizálódásán keresztül már nem gyengíti a kormány növekedésösztönző törekvéseit.

Az elemző szerint a bázishatások miatt az idén is elérheti a 6 százalékot az állami költségvetés hiánya,

PostPin It!

Beleroppanhat-e az izraeli gazdaság a gázai háborúba?

Közzétette szerző

Izrael gazdasága hosszú utat tett meg az állam 1948-as megalapítása óta. A tömeges bevándorlás által dinamizált zsidó állam a kezdeti évtizedek drámai fejlődését követően a hetvenes években az olajársokkok gerjesztette infláció és a szocialista államokat jellemző tehetetlenség áldozatául esett. A ma is ismert virágzó, liberális piacgazdaság létrehozása aligha sikerülhetett volna Simón Peresz nyolcvanas években megkezdett reformjai, a kilencvenes évek magasan képzett bevándorlóinak letelepedése vagy épp a Benjamin Netanjahuhoz köthető 2003-as stabilizáció nélkül. Izrael gazdaságának története egy szocialista állam hol felgyorsuló, hol lelassuló, de drámai átalakulásának története, mely számos tanulsággal szolgál a világ valamennyi gazdasága számára. Elemzésünkben áttekintjük Izrael gazdaságának történetét az állam megalapításától egészen napjainkig, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági stabilizációkra. És választ adunk a kérdésre, hogy a gázai háború milyen hatással van a zsidó állam gazdaságára, illetve milyenek Izrael hosszabb távú kilátásai.

Az ígéret földjének korai évtizedei

Dan Senor és Saul Singer 2009-ben megjelent gazdaságtörténeti műve a Startup Nemzet – Izrael gazdasági csodájának története címet viselte. Bár könyvükben a szerzőpáros a világ egyik legfejlettebb high-tech szektorával és startup kultúrájával rendelkező Izrael utóbbi évtizedekben tapasztalt drámai fejlődéséről írt részletesebben, a startup hasonlat Izrael megalapítására és az első alijázó zsidók kezdeti erőfeszítéseire is egészen jól alkalmazható. A zsidó állam létrehozása a történelmi Szentföld területén igen sok kihívást támasztott a többségében Európából bevándorló, pionír cionisták számára. Az egyszerre sivatagos és maláriától hemzsegő, mocsaras földterület megművelésének sikere nagyban támaszkodott a telepesek gondos vízgazdálkodására és az első létrehozott kibucok fegyelmezett munkatempójára.

PostPin It!

Jön az uniós eljárás, amely az Orbán-kormányt épp a legrosszabbkor éri

Közzétette szerző

Az Európai Parlament és a tagállamok sikeresen lezárták az Európai Unió költségvetési szabályainak átfogó reformjáról szóló tárgyalásokat. A szombat hajnalban, 16 órán át tartó intenzív tárgyalások után elért megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP), az 1990-es évek végén létrehozott jelenlegi keretrendszer jelentős átalakítását jelenti – olvasható a portálon.

Az eddig, uniformizált SGP-rendszert, amely az országok adósságát a bruttó hazai össztermék 60 százalékában, az államháztartási hiányt pedig 3 százalékban korlátozza, sokáig kevéssé hatékonynak és túl rugalmatlannak tartották. A szabályrendszert ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt. Emiatt két éve folyamatosan tárgyaltak az új költekezési és költségvetési szabályokról az uniós intézmények. Eleinte egy sokkal lazább szabályozást javasolt az Európai Bizottság, mint amit aztán főként Németország nyomására elfogadott az Európai Unió Tanácsa.

Fontos elem, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a tagállamok trükközzenek a statisztikákkal.

PostPin It!

Zsiday Viktor: Sokan el fogják adni az állampapírjaikat

Közzétette szerző

A további kamatcsökkentésekkel járó forintgyengülés, a 10 százalék feletti béremelések mind ez ellen hatnak. Messzebbre nézve az állampapírpiacra lesz döntő hatással az infláció: Zsiday Viktor szerint az inflációkövető állampapírban megtakarítók közül sokan vissza fogják váltani ezeket a befektetéseiket azt követően, hogy 2025 után mérsékeltebb kamatbevételt ígérnek a gazdasági trendek. Erre reagálnia kell az Államadósság Kezelő Központnak, a szakember azt is kifejtette a műsorban, hogy miként.

Az sem áll össze neki, hogyan lehet magyar külpolitikát építeni Donald Trump visszatérésére, egyúttal a kínai tőke vonzására, mert a volt amerikai elnök újbóli nyeregbe kerülésével megint kemény Kína-ellenes intézkedések jöhetnek az Egyesült Államokban. Az sem világos, mi az irány az Orbán-kormány uniós politikájában, mert a nyereség oldalon semmi nem jelentkezik a dacosság hozadékaként, a veszteség oldalán viszont ott van évi több száz milliárd forint, amit a bizalom meggyengülése miatt kell kifizetnie Magyarországnak a többiekétől magasabb kamatok, kockázati prémiumok formájában.

Akikkel beszélek, befektetőkkel, körükben elég nagy a szkepszis, hogy mikor mennyi uniós pénz érkezhet Magyarországra

PostPin It!

Varga Mihály: Továbbra is közellenség az infláció

Közzétette szerző

Az euró nem garancia semmire, és nem is aktuális kérdés, hiszen előbb a feltételeket kell újra teljesíteni. Bár érdemes mérlegelni a lehetőséget, most a legfontosabb, hogy tartós és stabil növekedési pályára álljon a magyar gazdaság

– így fogalmazott még szombaton egy soproni konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter, aki az előadásán túl válaszolt az Index kérdéseire is.

A tárcavezető a lapnak elmondta, most józan mérlegelés kell a növekedéshez. „Nincs a kormány asztalán gazdaságpolitikai hitvita, ezt meg kell hagyni azoknak a közgazdászoknak, akik kutatóintézetekben dolgoznak. A kabinet legfontosabb célja, hogy konkrét célokhoz rendeljen hozzá gazdasági eszközöket” – mondta, hozzátéve: abban természetesen nézetazonosság van, hogy az ország hosszú távú potenciális növekedését erősíteni kell, továbbá a hatékonyságot és versenyképességet is növelni kell. Varga szerint a növekedést csak úgy szabad erősíteni, hogy közben tekintettel vagyunk az államháztartás helyzetére is. A tavalyi államháztartási hiány 6 százalék volt, így ebből kell kibontani azt a növekedési pályát, ami csökkenti is a deficitet. A pénzügyminiszter szerint a decemberi 5,5 százalék után januárra még tovább eshet az infláció.

PostPin It!

Az államnak nincs elég, az OTP-részvényesek meg már nem tudják hova rakni. Mi az?

Közzétette szerző

Megvan a hivatalos költségvetési hiány, minden korábbi elképzelésünknél több. Felébredtek a tőzsdék, a budapesti továbbra is szárnyal, akkora az öröm, hogy jóformán már mindenki a menekülőeszközöket nézegeti. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Alullőttük: 4593 milliárd lett a költségvetési hiány

Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

PostPin It!

Friss adatok: rendesen alultervezte a kormány a 2023-as költségvetést

Közzétette szerző

Nem jól tervezett a kormány. A Pénzügyminisztérium gyorstájékoztatója szerint december végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt.

Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak.

Ez igen jelentősen túlmutat az eredeti 3400 milliárd forintos terven, de azon is, hogy októberben 3900 milliárd forintra emelték azt.

PostPin It!

Zsiday Viktor: A költségvetési helyzet legalább olyan rossz lett, mint a Gyurcsány-korszak mélypontján

Közzétette szerző

A magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, és ennek előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát – írta elemzésében Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő és a Citadella Származtatott Befektetési Alap portfóliókezelője.

Megjegyezte:

a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján.

PostPin It!

Zsiday: Az őszödi beszéd előtti állapotban a magyar költségvetés

Közzétette szerző

Zsiday Viktor évindító gazdasági elemzésének a Vissza a múltba címet adta – összeomlott a „legalább kormányozni tudnak” mítosz – a költségvetés helyzete jelenleg legalább olyan rossz, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján.

A magyar gazdaság immáron negyedik éve ijesztően nagy költségvetési hiánnyal küzd, és ennek előbb vagy utóbb meg kell fizetni az árát. Persze mondhatjuk, hogy csak a váratlanul (magas infláció okozta) magas kamatok miatt van, vagy hogy a COVID-ot és ukrán háborút nem látta senki előre, amiben természetesen van igazság, ám tény, hogy a költségvetési helyzet az évtized első éveiben legalább olyan rossz lett, mint 2006-ban, a Gyurcsány-korszak mélypontján – kezdi explicit beszámolóját Zsiday.

A szakértő a költségvetés helyzetének leírására a ciklikusan igazított elsődleges egyenleg mutatóját tartja a legjobbnak. Az elsődleges egyenleg a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget mutatja, a ciklikusan igazított verzió pedig megpróbálja kiszűrni a gazdasági ciklus ingadozásait.

PostPin It!

KSH: Tavaly az első három negyedévben 5,4 százalékos lett a költségvetés hiánya

Közzétette szerző

A kormányzati szektor GDP-arányos hiánya 3,7 százalék volt tavaly a harmadik negyedévben, és 5,4 százalékot ért el az első három negyedévben – ismertette az MTI a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleményére hivatkozva.

A közlemény szerint az előzetes adatok szerinti GDP arányos, 3,7 százalékos hiány a harmadik negyedévben 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, az első három negyedév 5,4 százalékos hiánya az előző év azonos időszakához képest 1363 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,1 százalékponttal lett kedvezőtlenebb.

2023 harmadik negyedévében a kormányzati szektor hiánya 701 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt. Az egyenleg 264 milliárd forinttal, 2 százalékponttal lett kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A múlt év azonos időszakához képest a bevételek 861 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal nőttek, a kiadások 597 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal emelkedtek.

PostPin It!

Ezermilliárdos ÁFA-lyuk tátong a költségvetésen

Közzétette szerző

Utoljára két hete írtuk meg, hogy mekkora bajban van a költségvetés, azóta a helyzet nem sokat változott. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint elsősorban a „rendkívüli kiadások” okozzák a megnövekedett költségvetési hiányt, ez mégsem bír teljes magyarázó erővel.

„Az év 11. hónapjának végére az egész évre tervezett hiány 120 százaléka jött össze. A hiány nem az uniós pénzek elmaradása miatt szállt el, mert a kormány az uniós programok kifizetéseit is visszafogta” – írja a HVG.

Az áfabevételek összeomlása mögött a lakossági költések visszaesése áll, hiába nőnek újra a reálbérek, a bolti vásárolások szintje messze elmaradt a tervezettől.

PostPin It!

Pár milliárd eurós vita miatt számít német menekültekre a magyar kormány

Közzétette szerző

Bár a magyar kormány tagjaitól és médiájától nem áll távol a Nyugat-Európa hanyatlásával való, nagyrészt fantasztikus elemekből álló riogatás, az utóbbi hetekben Németország költségvetési kálváriája kapcsán még a szokásosnál is erősebb nyilatkozatok és írások születtek: az Origo szerint „összeomlás szélén Németország”; a Mandiner szerint „Németország Európa ostoba embere”; Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig azt írta, hogy a kormánykoalíció „életveszélyes balesetet okozott a gazdaságban”, és a helyzet fényében „Magyarország további nyugati politikai és gazdasági menekültekre számíthat”.

A megjövendölt menekülthullám mögött egy relatíve prózai költségvetési vita áll. A német alkotmány erősen korlátozza a kormány költségvetési mozgásterét, amin a szociáldemokrata–zöld–szabad demokrata kormánykoalíció előbbi két tagja szeretne lazítani, arra hivatkozva, hogy a német gazdaság modernizálása és a fenntartható fejlődés megalapozása csak jelentősebb állami beruházásokkal lehetséges. A jobbliberális szabad demokraták ugyanakkor a költségvetési szigor szószólói, és a koalícióba való belépéskor azt ígérték híveiknek, hogy visszafogják majd a két balközép párt költési hajlamát.

A gordiuszi csomót részben azzal akarták átvágni, hogy a koronavírus-járvány idején a vészhelyzetre tekintettel jóváhagyott, de végül fel nem használt összegeket átcsatornázták egy újonnan létrehozott klímavédelmi alapba. Ezzel új adósság sem keletkezne, miközben a Zöldek is költhetnének projektjeikre.

PostPin It!

Joe Biden újrázásához az amerikai gazdaságnak is lesz egy-két szava

Közzétette szerző

Joe Biden sok tekintetben jó időzítéssel vághatott neki elnöki ciklusának. Bár a 2020-ban elszabaduló Covid-járvány a gazdaság rövid távú, drámai visszaesését okozta, a pandémia lezárultával a gazdasági növekedés gyors visszapattanására lehetett számítani. A kezdetben 14 százalék fölé ugró munkanélküliségi ráta 2021 januárjára hat százalék közelébe csökkent.

Az amerikai gazdaság mérete már 2021 első negyedévében elérte a járványt megelőző csúcsértéket.

A fenti adatok aligha meglepők, hiszen a gazdasági visszaesés egyik fő forrása a kormányzati lezárások és bizonyos sérülékeny gazdasági szegmensek (turizmus, vendéglátás, stb.) összeomlása volt. A járvány lecsengésével és a korlátozások feloldásával várható volt a gyors helyreállás, amire a Donald Trump neve által fémjelzett, 2020 első felében elfogadott, közel kétmilliárdos CARES mentőcsomag csak ráerősített. A kétpárti megegyezéssel elfogadott CARES az Egyesült Államok történetének legnagyobb mentőcsomagja volt, melynek szükségességét meglepően kevés vita övezte, különösen a 2008-as válság nyomában elfogadott, Barack Obama-féle, közel 800 milliárdos élénkítő csomaggal való összevetésben.

PostPin It!

Mekkora gond a magyar államadósság?

Közzétette szerző

(Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Első ránézésre sokat javultak a magyar gazdaság egyensúlyi mutatói 2022 ijesztő ikerdeficitjéhez és az infláció meredek felfutásához képest. Most, 2023 vége felé az infláció, ha megkésve és igen magas szintről is, de lefele tart; olyannyira, hogy máris megszólaltak a győzedelmes kormányzati hangok. Túl korán.

Vannak valóban kedvező előjelű fejlemények a tavalyi ikerdeficithez mérve: a folyó fizetési mérleg nagyot javul az idén, az MNB közleményei szerint jó az esély arra, hogy 2024-25-ben ismét többletes lesz. Ez komoly dolog lenne, hiszen még az év derekán is a GDP 5 százalékára rúgott négy negyedév folyó fizetési mérlegének a hiánya. Az Európai Bizottság a legutóbbi előrejelzésében a fizetési mérlegre egyensúlyközeli állapotot prognosztizált, és egyéb egyensúlyi adatokra is figyelemre méltó prognózist adott.

PostPin It!

Durva forintgyengülést jeleznek előre az Egyensúly Intézetnél

Közzétette szerző

Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció – írja a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében. Az elemzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.

Az agytröszt szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak: a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot. A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja a portál.

Csökkenhet az inflációs nyomás

PostPin It!