Best WordPress Hosting
 

Kire szavazzanak a zöldek az EP-választáson? – vita

A pártok versenyfutása egymillió zöld szavazatért! A magyarok nyolcada elsősorban zöld, környezetvédő emberként tekint magára*. De kire szavazzanak a zöldek? Mi az ellenzéki pártok ajánlata a fenntarthatóság és igazságosság híveinek? És egyáltalán: világnézeti alapon akarják meggyőzni a választópolgárokat, vagy más szempontok számítanak igazán?

Tisztelt Szerkesztőség!  Bartuszek Lilla (Fenntartható Városok) és Tordai Bence (országgyűlési képviselő) Kire szavazzanak a zöldek az EP-választáson? címmel élő vitát szerveznek.

Időpont: június 3., hétfő, 18:00

Megszólalt a Nitrogénművek vezetése, miután két hitelminősítő is döntést hozott

Miután a minap 22,6 milliárd forintos 2023-as pénzügyi veszteségről adott számot a dublini tőzsdén a Nitrogénművek az ott bevezetett 200 millió eurós kötvényre tekintettel, és múlt pénteken a Fitch Ratings, majd ma a Standard and Poor’s is döntést hozott a hitelminősítéséről, megszólalt Bige Zoltán stratégiai igazgató és Bige László tulajdonos.

Megszüntették Csipes Ferenc felfüggesztését a zaklatásért, miután Kozák Danuta elfogadta a bocsánatkérését

Csipes Ferenc edző nevében egyesülete, a Budapesti Honvéd SE levélben bocsánatot kért Kozák Danutától, közölte a klub honlapja.

Amennyiben mesteredzőnk személyesen vagy szakmailag megsértette Önt, illetve edzőjét, elnézését kérjük, és a jövőben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy segítsük a női kajakválogatott nyugodt olimpiai felkészülését

– olvasható a Honvéd hivatalos levelében.

Milliárdos segélyeket szorgalmaz Macron és Scholz Ukrajnának

Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait – mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.

Putyin az ukrán alkotmánnyal próbálta megmagyarázni, miért nem Zelenszkij az ország elnöke, mire az ukrán házelnök kiosztotta

“Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik.”

Kategoria HVG

A hadiállapot végéig Zelenszkij marad az elnök

Volodimir Zelenszkij marad Ukrajna államfője a hadiállapot végéig – szögezte le Ruszlan Sztefancsuk ukrán parlamenti elnök, reagálva közösségi oldalain Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi taskenti kijelentésére. Putyin üzbegisztáni látogatása alkalmával újságírók előtt kijelentette, hogy mivel Zelenszkij ötéves elnöki mandátuma lejárt, és nem tartanak új választásokat, a hatalomnak Ukrajnában szerinte a parlament és annak vezetője, Ruszlan Sztefancsuk kezébe kellene kerülnie. Ezt alátámasztandó az ukrán alkotmányra hivatkozott – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Nagyon jó, hogy Oroszországban elkezdték olvasni Ukrajna alkotmányát. Azt javaslom, hogy az érdeklődő olvasók ne szelektíven tanulmányozzák alkotmányunk szövegét, és figyeljenek a 108. cikk 1. pontjára, amely kimondja: Ukrajna elnöke addig tölti be jogkörét, amíg Ukrajna újonnan megválasztott elnöke hivatalba nem lép. A demokratikus társadalmakban ezt folytonosságnak nevezik

– fogalmazott a házelnök. Megjegyezte, hogy Ukrajnában ezt a folytonosságot nem úgy alkalmazzák, mint Oroszországban, ahol Putyin “életre szóló” államfő, hanem “normális, demokratikus értelemben”.

A tűzszünet felé tolná a konflikust három európai ország a palesztin államiság elismerésével

Kedden döntött arról három európai ország, hogy hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot. Írország, Norvégia és Spanyolország hét hónappal az Izrael-Hamász háború kezdete után ezzel a palesztin államiság megteremtése felé tolja el az egész izraeli-palesztin konfliktust – mondta a 24.hu érdeklődésére Csepregi Zsolt Izrael-szakértő.

Az ENSZ 193 tagállama közül eddig mint 143 ismerte el el önálló államként Palesztinát, ez most 146-ra változott. Madrid, Dublin és Oslo a szimbolikus gesztussal a tűzszünethez vezető folyamatot kívánja felgyorsítani. A három országnak azonban nagyon különböző okai vannak erre, de reményüket is kifejezték, hogy döntésük más európai uniós országokat is arra ösztönöz majd, hogy kövessék példájukat.

Írország esete a szakértő szerint azért speciális, mert az Egyesült Királysággal fennálló konfliktusát igyekszik áthelyezni az izraeli-palesztin konfliktusra a jelképesnek tekinthető szolidaritás kifejezése révén. Csepregi Zsolt kifejtette, hogy Írország Izraelről alkotott felfogása jelentős átalakuláson ment keresztül, miután Észak-Írország brit ellenőrzés alá került. – Írországban történelmi okokból sokan úgy tekintenek Izraelre, mint a brit befolyás által erőszakkal létrehozott gyarmati entitásra, amely hatalmat gyakorol az őslakos lakosság felett. Ezt a nézőpontot csak tovább erősítette, hogy Izrael 1967-ben, a hatnapos háború során elfoglalta Kelet-Jeruzsálemet, Ciszjordániát és a Gázai övezetet. A palesztin területek elfoglalása és a katonai uralom bevezetése felidézte Írország britek általi elnyomásának történetét – mondta a szakértő, aki szerint Írország esetében a kérdés inkább úgy merült fel, hogy egyedül megteszi-e a nagy jelentőségű diplomáciai gesztust Palesztina felé, vagy sem.