Best WordPress Hosting
 

Gyurcsány Sulyokról: A sarki műkörmös nagyobb elővigyázatossággal vesz maga mellé bárkit

Gyurcsány Ferenc DK-elnök meglehetősen karcos bejegyzést tett közzé vasárnap reggel. Sulyok Tamás köztársasági elnökkel kezdte, majd rátért a fő célpontra, Magyar Péterre, akinek üstökösszerű megjelenése a DK pozícióit is veszélyezteti.

„Orbán rejtegette nagy hirtelen előrángatott új köztársasági elnök-jelöltjét, a Parlament egy kérdést nem intézhetett hozzá, ő meg nyilvánosan meg se nyikkant, mielőtt megválasztották volna.

A sarki műkörmös nagyobb elővigyázatossággal vesz fel maga mellé bárkit. Tudni akarja, hogy ki az, akit beenged az üzletébe, kire bízza vendégeinek egy részét. Magyarországon Orbán alatt egyszerűbb köztársasági elnökké válni, mint elmenni műkörmösnek

Magyar közmondást idézett Hszi Csin-ping Sulyok Tamásnak

A Budai Vár Oroszlános udvarában ünnepélyes katonai ceremónia keretében fogadta Sulyok Tamás köztársasági elnök Hszi Csin-ping kínai államfőt. Az MTI beszámolója szerint Orbán Viktor is jelen volt az eseményen.

A Sándor-palotában tartott találkozón Hszi Csin-ping arról beszélt, hogy a két ország közötti együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet és bizalom. A kínai elnök egy magyar közmondást is idézett:

Bajban ismerszik meg az igaz barát.

OBH: Sulyok Tamás pótolta Magyar Péter édesanyját

Sulyok Tamás köztársasági elnök 2024. május 10. napjával az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettesévé nevezte ki Ocskó Katalin Évát. Az OBH közleménye szerint az új elnökhelyettes 1993 óta teljesít szolgálatot a bírósági szervezetben. 1994-ben kapott bírói kinevezést a Budai Központi Kerületi Bíróságra, ahol 2004-től a családjogi csoport vezetője volt. Ocskó Katalin Éva 2020-tól a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese, családjogi bíróként tagja a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által a gyermekvédelmi jelzőrendszer anomáliái tárgyában szervezett munkacsoportnak, az igazságügyi tárca családjogi ítélkezés hatékonyságát elősegítő munkacsoportjának, ő az Országos Bírósági Hivatal Gyermekjogi Kabinetjének elnöke.

Az új elnökhelyettes kinevezésére azért volt szükség, mert az előző államfő, Novák Katalin 2023. december 6-án kelt határozatával a posztot betöltő Erőss Monikát bírói tisztségéből 2024. július 10. napjával – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésére tekintettel – felmentette. Mindez akkor derült, amikor Magyar Péter arról posztolt a Facebookon, hogy édesanyját a „rogáni propagandisták” támadják, amiért azt mondta róla: segített neki a március 15-ei tüntetés szervezésében, noha csak annyit tett, hogy meghallgatta, támogatta, „néha megölelt, biztatott, és persze nagyon aggódott.”

Annak idején Senyei György elnök előterjesztésére nevezte ki Áder János az OBH elnökhelyettesévé Erőss Monikát, aki január 11-étől szabadságát, illetve felmentési idejét tölti, munkát már nem végez. A  hivatal elnökét ő is arról tájékoztatta, hogy Magyar Péter politikai tevékenységéhez segítséget nem nyújt, a március 15-ei esemény szervezésében nem vett részt, „fiát édesanyaként, az otthoni feladatok átvállalásával támogatja”. Senyei György felhívta Erőss Monika figyelmét arra, hogy „bírói szolgálati viszonyának fennállása alatt politikai tevékenységet továbbra sem végezhet”.

Kegyelmi nyilatkozatot kért Karsai Dániel az új államfőtől

Levelet írt Sulyok Tamás köztársasági elnöknek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász, Karsai Dániel. Ebben azt kérte Sulyoktól, hogy tegyen nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy kegyelembe részesíti azokat, akik segítenek a gyógyíthatatlan halálos betegségben szenvedők távozásában, hogy ne legyenek elviselhetetlen mértékű fizikai és mentális szenvedésnek kitéve.

Ahogy arról talán Ön is értesült, idén január 15-én személyesen volt alkalmam felvetni Novák Katalin köztársasági elnök asszonynak a kegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó javaslatomat. Örömömre szolgált, hogy Elnök Asszony részéről nyitottságot tapasztaltam, ám az ismert közéleti események elsodorták az akkor ígéretesnek indult párbeszédet is.

 

Balog Zoltán nagykövetsége külügyi tabunak tűnik

„A rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre”. Ezt válaszolta először Magyar Levente államtitkár, amikor Csárdi Antal (LMP) arról kérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, elfogadhatónak tartja-e, hogy Balog Zoltán püspök továbbra is rendkívüli és meghatalmazott nagykövetként képviselheti Magyarországot.

Ezt követően írtuk meg, hogy egy nagyköveti rang adományozása, visszavonása valóban Sulyok Tamás államfő jogköre, az államtitkár válaszában arra mégsem tért ki, hogy előterjesztéshez és ellenjegyzéshez kötött. A köztársasági elnök ugyanis csak így ment fel nagykövetetet, aminek oka, hogy a hasonló személyi döntésekért (kinevezés, kitüntetés, kegyelmezés, állampolgárság) nem ő viseli a politikai felelősséget.

A köztársasági elnök jogállását, feladat- és hatásköreit az Alaptörvény 9. cikk (1) bekezdése határozza meg. Az egyértelműen elkülöníti az államfő ellenjegyzést nem igénylő döntéseit. A Sándor-palota honlapján is olvasható.

Áprilisig nem volt kegyelem

Március végéig egyetlen kegyelmi ügyben sem döntött sem Novák Katalin volt, sem Sulyok Tamás jelenlegi államfő. A hvg.hu az Igazságügyi Minisztérium statisztikájára hivatkozva azt írja, a két elnök egyetlen kegyelmi kérvényt sem utasított el.

A portál szerint aligha volt olyan a rendszerváltás óta, hogy egy teljes negyedévig ne szülessen kegyelmi döntés, noha K. Endre ügyét csak februárban robbantotta ki az önmagát azóta Vidéki prókátornak nevező ügyvéd. (A botrányba bukott bele Varga Judit volt igazságügyi miniszter és Novák Katalin.)

Arányaiban az eddigi köztársasági elnökök közül csak Göncz Árpád hagyott jóvá több kegyelmi kérvényt, mint Novák Katalin. A hvg.hu közérdekű adatigénylésben kérte ki a Sándor-palotától, illetve a szaktárcától, hogy eddig hány olyan eset volt, amikor az igazságügyi miniszter felterjesztésében nem javasolta a kegyelmet, azt mégis megadta az államfő, ám érdemi választ nem kapott.

Titok marad, Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének

A Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet abban a polgári perben, amelyben a felperes a kegyelmi ügy összes iratának kiadását kérte, közérdekű adatként. A bíróság a döntést azzal indokolta, hogy a jelenlegi törvény alapján nem lehet nyilvánosságra hozni, Novák Katalin miért döntött úgy, kegyelmet ad K. Endrének.

A bíró felhívta a figyelmet, a Kúria hasonló tényállású ügyekben hozott precedensértékű ítéleteiben is azt állapította meg, a kegyelmi eljárások iratai nem közérdekű adatok, kizárólag K. Endre bűnügyi személyes adatait tartalmazzák. A bűnügyi személyes adatok viszont nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok, nyilvánosságra hozatalukat a törvény széles körű társadalmi érdeklődés mellett sem teszi lehetővé.

Közben a Hende Csaba által elnökölt fideszes többségű Törvényalkotási Bizottság úgy döntött, tárgysorozatba se kerülhet a Demokratikus Koalíció törvényjavaslata, amely éppen azért módosított volna több törvényt is, hogy nyilvánosak legyenek a kegyelmi döntések. Az ellenzéki párt szerint az elnök ideális esetben nem egy személy, politikai csoport, hanem a társadalom egésze nevében dönt, ezért hibás gyakorlat, hogy minden különösebb indoklás nélkül gyakorolhat kegyelmet.

Megáldotta Sulyok Tamást a pápa

Sulyok Tamás köztársasági elnök Vatikánba látogatott, ahol személyesen fogadta és megáldotta Ferenc pápa.

„Hívő katolikus emberként a legnagyobb megtiszteltetés az, ha Szent Péter utódjával találkozhatom. Imádkozom, hogy a Szentatya kiváló egészségnek örvendjen, és sokáig tudja szolgálni a világ katolikusait” – mondta az államfő a találkozás után.

Sulyok a római látogatása során részt vesz egy magyar nyelvű szentmisén is, amit Erdő Péter bíboros celebrál majd.

Sulyok Tamás Ferenc pápával találkozik, három ajándékkal készül

Sulyok Tamás csütörtökön személyesen látogatja meg Ferenc pápát, jelentette be szerdán Facebook-oldalán a köztársasági elnök, aki egy névnapi jókívánsággal köszöntötte a pápát.

A Blikk szerint Sulyok három ajándékkal készül a katolikus egyházfőnek: egy, a középkori magyar történelmet és királyainkat bemutató Képes Krónika díszmásolati példányával, egy matyó hímzéssel ellátott, hófehér alapú, arany mintázatú oltárterítővel, illetve egy a feltámadás, az újjászületés és a termékenység szimbólumaként számon tartott hímes húsvéti tojással.

A lap szerint a tervek szerint Sulyok mintegy másfél órát tölt Ferenc pápa társaságában. A négyszemközti audiencia után együtt fogadják a Nemzeti Zarándoklat magyar tagjait is, valamint szentmise is lesz értük a Szent Péter-bazilikában, amelyet Erdő Péter bíboros mutat majd be.

Szent-Iványi István: A Fidesz miatt változik a magyar kormány Ukrajnához való hozzáállása

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés (3TK) csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott április közepén. Az államfő a litván fővárosban az ukrán elnöknek kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért.

Sulyok szerint meg kell állítani a háborút, így Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünetben és a fenntartható, igazságos béke létrejöttében érdekelt, a legfontosabb cél az európai kontinens biztonságának garantálása. A köztársasági elnök felhívta ukrán partnere figyelmét a Kárpátalján élő magyar kisebbség szerzett jogai mielőbbi visszaállításának fontosságára, és garantálására.

Mindez mutatja, hogy a magyar köztársasági elnök folytatja azt a politikát, amit elődje, Novák Katalin kezdett el – mondta a 24.hu-nak Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, korábbi szlovéniai nagykövet. Sulyok egyfajta jószolgálati, humanitárius gesztust tett, így a magyar diplomácia a barátságosabb arcát tudja mutatni a nemzetközi porondon.

Sulyok Tamás: Megrendített, amiket apámról az elmúlt hetekben hallottam

„A múltat, a személyes múltamat is vállalva hajtok fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a 444 beszámolója szerint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján az Országgyűlésben.

Az állami megemlékezésen tartott beszédében a köztársasági elnök apja nemzetiszocialista múltjával kapcsolatban úgy fogalmazott:

Megrendített, amiket apámról a nyilvánosságban az elmúlt hetekben hallottam.

Szijjártó Péter mégis nagyon kellene Balog Zoltán nagyköveti felmentéséhez

A 444.hu cikke szerint pénteken Magyar Levente külügyi államtitkár azt válaszolta Csárdi Antal (LMP) kérdésére, hogy Balog Zoltán nagyköveti kinevezését csak Sulyok Tamás államfő szüntetheti meg, Szijjártó Péter nem.

A rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rang adományozása, illetve visszavonása a köztársasági elnök jogköre.

Az államtitkár válaszában arra ugyanakkor nem tért ki, hogy a köztársasági elnök csak miniszteri előterjesztésre és ellenjegyzéssel nevez ki, ment fel nagykövetetet. Ennek oka, hogy a hasonló személyi döntésekért (kinevezés, kitüntetés, ke­gyelmezés, állampolgárság) nem ő viseli a politikai felelősséget.

A GVH volt elnöke szerint a Tuzson-féle törvénymódosítás sértené a jogrendet

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter jegyzi Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címmel benyújtott klasszikus salátatörvényt. A javaslat egyebek mellett módosítaná a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, bevezetné az alapvető jelentőségű vállalkozások fogalmát.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) olyan új jogosítványokat kapna, amelyek ellen minden erejével tiltakozna a hatóság egykori elnöke. Nagy Zoltán a HVG-nek azt mondja, a kormány állításával ellentétben, hasonló versenytörvény nincs máshol. A németek azt valóban meghatározzák, mi alapján minősítenek egy céget kiemelkedő jelentőségűnek, de ott a hatóság csak a verseny korlátozását tilthatja meg, nem függesztheti fel a tulajdonosok szavazati jogát, kötelezheti őket akár cégük értékesítésére is. A kritériumok, amelyeket a besorolásnál mérlegelnek, fedik a német törvény passzusait, de a tulajdon szabadságának korlátozására a német versenyjog nem ad felhatalmazást, tette hozzá.

A GVH volt elnöke szerint sántít a hivatkozás a magyar hitelintézeti törvényre is, hiszen az a betéteseket védi a bankokkal szemben, vészhelyzetben. Ezt most zavaros módon terjesztenék ki megbecsülhetetlen számú cégre. Nagy Zoltán úgy látja, a kormány így a versenyhatóság háta mögé bújhat, ha az EU elmarasztalná a beavatkozást a tulajdonviszonyokba.

Sulyok Tamás nem hozza nyilvánosságra Novák Katalin kegyelmi döntéseit

Bedő Dávid korábban levélben kérte Sulyok Tamás államfőt, hogy hozza nyilvánosságra az összes olyan kegyelmi döntés hátterét, indoklását,  amely Novák Katalin idején született. Azzal érvelt, hogy az embereknek joguk van tudni, miért kapott kegyelmet K. Endre, azt is, hány hasonló eset történt az elmúlt időszakban.

A Momentum frakcióvezetője most közösségi oldalán közölte, megérkezett a Sándor-palota válasza, amely szerint Sulyok Tamásnak erre nincs lehetősége. Bedő Dávid ugyanakkor emlékeztetett rá, a köztársasági elnök beiktatásakor azt mondta, a transzparencia híve lesz kegyelmi ügyekben. Az ellenzéki párt szerint fontos lenne tisztázni a kegyelmi botrány körüli kérdéseket, megtudni, miért kapott kegyelmet egy pedofil bűnsegédje. Egy transzparenciában hívő köztársasági elnök ezért dolgozna, írta Bedő Dávid.

A Sándor-palota válasza szerint a köztársasági elnöknek a hatályos jogszabályi környezetben nincs lehetősége arra, hogy elődei kegyelmi döntéseit nyilvánosságra hozza, mivel az azokban szereplő adatok személyes adatok. A hivatal idézte Sulyok Tamás Mandinernek adott interjúját, amelyben arról beszélt, hogy

Sándor-palota: Sulyok Tamás átírta Novák Katalin szabályait

Az új államfő új Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ) alkotott. Sulyok Tamás határozata péntektől érvényes. Ezzel egyidejűleg hatályát veszítette a Novák Katalin által tavaly december 28-án kiadott SZMSZ. A két dokumentum között sok az egyezés, de érdekes, hogy Sulyok Tamás például fontosnak tartotta már az elején kiemelni, hogy a Sándor-palota az ő államfői iránymutatása alapján látja el a tevékenységét.

Mindkét SZMSZ-ben az szerepel, hogy a Sándor-palota vezetését az Alapító Okiratban, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint a főigazgató látja el. Sulyok Tamás is meghagyta önálló szervezeti egységként

az Elnöki Titkárságot,

Trócsányi László: Nem tudok eleget tenni az alkotmánybírói felkérésnek

Trócsányi László csütörtökön közleményben mondott köszönetet azért, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség alkotmánybírói posztra jelölte, de annak egyetemi kötelezettségvállalásai miatt jelenleg nem tud eleget tenni.

Hosszas mérlegelés után arra az elhatározásra jutottam, hogy a megtisztelő felkérésnek – egyetemi kötelezettségvállalásaimra tekintettel – jelenleg nem tudok eleget tenni

– írta a Károli Gáspár Református Egyetem rektora az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Novák Katalin határozatai jelentek meg a Magyar Közlönyben

A kegyelmi botrány miatt lemondott Novák Katalin több határozata március 25-én jelent meg, így azok együtt szerepelnek a Magyar Közlönyben Sulyok Tamás döntéseivel. Mindketten Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztéseit fogadták el.

Novák Katalin novemberben mentette fel Sipos Sándort az alól, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban Magyarországot képviselje, de a diplomata vezeti tovább a bangkoki nagykövetséget, és képviseli hazánkat a Mianmari Szövetségi Köztársaságban.

December közepén Kocsis András rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet – érdemei elismerése mellett – felmentette a hágai nagykövetség vezetése alól, majd Horogszegi Szilágyi Dániel Mihálynak rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozott, egyben meg is bízta a hágai követség vezetésével.

Lengyelországba vezetett Sulyok Tamás első külföldi útja köztársasági elnökként

Lengyelországba vezetett Sulyok Tamás első külföldi útja köztársasági elnökként, a lengyel-magyar barátság napja (március 23.) alkalmából. A magyar államfő pénteken Andrzej Duda elnökkel tartott közös sajtótájékoztatót a dél-lengyelországi Ószandecen (Stary Sacz), ahol elmondta: „kiemelten fontos a párbeszéd fenntartása és elmélyítése Lengyelország és Magyarország között”.

Sulyok elmondta, lengyel-magyar barátság több mint ezer évre tekint vissza, mélyen gyökerezik a magyar társadalomban.

A magyar elnök közölte: a megbeszélésen szó esett egyebek mellett a Három Tenger Kezdeményezésről, a haderőfejlesztés fontosságáról, a kisebbségekről és az országok közti kereskedelmi kapcsolatokról is.

Svéd és izraeli is bukta magyar állampolgárságát

Az államfő kilenc ember magyar állampolgárságát vonta vissza. Sulyok Tamás minden esetben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztésére döntött. A határozatoknál minden esetben az érintett nevét, születési helyét, idejét tüntetik fel. A törvény szerint az elnöki határozat közzététele napjától érvényes.

Sulyok Tamás államfő tehát csütörtöktől megszüntette

egy 42 éves román férfi,

Nem találják a nyomát, hogy az államfő rokona lett volna a híres kisgazda, Sulyok Dezső

Nem tudni, az államfő, mi alapján állítja, hogy távoli rokona Sulyok Dezső egykori kisgazda politikus – írta pénteken reggel megjelent cikkében a Népszava. Ezt az állítást a lap történész olvasójának következtetésére alapozzák, amit kérésükre Karsai László történész is ellenőrzött.

Sulyok Tamás köztársasági elnök korábban, még az Alkotmánybíróság elnökeként, 2018-ban az Arsboni jogi folyóiratnak adott interjújában jelentette ki, hogy

„Sulyok Dezső távoli rokonom volt apai ágon, az ő szellemi öröksége, a demokrácia melletti feltétlen kiállás a mai napig meghatározó a számomra”.