Best WordPress Hosting
 

A reptérvásárlás tizedére már megtalálta a pénzt a kormány

Kiszáll az állam az Erste-csoport magyarországi leányvállalatából, 125 százalékos nyereséget elkönyvelve a 15 százalékos tulajdonrész értéknövekedésének révén. Az eladásból befolyt összeget a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vásárlására használhatja kormány, a tranzakcióra nem a szorult költségvetési helyzet miatt került sor a szakállamtitkár szerint.

Miért fontos ez? A ferihegyi repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. becsült értéke 1500 milliárd forint, az állam ebben a vállalatban akar 51 százalékos tulajdonrészt megszerezni. Eközben az idei költségvetési hiánycélt már kétszer is megemelte a kormány és elköltött már 660 milliárd forintot a Vodafone megvásárlására az év elején.

Számokban: pénzügyileg sikeres befektetés volt az állam számára a tulajdonszerzés az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, 2016-ban ugyanis 38,9 milliárd forint volt a vételár, míg a mostani eladási ár 87,5 milliárd forint. Az osztalékfizetések révén ráadásul további mintegy 20 milliárd forint is megillette az elmúlt években az államot.

Így leszünk sportoló nemzet: 9 év alatt több mint 40 iskolai tornaterem épült 21 milliárdból, a legszegényebbek pont kimaradtak

A költségvetés katasztrofális helyzete miatt nyáron a kormány 270 beruházást függesztett fel, köztük számos út- és vasútfejlesztést, de olyan egészségügyi vagy sportberuházásokat is, mint a Semmelweis Egyetem Anyasági Centruma, a debreceni kerékpáros velodrome vagy a zalaegerszegi mentőállomás. A leállított projektek között több oktatási, ezen belül is iskolafejlesztési beruházás is szerepel, mintegy két tucat. Ezeknek a többsége pest megyei iskolaépítés, bővítés: nem lesz új iskolaépület Ürömön, nem lesz új iskola Veresegyházon, nem bővítik tantermekkel a szigethalmi vagy a tahitótfalui iskolát. Nem épül új iskola Szadán, Csömörön, Dunaharasztin, Kistarcsán.

Ezzel lényegében a kormány leállította az ország legnagyobb lakosságszámú és lakosságszámot tekintve legdinamikusabban gyarapodó megyéjének iskolafejlesztéseit – Csömörön például az általános iskolában két konténerteremmel, szükségtantermekkel, Szadán szintén egyházi helyiségekkel és konténerekkel oldják meg a helyhiányt. Ahogy a Szabad Európa összegzéséből kiderült: ehhez a fejlesztéshez lezajlott a közbeszerzési eljárás, aztán a hon- és a rezsicsökkentés-védelemre hivatkozva a kormány felfüggesztette a projektet. Gyömrőn két új osztálynak tanévkezdés előtt nem volt tanterme, most mégsem fogják 16 teremmel bővíteni az iskolát. 

Mindeközben Dunakeszin egészen más léptékben gondolkoznak, a városban ugyanis hatalmas, negyvenmilliárdos zöldmezős beruházás keretei között egy egész diákváros épül évek óta, két oktatási intézménnyel, gimnáziummal és technikummal, sportcsarnokokkal, sportpályákkal, 33 és egy 25 méter széles uszodával. Mindez elvileg jővő őszre el is készül – a projekttel egyébként a Fidesz dunakeszi központú választókerültének képviselője és a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárából mostanra igazságügyminiszterré avanzsált Tuzson Bence büszkélkedett korábban. Ez tehát a megvalósult projektek számát gyarapítja.

Csúszik a szuperkórház, a Duna-híd és a budapesti vasút, a debreceni nagy munkásszállót viszont felpörgetik

Visszavont a kormány egy sor olyan határozatot, amelyek infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódnak – írta meg a Hvg.hu a Magyar Közlöny kedd esti kormányrendeletére hivatkozva. 

Felülnézet: A pénzügyminiszter 2022 júniusában kapta meg azt a feladatot, hogy az állami beruházásokból függesszen fel annyit, amellyel összesen 1150 milliárd forinttal csökkenthető a 2022-es és 2023-as költségvetés kiadási oldala, a mostani intézkedések ezt a célt szolgálják.

A kormány azzal indokolja a döntést, hogy a rezsicsökkentést és a honvédelmi kiadásokat meg akarja tartani, vagyis a beruházások azért nem valósulnak meg vagy tolódnak ki időben, mert az állam továbbra is normatív alapon, differenciálás nélkül kipótolja a lakosság villany- és gázszámláit.

Véletlenül derült ki a kormány 244 milliárdos projektje, amiről hónapok óta titkolóznak

Ki kell adnia a Nemzeti Vagyonkezelőnek azt a 244 milliárd forintos szerződését, amely értelmében átvesz egy zuglói gigaberuházást a kormányközeli Balázs Attila cégétől – osztotta meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő a Fővárosi Törvényszék döntését (a leírás alapján a döntés nem jogerős). 

Bár több helyen terjed az a narratíva, hogy az állam egy „gödröt” vett ennyi pénzből, az értelmezésünk szerint az egész projekt kerül ennyibe, nem maga az építkezési terület.

Miért fontos ez? Az összeghez képest a 244 milliárdos projekt az egyik legrejtélyesebb állami beruházás a Fidesz hatalomra kerülése óta. Miközben a globális irodapiac válságban van, a kormány sorra hozza megszorító intézkedéseit és függeszt fel állami projekteket, lényegében semmilyen szinten nem kommunikál az elmúlt évek egy legjelentősebb állami vásárlásáról. 

Egy eldugott táblázat tökéletesen megmutatja, hogyan gazdagszik a NER-elit

Két éve még a teljes, 53 milliárd forintos árbevétele az államtól jött a Magyar Építő Zrt.-nek, 2023-ban azonban már csak 95 százalék volt a közbeszerzések aránya a kormányközeli vállalatnál. A durván 2,5 milliárdos piaci bevétel jelentős előrelépés, némi szépséghiba, hogy a saját tulajdonosainak épített a cég.

Mi történt? Ismét rendkívül eredményes évet zárt a Magyar Építő, amely már az előző néhány esztendőben is az ország legnagyobb bevételű és nyereségű építőipari vállalatai közé tartozott.

A társaság fő tulajdonosai egyértelműen kormányközeli vállalkozók: köztük van a Szeivolt család, amelynek tagjai részt vettek Orbán Viktor lányának esküvőjén, és Paár Attila is, akinek cége megvette a miniszterelnök vejének közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási vállalatát.