Erősen hatott az elmúlt évek energiaválsága a magyar költségvetésre uniós összehasonlításban az Eurostat friss számításai szerint: Magyarországhoz képest csak a fosszilis energiahordozóknak és az orosz gázimportnak szintén erősen kitett Görögországban ugrott meg jobban az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos kormányzati ráfordítások mértéke a GDP arányában 2020 és 2022 között.
A magyar kormány költései azonban már korábban is viszonylag sajátosan alakultak a többi uniós országban tapasztaltakhoz képest: a gazdasági ügyekre – ide sorolandók a munkaügyektől kezdve az egyes iparágak igazgatásán és fejlesztésén keresztül az energiával és üzemanyagokkal kapcsolatos fentebb említett ráfordítások is – 2022-ben a GDP 10,5 százalékának megfelelő értékű összeg jutott Magyarország költségvetéséből. Ehhez hasonlóan magas arány e kategóriát illetően egyetlen másik tagállamban sem mutatkozott két éve, és Magyarországon sem fordult elő korábban.
A legtöbb költségvetési kiadás az uniós országokban – közöttük Magyarországon is – a szociális védelmi háló fenntartásával kapcsolatos. Igaz, az Európai Unióban a többek között a nyugdíjakat, a családtámogatásokat és a betegségek, illetve a munkanélküliség okán folyósított ellátásokat is magába foglaló kategóriára jellemzően jóval nagyobbak a GDP-arányos ráfordítások. Ezt követi jellemzően az egészségügy az Európai Unióban, ám Magyarországon az említett ágazat a költések sorrendje alapján csak az ötödik legfontosabb kormányzati szektornak mutatkozik.