Best WordPress Hosting
 

Lassan hungarikum lesz a strucc és az emu?

Jó hírt küldött az Orbán-kormány a magyarországi strucc- és emutartóknak. Az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint.

A strucc- és emutartók is pályázhatnak telepfejlesztő támogatásra – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel. A közlemény szerint Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára szombaton a Hajdúnánáson tartott Strucc szakmai napon hangsúlyozta, hogy van jövője a magyar mezőgazdaságnak, benne az állattenyésztésnek, így a strucctenyésztésnek is, hiszen az ezekből az állatokból előállítható különleges termékek a hazai és a külpiacokon is egyre növekvő érdeklődésre számíthatnak.

Mint írták, Farkas Sándor elmondta, hogy az új támogatási ciklusban is kiemelt figyelmet fordítanak az állattartással foglalkozó gazdálkodók támogatására: az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint. Ezek a felhívások az állattartó telepek széles köre számára nyitottak lesznek, így strucc- és emutartók is pályázhatnak majd.

Undorítónak találják az emberek, mikor megtudják, mi az a „spagetticsirke”

Egy texasi édesanya a Facebookján osztott meg egy képet néhány csirkemellről, ami felháborodást és undort váltott ki követőiből – írja a Daily Mail.

Alesia Cooper éppen a gyermekei vacsorájának szánt húst mosta, amikor az elkezdett szétesni a kezében, és nyúlóssá vált. A nő a következő felirattal tette ki a nem túl étvágygerjesztő fotót:

Nem voltam benne biztos, hogy posztoljam-e, de mivel nekem látnom kellett, ezért nektek is kell. Néhány hete vacsorát főztem a gyerekeimnek, és tisztítottam a húst, ahogyan általában szoktam, majd mikor visszamentem főzni, ez lett belőle. Szerintem ez műhús, de nem biztos. Amúgy az Aldi-ban vettem. Azóta nem csináltam csirkét.

Tányérunkon a változás

Bármilyen étrendet követünk, mindannyian tudunk tenni a környezetünkért.  A WWF legújabb jelentése az élelmiszer-termeléshez kapcsolódó fenntarthatósági problémákat és a hazai átlagos étrendet mutatja be, hasznos tanácsokkal ellátva az olvasót.

A mértéktartó étkezés követése számos módon megjelenik a kultúránkban: van, aki spirituális téren tulajdonít neki nagy jelentőséget – idén a húsvét előtti nagyböjt időszaka épp múlt héten, február 14-én kezdődött el –, más az egészségét szem előtt tartva táplálkozik például az időszakos böjt szabályai szerint. A 21. században azonban ez a mértéktartás a lelki és egészségügyi szempontok mellett környezeti fontossággal is bír, és jelentős hatással van arra, hogy éghajlatunk és a körülöttünk lévő természet milyen állapotban van.

Étkezési szokásaink újragondolása és átalakítása a legnehezebb feladatok egyike, nem meglepő, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszer-termelés kapcsán felmerülő környezeti szempontok szenvedélyes vitákat gerjesztenek. A vita hevében azonban sokszor nem kapnak teret a valós környezetvédelmi érvek. Ezt mutatja be a WWF „Tányérunkon a változás – a WWF jelentése a fenntartható táplálkozásról Közép-Európában” című jelentése, amely a legfontosabb adatokra hívja fel a figyelmet.

A bolti áruknál is sokkal többe kerül nekünk a magyar hús és tej

2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzt a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható.

2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, és ezekben a számokban még nincs benne a befektetett eszközök megtérülése, a gazdálkodók profitja, ez pusztán a működési veszteség, amit a magyar állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta stabilan és masszívan veszteséges, mégis hozzájuk kerül a az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős része. A jóval kisebb állami támogatásokból működő gyümölcs- és zöldségtermesztés, zöldséghajtatás már most értékteremtőbb és profitábilisabb szektor, mint a javakat felélő és a klímaváltozást is fokozó állattartás, úgy, hogy előbbieket a legmagasabb, 27%-os áfakulcs sújtja, szemben az 5%-os tej és sertéshús áfájával. Nemcsak, hogy itthon lejt a pálya az állati eredetű termékek felé, de a tej- és sertéshúsexport támogatásával gyakorlatilag a magyar adófizetők finanszírozzák a külföld fogyasztását is. Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert, mert a növényi termékpályák fejlesztése, fejlődésének támogatása sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.

2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzmennyiséget a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható:

Veszteséges és káros, mégis milliárdokat pumpál a húsiparba az állam

Több milliárd forintot vesz el a magyar adófizetők pénzéből, ráadásul környezetre is káros az állattartás, az állam mégis nagy erővel támogatja – írja a Másfélfok.

Cikkük szerint 2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, amit az állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta masszívan veszteséges, mégis ezek kapják agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős részét.

2022-ben 1008,7 milliárd forintot, vagyis fejenként több mint 100 000 forintot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, amelyeknek mintegy 20 százalékát az állattenyésztők kapták. Ezzel szemben a támogatások mindössze 5-6 százalékából részesülő gyümölcs- és zöldségtermesztés már most értékteremtőbb még úgyis, hogy 27 százalékos áfakulcs sújtja, szemben az 5 százalékos tej és sertéshús áfájával.

Kevesebb lehet a tej, a tojás és a hús is, mert a haszonállatok sem bírják a hőséget

A jelenlegi globális állattenyésztés egyszerre hajtja és szenvedi el a klímaváltozást: a hőstressz hatására csökken a gazdasági haszonállatok termelékenysége és termékenysége, és növekszik a betegségekkel szembeni fogékonysága és mortalitása. A kukorica lehet a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír.

Az állatok komfortzónáját meghaladó 1°C-nyi hőmérséklet-emelkedés esetén 3-5%-kal kevesebb táplálékot fogyasztanak, ami a tej-, hús- és tojástermelés csökkenéséhez vezet, komoly ágazati veszteségeket eredményezve. A hazánkban legfontosabb tejelő fajta, a Holstein szarvasmarha tejtermelése akár 30-70%-kal is csökkenhet hőségben. Emellett a klímaváltozás növeli a kórokozó-átvivők (pl. szúnyogok) által terjesztett betegségek és paraziták kockázatát is, és egyre inkább veszélybe sodorja a vízhez és a takarmányhoz való hozzáférést.

A kukorica lehet hazánkban a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese, ami a sertés- és baromfiágazatnak sem jó hír. Az IPCC szerint 2°C-os globális felmelegedés esetén (a jelenlegi kibocsátási ütemet folytatva ezt akár már 2050-re elérhetjük) a globális állatállomány várhatóan 7-10%-kal visszaeshet. A károk és veszteségek azonban megfelelő alkalmazkodási stratégiákkal megelőzhetők, illetve enyhíthetők. Jelenleg leggyakrabban vízpermetezőket és ventilátorokat használnak, azonban hosszú távon ennél többre lesz szükség: megfelelő árnyékolás, hőtoleránsabb fajták és fajok tenyésztése, a legeltetés és étrend módosítása, hatékonyabb takarmányozás és vízfelhasználás, valamint a vegyes gazdálkodási rendszerek mind segíthetnek.