Azt követeli több magyarországi állatvédő szervezet, hogy a magyar Országgyűlés változtassa meg a reklámtörvényt és a továbbiakban a vágóhidak, húsüzemek és minden olyan cég, amelyek állatok halálából vagy kihasználásából profitálnak, ne reklámozhassák termékeiket boldog állatokkal és olyan szlogenekkel, mintha azok örülnének annak, hogy levágják őket, illetve mintha a vágóhíd egyenlő lenne egy SPA-val. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) fellépését is szorgalmazzák az ügyben.
Archívum címkék: húsipar
„Műhús? Az bűncselekmény” – a vadászat kedvelői a vad-, az ipari és a mesterséges húsról
Étkezési szokásaik mellett a Nagy István agrárminiszter által betiltani kívánt műhúsról és fenntarthatóságról kérdeztük a horgászati és vadászati kiállítás résztvevőit.
The post „Műhús? Az bűncselekmény” – a vadászat kedvelői a vad-, az ipari és a mesterséges húsról first appeared on 24.hu.
A bolti áruknál is sokkal többe kerül nekünk a magyar hús és tej
2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzt a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható.
2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, és ezekben a számokban még nincs benne a befektetett eszközök megtérülése, a gazdálkodók profitja, ez pusztán a működési veszteség, amit a magyar állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta stabilan és masszívan veszteséges, mégis hozzájuk kerül a az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős része. A jóval kisebb állami támogatásokból működő gyümölcs- és zöldségtermesztés, zöldséghajtatás már most értékteremtőbb és profitábilisabb szektor, mint a javakat felélő és a klímaváltozást is fokozó állattartás, úgy, hogy előbbieket a legmagasabb, 27%-os áfakulcs sújtja, szemben az 5%-os tej és sertéshús áfájával. Nemcsak, hogy itthon lejt a pálya az állati eredetű termékek felé, de a tej- és sertéshúsexport támogatásával gyakorlatilag a magyar adófizetők finanszírozzák a külföld fogyasztását is. Át kell alakítanunk az agrártámogatási rendszert, mert a növényi termékpályák fejlesztése, fejlődésének támogatása sokkal több nemzetgazdasági előnnyel jár, így kedvezőbb volna mindannyiunk számára.
2022-ben 1008,7 milliárd Ft-ot, vagyis fejenként több mint 100 000 Ft-ot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra. E hatalmas pénzmennyiséget a lehető legjobban, a legtöbb értéket teremtve kellene felhasználni, minél inkább előtérbe helyezve a fenntarthatóságot. Azonban éppen ennek az ellentéte tapasztalható:
Veszteséges és káros, mégis milliárdokat pumpál a húsiparba az állam
Több milliárd forintot vesz el a magyar adófizetők pénzéből, ráadásul környezetre is káros az állattartás, az állam mégis nagy erővel támogatja – írja a Másfélfok.
Cikkük szerint 2021-ben csak a tejhasznú tehenészet és sertéstenyészet közel 30 milliárd forint nemzetgazdasági veszteséget eredményezett, amit az állam, tehát mindannyian finanszírozunk. A hazai hús- és tejipar hosszú évek óta masszívan veszteséges, mégis ezek kapják agrár- és vidékfejlesztési támogatások jelentős részét.
2022-ben 1008,7 milliárd forintot, vagyis fejenként több mint 100 000 forintot fizetett ki a magyar állam agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra, amelyeknek mintegy 20 százalékát az állattenyésztők kapták. Ezzel szemben a támogatások mindössze 5-6 százalékából részesülő gyümölcs- és zöldségtermesztés már most értékteremtőbb még úgyis, hogy 27 százalékos áfakulcs sújtja, szemben az 5 százalékos tej és sertéshús áfájával.
Tojás, tej és hús nélkül maradhatunk a hőség miatt
Az élelemtermelés minden területét egyre súlyosabban érinti a globális klímaváltozás: bár egyre több szó esik a növénytermesztés veszteségeiről, az állattenyésztést és a halászatot sem kíméli az egyre szélsőségesebbé váló éghajlat – írja a Másfélfok.
Gazdasági haszonállataink kulcsszerepet játszanak a népesség élelmezésében: az összes fehérje 33 százalékát, és az elfogyasztott kalóriák 17 százalékát adják globális átlagban. Ezért a jégmentes szárazföld körülbelül 26 százalékát állattenyésztésre használjuk, a Föld termőterületeinek egyharmadát pedig takarmánytermelésre. Az IPCC legutóbbi jelentésében azonban arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő termelékenység és növekvő károk egyre inkább ellensúlyozzák az általánosan javuló termelési mutatókat.
Ez szélmalomharcra kényszeríti a globális élelmiszeripart.
100 napos marhahúst fejlesztettek!
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatán nyert 93.911.416 Forint Európai uniós támogatás segítségével valósult meg az a technológiai fejlesztés, melyet a húsfeldolgozással- és értékesítéssel foglalkozó, szentesi székhelyű Multifood 98 kereskedelmi és szolgáltató Kft. hajtott végre.
A projekt során a cég száraz és nedves húsérlelési eljárásokat kombinált sikeresen. Alapanyagként kiváló minőségű, magyarországi marhahúst használtak fel, melyet 15-21 napig csonton hagyva előérleltek. Ezalatt az idő alatt a húsok felülete kellőképpen leszáradt, a hús belsejében pedig véghezmentek azok a természetes enzimes folyamatok, amelyek a hús ízének, állagának javulásához és kellemes porhanyósságához vezettek.
Az ily módon előérlelt húst speciális, a cég által kifejlesztett UV-hűtőberendezésben, 1-3 °C hőmérsékleten és 75-80% relatív páratartalom mellett, 14-21 napig érlelték tovább szárazon. Az érlelés során mind a relatív páratartalmat, mind pedig a rövid idejű UV kezeléseket szabályozták.