Best WordPress Hosting
 

Ismét riadóztatnak a tudósok: óriási bajban a világ

A Föld felmelegedése felgyorsítja az antarktiszi áramlatot, ami jégveszteséget és tengerszint-emelkedést okoz. Ez a jelenség csökkenti az óceán szén-dioxid-elnyelő képességét, súlyosbítva a globális felmelegedés hatásait.

A Föld felmelegedésével egy kritikus antarktiszi áramlat, az antarktiszi cirkumpoláris áramlat (ACC), egyre gyorsul. Ez az áramlat a világ összes folyójában folyó vízmennyiség több mint százszorosát szállítja, és az óceán fenekétől a felszínéig húzódik. Helyenként több mint 1200 mérföld széles, és jelentős hatással van a világ éghajlatára – számolt be a TheCoolDown.

A Nature folyóiratban megjelent jelentés szerint ez az áramlás lelassul, amikor a Föld hőmérséklete lehűl, és felgyorsul, amikor a hőmérséklet emelkedik. A meleg időszakok és az azokkal járó gyorsabb áramlások az Antarktiszon nagymértékű jégveszteséghez vezetnek. A tanulmány arra utal, hogy az antarktiszi jég visszahúzódása vagy összeomlása mechanikailag összefügg a fokozott ACC-áramlással. Gisela Winckler, a Columbia Egyetem Lamon-Doherty Föld-megfigyelőközpontjának geokémikusa és a tanulmány társszerzője szerint ez ma is megfigyelhető a globális felmelegedés során.

Éghajlati pokolra figyelmeztet az ENSZ főtitkára

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürgetett június 5-én az éghajlati pokol elkerülése érdekében, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be – írja az MTI. A Copernicus szerint éves összehasonlításban az elmúlt 12 hónap mindegyike rekordmeleg volt, a május végével záruló 12 hónap globális átlaghőmérséklete 1,63 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.

A 12 havi átlag ugyanakkor nem jelenti azt, hogy átléptük volna az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési küszöböt, mivel az az évtizedek átlaghőmérsékletére vonatkozik. Ennek a küszöbértéknek az átlépésével szélsőségesebb és visszafordíthatatlanabb hatások léphetnek fel.

A WMO külön publikált jelentésében arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg már 80 százalék az esélye annak, hogy a következő öt évben legalább egy olyan naptári év lesz, amelynek átlaghőmérséklete átmenetileg meghaladja az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 Celsius-fokot. Tavaly ennek a valószínűsége még csak 66 százalék volt.

Figyelmeztető jel az emberiségnek az, ami most Indiában történik

Magyarországról nézve szinte felfoghatatlan, hogy 40-50 Celsius-fokot mutasson a hőmérő, az elmúlt időszakban viszont ez vált valósággá India egyes területein. A forróság napok óta nem enyhül, és az elkövetkező időszak is igen melegnek ígérkezik.

A teljes városi régióját tekintve mintegy 30 milliós Delhiben múlt héten még 52,9 Celsius-fokos értéket is mértek, amit ha sikerül hitelesíteni, nemcsak városi, hanem országos rekord is lesz. A korábbi, 49,2 Celsius-fokos delhi csúcsot 2022-ben dokumentálták, az országos rekordot pedig a 2016-os 51 Celsius-fok jelenti, amelyet a Thár-sivatag szélén regisztráltak.

Elképzelhető, hogy ezúttal mérési hibáról volt szó, de az sem kizárható, hogy az érintett városrészen, Mungespurban a helyi adottságok különösen kedveznek a forróságnak. A rekordtól függetlenül a hőmérsékleti értékek így is egészen extrémek, a mungespuri állomáson kívül a maximumok 45,2 és 49,1 Celsius-fok között alakultak a fővárost, Újdelhit is magába foglaló metropoliszban.

2000 éve nem volt olyan forró nyár, mint a tavalyi

Egy friss tanulmány alapján a tavalyi nyár volt az elmúlt 2000 év legforróbbika – írja a Live Scince. A kutatók ősi fák évgyűrűit vizsgálva jutottak erre a megállapításra.

A szakértők eddig is tudták, hogy mióta 1850-ben megkezdődtek a hivatalos mérések, a tavalyi nyár volt a legmelegebb. A csapat most korábbi időszakok időjárási adatait rekonstruálta, és megállapította, hogy 2023 nyara az elmúlt évezredekben is kiugróan forró volt.

A fák pillanatképet adnak a múltbeli éghajlatról, mivel érzékenyen reagálnak a csapadék és a hőmérséklet változásaira. Ez az információ az évgyűrűkben jelenik meg, amelyek a meleg, nedves években szélesebbre nőnek, mint a hideg, száraz esztendőkben.

Számos étel íze változhat meg a jövőben

Sok étel íze megváltozhat a jövőben, azt ugyanis számos olyan körülmény befolyásolja, mint a hőmérséklet, a csapadékmennyiség vagy a talaj összetétele – derül ki a National Geographic cikkéből.

Ezt a jelenséget leginkább a borszakértők közt elterjedt terroir francia kifejezés írja le. A terroir egy egyedi ízvilágot jelent a borszőlőknél, amelyet egy adott terület talajfajtájának és mikroklímájának találkozása hoz létre.

Bár ezt a szót elsősorban a borok esetében alkalmazzák, számos más gyümölcsnél, zöldségnél, de akár húsnál is hasonló a helyzet: ízük nagyban függ a környezeti hatásoktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy zamatuk teljesen megváltozhat, ha ezek a viszonyok – például a klímaváltozás hatására – megváltoznak.

Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt

Az élelmiszerárakat egyre erősebben befolyásolja a klímaváltozás, aminek állandósuló következményeit már a jegybankok is kénytelenek figyelembe venni a a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) friss tanulmánya szerint. A Nature egyik kiadványában publikált elemzés 2035-ig az élelmiszerárakat tekintve évi 0,9 és 3,2 százalékpont közötti többlet-inflációt jelez előre az éghajlatváltozás miatt, míg az általános árindex 0,3 és 1,2 százalékpont között növekedhet a 121 vizsgált ország átlagait nézve.

Ezek az értékek a jegybanki inflációs célokhoz és toleranciasávokhoz képest egyáltalán nem elhanyagolhatók: Magyarországon például a három százalékos célhoz egy százalékpontos toleranciasáv tartozik, az Európai Központi Bank és amerikai Federal Reserve két százalékos céllal számol. A felmelegedés persze különbözőképpen befolyásolja az árak alakulását a Föld egyes térségeiben, az alacsony földrajzi szélességeken növeli azokat a leginkább, míg a magas földrajzi szélességeken erős szezonalitással, nyaranta emelheti az inflációt.

Európán belül is jókora különbségek látszódnak ebben a tekintetben, a fél és két százalékpont között szóródik az éghajlatváltozás okozta élelmiszerinflációs többlet, ami az északi országoktól a déliek felé haladva növekszik fokozatosan.

Európa kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál

Miután márciusban zsinórban tizedjére is megdőlt a melegrekord, kényelmetlenül közel kerültünk az egyéves sorozathoz, de nem is kellenek ahhoz ilyen megállapítások, hogy az embernek feltűnjön, valami nincs rendben, mert az egyre bolondabb időjárással mindenki szembesül nap mint nap. Különösen Európában, ami a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) friss jelentése szerint még a globális átlagnál is kétszer gyorsabban emelkedik.

Az ápriis 22-én közzétett jelentésnek már a fontosabb megállapításait is bőven elég átpörgetni ahhoz, hogy lássuk, mekkora a baj. Mint kiderült, 2023 holtversenyben az első legmelegebb év volt, amióta mérik ezt – vagy adathalmaztól függően a második –, az európai óceánok felszíni hőmérséklete magasabb volt, mint korábban bármikor, az Alpokban pedig sosem látott gleccserolvadást lehetett megfigyelni. Pozitívumként viszont fel lehet vésni, hogy a megújuló energiaforrásokból származó elektromos áram aránya is rekordmagas, 43 százalékos volt.

A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, miközben ez az érték globálisan 1,3 Celsius-fokkal magasabb. A WMO és a Copernicus jelentése az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de természetesen ők is hangsúlyozták, hogy megjegyezték, hogy emellett a megszokottnál erősebb El Niño éghajlati jelenség is szerepet játszott benne.

Nagy bajban van Európa: itt a legnagyobb a melegedés

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens a világon, hőmérséklete a globális átlagnál csaknem kétszer gyorsabban emelkedik – írja az MTI a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és a Copernicus (C3S) közös jelentése alapján. A legutóbbi ötéves átlagok alapján az európai hőmérséklet jelenleg 2,3 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, ami jóval meghaladja a párizsi klímaegyezményben kitűzött 1,5 Celsius-fokos célt.

A két szervezet az üvegházhatású gázok kibocsátásában látta a tavalyi rendkívüli hőség fő okát, de megjegyezték, hogy emellett az El Niño időjárási jelenség is szerepet játszott benne. Emellett arra figyelmeztetettek, hogy a világ nem tesz eleget a globális felmelegedés következményei ellen, pedig annak számos, az emberi egészséget is érintő hatása van.A szélsőséges hőség különösen a szabadban dolgozók, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségekben és cukorbetegségben szenvedők számára jelent egészségi kockázatot. A jelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt Európában.

Továbbá az extrém időjárással közvetlenül kapcsolatba hozható halálozások száma is kontinensszerte nőtt. Tavaly több mint 150 halálos áldozata volt a viharoknak, áradásoknak és erdőtüzeknek, ezek jelentős részéért szintén a klímaváltozás tehető felelőssé. Az áradások Európa-szerte mintegy 1,6 millió ember életét érintették, a tavalyi erdőtüzek következtében pedig a London, Párizs és Berlin együttes nagyságának megfelelő terület égett le.

Világszerte kifehéredtek a korallok

Olyan melegek az óceánok, hogy a bennük élő korallok elkezdtek kifehéredni – írja a BBC. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint ez a negyedik alkalom, hogy ilyesmi történik.

A szervezet azt is elárulta, hogy már hetek óta világszerte számolnak be tudósok ilyen esetekről, tehát a jelenség globális kiterjedésű. Bár a fehér korallok a képeket szépnek tűnhetnek, a szakértők szerint közelről megfigyelve jól látható, hogy ezek az élőlények valójában betegek és pusztulnak. Jelenleg a világ koralljainak több mint fele érintett, köztük Ausztrália Nagy-korallzátonya is.

Az óceánok átlagos hőmérséklete tavaly augusztusban rekord meleggé vált, és azóta is átlagon felüli maradt. Ezért részben az emberiség károsanyag-kibocsátásából fakadó globális felmelegedés, részben pedig az El Niño nevű természetes éghajlati jelenség a felelős.

Felejtsük el végre az égetést

Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.

2024 márciusában 14,14 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, vagyis egy tizedfokkal több, mint 2016-ban. 1,68 Celsius-fokkal melegebb volt idén márciusban, mint az 1800-as évek végén, amelyet viszonyítási alapnak használnak a fosszilis tüzelőanyagok előtti évek és a jelenkor hőmérsékleteinek összehasonlítására.

Márciusban a globális tengerfeletti hőmérséklet átlagosan 21,07 Celsius-fok volt. Ez a legmagasabb havi érték, amelyet valaha mértek, de csak kevéssel haladta meg a februári értéket.

Ezzel a technológiával szeretne fennmaradni az olajipar

Amikor a klímaváltozás elleni küzdelemről beszélünk, a legfontosabb eszközünk továbbra is az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. Amennyiben belátható időn belül sikerülne lemondanunk a fosszilis energiahordozók használatáról, azzal hatalmas szívességet tennénk önmagunknak és a jövő generációinak, hiszen mérsékelhetnénk a globális felmelegedés jövőbeli következményeit.

Akadnak azonban egyéb módszerek is mind az alkalmazkodás, mind a megelőzés terén. A kutatók többsége ma már egyetért abban, hogy a hatékony fellépéshez egyszerre több megközelítésre, technológiára lesz szükség, máskülönben az évszázad végére drasztikusan átalakul majd a bolygó.

Az adaptációban például segíthet, ha a tengerparti régiók felkészülnek a vízszint emelkedésére, ha a mezőgazdaságban nagyobb teret kapnak az aszálytűrő növények, vagy ha megreformálják a szárazságokkal küzdő térségek vízgazdálkodását. A másik oldalon, a mitigációs stratégiák között eközben többek között a megújuló energiaforrások, így a szél-, a nap- és a vízenergia használata található meg.

A gazdák rémálma: növekvő tavaszi fagykárokat és terméskiesést hozhat a klímaváltozás a jövőben Magyarországon

Most az “áprilisi nyarat” élvezzük, de március 20-án kiterjedt reggeli fagy volt még az országban.  Bár a fagyos napok száma csökken az országban, továbbra is lehetnek a jövőben fagyos napok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig még nagyobb tavaszi fagykárok jöhetnek, ami többek között a szabolcsi almát is veszélyezteti.

A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be.

Az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége visszaesett. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik az, hogy tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy sem. Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.

Ürge-Vorsatz Diána: Oroszország és Kanada lehet a jövőben a Föld élelmiszerraktára

Az európai időjárási viszonyok szempontjából kulcsfontosságú Golf-áramlat leállása egyre nagyobb valószínűséggel fenyeget már a mi életünkben is. Ez valahol 6–7 Celsius-fokkal csökkentheti az átlaghőmérsékletet, de lesznek olyan helyek is, ahol akár 20 fokkal is visszaeshet a hőmérséklet a legújabb kutatások alapján. Egyelőre azonban a felmelegedés okoz fejtörést: a szakértő szerint figyelmeztető jel az emberiség számára, hogy a földi hőmérséklet alakulását nyomon követő grafikonok skálázásába a tavalyi értékek már nem fértek bele,

a vonal elkezdett lemenni a képernyőről.

Ez még a tudósokat is kétségbe ejtette, akik nagyon bíznak benne, hogy az El Nino-jelenséggel lehet magyarázni az eseményeket, de egyelőre nincs megnyugtató válasz.

Fafajok titkos migrációja Európában és Amerikában

A globális felmelegedés olyan tempóban változtatja meg a Föld éghajlatát, hogy a több évtizedes életciklusú fák nem képesek alkalmazkodni hozzá. Az emberek azonban talán segíthetnek nekik.

Minnesota állam „hivatalos fája” a hűvös nyarakat és fagyos teleket kedvelő vörösfenyő, ám a globális felmelegedés kérdésessé teszi, meddig élhet még ez a növény még Észak-Amerikának ezen a részén.

A faipar kedvelt nyersanyagaként is használt fafajta már nem sokáig húzza ezen a vidéken. Brian Palik erdőmérnök a vörösfenyők árnyékában mutatott az Atlantic riporterének egy lombhullató növényt, egy fehér hikoridiófát, ami nyolc év alatt három méter magasra nőtt. Ez a fajta normális esetben ennél jóval délebbre található meg az erdőkben, ám miközben a fenyő a melegebb nyarak és az enyhébb telek miatt veszélybe került, neki kedvezőbbé vált a helyi mikroklíma.

Lecseng a rekordmelegben szerepet játszó El Niño, a hűvös vízfelszínt hozó La Niña lép majd a helyébe

Megszűnőben van a mostanság hőmérsékleti rekordokat részben okozó El Niño jelenség, és egy pár hónapos semleges időszakot követően a hűvösebb időjárást hozó La Niña megerősödésére lehet számítani a legfrissebb előrejelzések szerint. A leginkább a Csendes-óceán vízhőmérsékletének alakulásához köthető, természetesen kialakult ciklusok 2-7 évente váltják egymást, és világszerte meghatározzák az időjárást, persze sok más tényező – például az üvegházhatású gázok kibocsátása – mellett.

A most lecsengő El Niño (spanyolul fiúcska) melegebb vízhőmérséklettel jár, és az egész bolygó hőmérsékletét megemeli – ez a hatás a becslések szerint májusig megmarad, a decemberben tetőzött ciklus ereje ugyanis rendkívüli mértékű. Április és június között azonban már az El Niño és a La Niña (spanyolul kislány) jelenségek hiányára lehet számítani, továbbá az év második felére nézve a La Niña megerősödése várható.

Noha a La Niña alapvetően a hőmérséklet mérséklődését okozhatná, egyelőre leginkább arra mutatnak az előrejelzések, hogy az idei év is a legforróbbak közé tartozik majd, de a tavaly beállt átlaghőmérsékleti csúcs várhatóan nem dől meg 2024-ben – igaz, az Európai Unió Copernicus-ügynöksége arra figyelmeztet, hogy az El Niño a csúcspontját követő évek átlaghőmérsékletét befolyásolja a legerősebben, így a rekorddöntésre is van esély. A hűvösebb csendes-óceáni vízhőmérséklettel járó jelenség révén azonban majd csökkenhet a párolgás mértéke, ami kevesebb csapadékhoz is vezethet, ám ennek bekövetkeztéhez – és ahhoz, hogy Európában is érzékelhető legyen – hosszú és elhúzódó La Niña szükséges.

Tényleg 2023 volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta

2023-ban rekordok dőltek meg az óceánok felmelegedésében, a tengerszint emelkedésében, az antarktiszi tengeri jég elvesztésében és a gleccserek visszahúzódásában.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) közzétette a “A globális éghajlat helyzete 2023” című jelentését, amiben megerősítette, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb év. A beszámoló a 23-i Meteorológiai Világnapra időzítve jelent meg márciusban.

A 174 éves megfigyelési adatok szerint 2023 év megdöntötte az előző legmelegebb év rekordját, 2016-ot, amely 0,12 °C-kal haladta meg az 1850-1900-as átlagot. 2023 szeptembere különösen figyelemre méltó volt, mivel messze felülmúlta a korábbi globális szeptemberi rekordot.

Európa nincs felkészülve a gyorsan növekvő éghajlati kockázatokra

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, és az éghajlati kockázatok az energia- és élelmezésbiztonságot, az ökoszisztémákat, az infrastruktúrát, a vízkészleteket, a pénzügyi stabilitást és az emberek egészségét is fenyegetik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss értékelése szerint e kockázatok közül sok már elérte a kritikus szintet, és sürgős és határozott fellépés nélkül katasztrofális helyzet alakulhat ki.

Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges hőség, aszály, erdőtüzek és árvizek még a globális felmelegedéssel kapcsolatos legoptimistább forgatókönyvek esetén is súlyosbodni fognak Európában, és az egész kontinensen hatással lesznek az életkörülményekre. Az EEA közzétette az első European Climate Risk Assessment (EUCRA) (európai éghajlati kockázatértékelési jelentést), hogy segítsen meghatározni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozásra érzékeny ágazatok szakpolitikai prioritásait.

KIADVÁNY: European Climate Risk Assessment

Több ezer bálna pusztult éhen néhány év alatt

Egy új tanulmány alapján tíz év alatt mintegy 7000 hosszúszárnyú bálna pusztulhatott éhen a Csendes-óceán északi részén a tengeri hőhullám katasztrofális hatásai miatt – írja a Live Science. A kutatók 20 évnyi adatot elemezve megállapították, hogy a régió populációjának 20 százalékos csökkenése egybeesett egy olyan óceáni hőhullámmal, amely világszerte számtalan tengeri madárfajt tömegesen pusztított.

A 20. századra a hosszúszárnyú bálnák egyedszáma drasztikusan lecsökkent, a kereskedelmi célú halászat 1976-os beszüntetésekor a Csendes-óceán északi részén már csak mintegy 1200-1600 példány élt. Ezt követően a populáció gyarapodásnak indult.

A szakértők egy olyan adatbázist elemeztek mesterséges intelligenciával, amelyben kutatók és laikusok által készült fotók szerepelnek bálnák farkáról. A rendszer több mint 30 ezer példányt azonosított, az eredményekből pedig a csapat következtetni tudott az egyedszám változásaira az elmúlt 20 évben.

Sosem mértek még ilyen meleg februárt

Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S) szerint az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – írja az MTI. A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza, információi alapján a 2024-es volt globálisan a legmelegebb február.

Az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal haladja meg az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016-os februárnál.

A szervezet korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.

Drámaian pusztul a Nagy-korallzátony

A tengeri hőhullám miatt súlyos veszélybe került az Ausztrália keleti partjainál húzódó Nagy-korallzátony – figyelmeztetett a sydney-i Climate Council környezetvédelmi csoport.

A környezetvédő szervezet az új vízalatti felvételek nyomán kongatta meg a vészharangot, amelyek teljes kiterjedésében mutatják a korallzátony kifehéredését. A Nagy-korallzátony Lizard-szigettől Keppel-szigetekig tartó, mintegy 1100 kilométer hosszan húzódó szakasza érintett már a fehéredésben, amelyet a tudósok szerint tengeri hőhullám okozott – számolt be róla kedden az AAP ausztrál hírügynökség.

Diana Kleine, a CoralWatch környezetvédelmi megfigyelőszolgálat projektmenedzsere, aki 25 éve rendszeresen ellátogat a korallzátony déli részén lévő Heron-szigeti kutatóállomásra, arról számolt be, hogy tapasztalatai alapján a mostani a legsúlyosabb korallfehéredési esemény. A Heron-sziget Brisbane-től 460 kilométerre északra fekszik, abban a térségben, amelyet a legjobban érint a korallfehéredés.