Archívum címkék: globális felmelegedés

Most az “áprilisi nyarat” élvezzük, de március 20-án kiterjedt reggeli fagy volt még az országban.  Bár a fagyos napok száma csökken az országban, továbbra is lehetnek a jövőben fagyos napok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig még nagyobb tavaszi fagykárok jöhetnek, ami többek között a szabolcsi almát is veszélyezteti.

A gyümölcsösöknél fellépő terméskiesésért 80%-ban a tavaszi fagykár a felelős. Bár a globális felmelegedés miatt összességében csökken a fagyos napok száma Magyarországon is, ez nem jelenti azt, hogy ne volnának és lennének továbbra is tavaszi fagyos időszakok, a korábbra tolódó virágzási időszak miatt pedig pont ebben a kritikus időszakban következhet be.

Az ezredfordulóig alma és szilva termelésben nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége visszaesett. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70%-át, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása, mert a gyümölcsös terület közel 40%-a egyetlen térségben, Szabolcs-Szatmárban található. A hosszabb távú alkalmazkodási törekvések (fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése) mellett a megelőzésre, a kibocsátások-csökkentésére kellene törekednünk, mert az kifizetődőbb és hatékonyabb. A század közepéig szignifikáns változás nem várható a mostanihoz képest, de utána élesen elválik az, hogy tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy sem. Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt a fagyveszélyes évek gyakoriságában és az előforduló fagyos napok számában is az ország egyes régióiban csökkenést jeleznek az eredmények. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont, ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal, akkor a század végére jelentősen több fagykárral számolhatnak a gazdák és a fogyasztók is, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.