Best WordPress Hosting
 

Magyarország sincs védve a grönlandi olvadástól

Alex Honnold amerikai sziklamászó 2017-ben világhírnévre tett szert, amikor elsőként mászta meg szabad szólóban, kötélbiztosítás nélkül az amerikai Yosemite Nemzeti Park inokikus gránitfalát, az El Capitant. A mászásról készült 2018-as dokumentumfilm, a Free Solo – Mászókötél nélkül utóbb megkapta a legjobb dokumentumfilmnek járó Oscar-díjat.

Honnold új kihívásokat keresve a közelmúltban Grönlandra látogatott. Az expedícióról készült háromrészes sorozat, az Alex Honnold: Grönland fagyos csúcsain első két részének premiere február 11-én, vasárnap volt látható a National Geographic csatornán, február 18-án, 20:00-tól pedig újabb rész érkezik.

Az út egyik különlegessége, hogy komoly tudományos célkitűzései is voltak: a csapatot Dr. Heïdi Sevestre glaciológus kísérte el, a stáb pedig rengeteg értékes adatot gyűjtött a terepen. A térség a világ egyik leggyorsabban melegedő régiója, a helyi olvadás katasztrofális globális következményekkel jár.

700 ezer benzines autó évi szennyezésének megfelelő metánszivárgás Kazahsztánban

A legsúlyosabb metánszennyezéssel károsította a légkört egy kazahsztáni metánszivárgás tavaly, miután 125 ezer tonnányi földgáz került a légkörbe egy szén-hidrogén lelőhelyen történt robbanást követően. A szennyező anyag több mint fél éven át, 2023. június 9. és december 25. között ömlött a légkörbe.

Nagyságrendileg csak az Északi-Áramlat vezeték elleni szabotázs okozott ekkora szennyezést.

A metán sokkal nagyobb mértékben fokozza a globális felmelegedés ütemét, mint a szén-dioxid, tudósok ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget a hírnek. A valaha regisztrált metánszivárgások között világviszonylatban ez a legjelentősebb. Olyan hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz került az atmoszférába, ami megfelel egy éven át több mint 700 ezer benzinüzemű autó közlekedésének.

Globális katasztrófával fenyeget egy óceáni áramlat összeomlása

Egy új tanulmány alapján olyan fordulópont felé tart az Atlanti-óceán nagy áramlati rendszere, amely a globális éghajlat és az emberiség számára egyaránt katasztrofális lehet – írja a The Guardian. René M. van Westen, az Utrechti Egyetem munkatársa és kollégái szerint a fordulópont után az összeomlás megdöbbentően gyorsan eljöhet, azt azonban, hogy az esemény pontosan mikor következhet be, egyelőre nem tudták meghatározni.

A kutatók számítógépes modellek és múltbeli adatok felhasználásával dolgoztak ki egy figyelmeztető indikátort az Észak-atlanti bukóáramlás (Amoc) összeomlására. Az Amoc az óceáni áramlatok hatalmas rendszere, amely a globális klíma szabályozásának egyik kulcstényezője.

Megállapították, hogy az Amoc már most is a hirtelen elmozdulás felé tart, ami több mint 10 ezer éve nem fordult elő, és ami a világ nagy részeire nézve súlyos következményekkel járna.

50 éve hajózik ki egy spanyol tudós, hogy rögzítse a Földközi-tenger hőfokát, drámai eredményei vannak

Josep Pascual a Földközi-tenger egyik legjobb ismerője. Hobbijából még a NASA tudósai is profitálnak.

The post 50 éve hajózik ki egy spanyol tudós, hogy rögzítse a Földközi-tenger hőfokát, drámai eredményei vannak first appeared on 24.hu.

Menekülő emberek égnek halálra Chilében

Február első napjaiban, nem sokkal azután, hogy hatalmas területek kaptak lángra Kolumbiában, pokoli erdőtüzek támadtak fel Chilében is. Az otthonukból menekülőkről, a szétporladt házakról, a kiégett autókról és a füstölgő facsonkokról készült megrázó fotók bejárták a világsajtót.

Gabriel Boric elnök szerint az esemény az ország legpusztítóbb természeti katasztrófája a 2010. február 27-i, 8,8-as erősségű, 500 halálos áldozatot követelő földrengés óta. Néhány nap leforgása alatt épületek ezrei égtek le, több mint 120 ember vesztette életét, a lángok pedig továbbra is tombolnak Valparaíso régiójában.

Az erdőtüzek múlt héten, egy szélsőséges hőhullám idején alakultak ki a közép-chilei Viña del Mar és Valparaíso térségében. A fővárostól, Santiagótól mintegy 113 kilométerre északnyugatra, a tengerparton fekvő Valparaíso népszerű turisztikai célpont, amely színes házairól, idilli dombjairól és történelmi óvárosáról ismert.

Az eddig becsültnél gyorsabb lehet a klímaváltozás

Egy új tanulmány szerint a globális felmelegedés a véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart. A kutatók az ősi Ceratoporella nicholsoni tengeri szivacsok kalcium-karbonát csontvázában megőrződött óceáni hőmérsékleti adatokat elemezték.

A Nature Climate Change  folyóiratban ismertetett eredmények azt mutatják, hogy az iparosodás korának felmelegedése az 1860-as évek közepén elkezdődött, ami megfelel a feljegyzéseknek, ugyanakkor több mint 70 évvel korábbi időpont, mint amit a hajókról mért tengerfelszíni hőmérsékleti adatok sugalltak.

Amerikai és ausztrál kutatók tanulmányukhoz a Ceratoporella nicholsoni fajhoz tartozó szivacsokat vizsgálták Puerto Rico partjainál a sekély talapzati vizekben. A korallokhoz hasonlóan a trópusi szivacsok is ülő állatok, amelyeknek sem szervük, sem idegsejtjük nincs, de az aragonit kalcium ásványi anyag tárolása révén vázat alkotnak.

A véltnél is gyorsabb lehet a klímaváltozás

Egy új tanulmány alapján a globális felmelegedés a véltnél gyorsabban zajlik és hosszabb ideje tart – írja az MTI. A kutatók az ősi Ceratoporella nicholsoni tengeri szivacsok kalcium-karbonát csontvázában megőrződött óceáni hőmérsékleti adatokat elemezték.

Az eredmények azt mutatják, hogy az iparosodás korának felmelegedése az 1860-as évek közepén elkezdődött, ami megfelel a feljegyzéseknek, ugyanakkor több mint 70 évvel korábbi időpont, mint amit a hajókról mért tengerfelszíni hőmérsékleti adatok sugalltak.

Malcolm McCulloch, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa szerint a globális felmelegedést mintegy 0,5 Celsius-fokkal alábecsülték, ami azt jelenti, hogy közelebb vagyunk a 2015-ös párizsi klímaegyezmény 1,5 Celsius-fokos határához, mint korábban gondolták.

Megszülethet a hurrikánok új kategóriája

Egy új tanulmány alapján olyan erősekké válnak a hurrikánok az éghajlati válság miatt, hogy skálájukat ki kellene terjeszteni a 6-os kategóriára is – írja a The Guardian. A szakértők szerint az elmúlt évtizedben öt vihar került volna ebbe az új osztályba, amelybe a legalább tartósan 308 kilométer per órás szélerejű trópusi ciklonokat sorolnák.

Az új kategóriára Michael Wehner, az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium munkatársa és James Kossinnal, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója tett javaslatot. A szakértők az 1970-es évek elején kidolgozott Saffir-Simpson-féle hurrikánskálát vették alapul.

A skála alapján minden olyan hurrikán, amelynek maximális szélsebessége legalább 119 kilométer per óra, 1-es erősségű. A mostani csúcsot az 5-ös kategória jelenti, amely 252 kilométer per óránál kezdődik.

500 éve nem volt ilyen szárazság Amerikában

Egy új tanulmány alapján legalább 500 éve nem volt olyan forró és száraz Észak-Amerika nyugati része, mint az elmúlt két évtizedben – írja a Las Vegas Review-Journal. A szakértők fák évgyűrűinek elemzése után jutottak erre a megállapításra.

A kutatók régóta gyanítják, hogy az ember okozta klímaváltozás példátlan módon alakítja át a Földet, az új publikáció pedig megerősíti ezt. A Nyugat-Amerikában tapasztalható tartós aszályra megaszárazságként hivatkoznak, sok tudós szerint a jelenséghez a globális felmelegedésnek is köze van.

A szélsőséges hőség és szárazság felerősítve hat egymásra, pozitív visszacsatolási hurkot hozva létre.

Városnyi lyukakat figyeltek meg az Antarktisz jegén

Egy 2023 végén megjelent tanulmány alapján az Antarktisz jégpáncélján megfigyelt hatalmas, város méretű lyukak összefüggésben lehetnek a fagyott kontinensről leváló óriási jéghegyekkel – írja a Live Science. Elena Savidge, a Colorado School of Mines doktorandusza szerint ezen üregek révén jobban megérthetik, hogy miként olvad a jég mélyen a felszín alatt.

Az Antarktisz szárazföldi részét hatalmas jégtakarók, gleccserek borítják, amelyek lassan a partok felé áramlanak. A kontinenst körülvevő tengereken ezzel szemben jégselfek találhatóak, ezek nem tapadnak kőzethez, hanem a vízen lebegnek. A jégveszteség legfontosabb tényezői a borjadzás – azaz a tengeren lévő jéghegyek leválása –, valamint az olvadás. Ahogy a jégself zsugorodik és elvékonyodik, úgy csökken a szárazföldi jég áramlását visszatartó ereje, ezzel gyorsítva a jég fogyatkozását.

Annak érdekében, hogy jobban megértsék a jelenséget, Savidge és kollégái a jégpáncélban megjelenő nagy, nyílt óceáni területekre, az úgynevezett polinjákra fókuszáltak. A kutatók a Pine Island-gleccseren lévő lyukakat vizsgálták, a jégtömeg az Antarktisz egyik legsebezhetőbb gleccsere.

Óránként 30 millió tonna jég olvad el Grönlandon

Egy friss tanulmány alapján a grönlandi jégtakaró az éghajlati válság miatt óránként átlagosan 30 millió tonna jeget veszít – írja a The Guardian. Ez 20 százalékkal több, mint korábban gondolták.

Egyes szakértők attól tartanak, hogy az olvadással felszabaduló édesvíz átalakíthatja az atlanti meridionális áramlási rendszert (Amoc). Ennek beláthatatlan következményei lennének a bolygóra nézve: a jelenség megzavarná a globális időjárási mintákat, ökoszisztémákat borítana fel, és veszélyeztetné az élelmiszerbiztonságot.

A globális felmelegedés következtében Grönland évtizedek óta jelentős jégveszteséget tapasztal. Az eddig alkalmazott technikák révén nyomon követhetik az óceánba áramló víz mennyiségét, a jórészt már víz alatt fekvő gleccserek visszahúzódását viszont nem.

Évente százezrek halálát okozza a klímaváltozás

Mára mindenkit veszélyeztető és egyre növekvő egészségügyi kockázattá vált a klímaváltozás – írja a Másfélfok.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelentése szerint 2000 és 2019 között évente közel 500 ezren haltak meg az extrém meleg miatt. Ezek a problémák pedig jóformán mindenkit érintenek: a világ népességének fele az elmúlt évtizedben átélt legalább egy rekord hőmérsékleti maximumot.

A klímaváltozás következtében ráadásul széles körben elterjedhetnek a maláriát és dengue-lázat terjesztő szúnyogok is. Előbbi a WHO szerint 2021-ben 247 millió embert fertőzött meg, ami 619 ezer elhalálozáshoz vezetett, így ez a leghalálosabb parazita-betegség a világon.

Már sehogy sem tudjuk leállítani az óceánok melegedését

A világ óceánjainak hőmérséklete tavaly rekordszintre emelkedett, és ezzel a tengerek felmelegedése már ötödik éve döntött rekordot – írja az MTI egy, az Advances in Atmospheric Sciences című folyóiratban közzétett tanulmány alapján.

Cseng Li-csing, a tanulmány vezető szerzője, a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Légkörfizikai Intézet kutatója elmondta, hogy az óceánok felmelegedése kulcsfontosságú a klímaváltozás adatainak követésében, mivel a globális hő több mint 90 százalékát az óceánok nyelik el.

Az óceánok szabályozzák, hogy milyen gyorsan változik a Föld éghajlata. A bolygó múltjával vagy jövőjével kapcsolatos kérdésekre a válaszokat az óceánokban lehet megtalálni

Globális felmelegedés: Alulról súroljuk a felső határt

Alig maradt el a 1,5 fokos küszöbértéktől a tavalyi évben mért globális hőmérséklet-emelkedés az EU éghajlatváltozással foglalkozó szolgálata, a Kopernikusz szerint. A globális hőmérséklet 1,48 fokkal volt magasabb az 1850 és 1900 közötti évek átlagánál – közölte a Kopernikusz tegnap a “Global Climate Highlights 2023” című jelentésében.

Az EU Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) már tavaly év végén bejelentette, hogy a 2023-as év volt a legmelegebb a feljegyzések kezdete, azaz az  1850-es évek óta. A szakértők szerint könnyen elképzelhető, hogy 2024-ben még melegebb lesz, és az év végére a felmelegedés először lépheti át az 1,5 fokos küszöböt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a párizsi 1,5 fokos cél meghiúsult volna, mivel a hosszabb távú átlagértékeket is figyelembe veszik.

“Ez a rekord egy újabb súlyos figyelmeztetés, hogy a Föld véglegesen elhagyja azt a klímát, amiben a civilizáció 10 ezer év alatt kifejlődött. A társadalmi rendszereink és infrastruktúráink nem ehhez szoktak hozzá, nem erre tervezték őket.

El sem kezdődött az év, máris megdőlt az országos melegrekord

Megdőlt a mai napra vonatkozó 15,7 fokos országos melegrekord, amelyet Drávaszabolcson mértek még 2022-ben – írja a Hungaromet, vagyis az év végén megszűnt Országos Meteorológiai Szolgálat helyét átvevő vállalat.

A tavalyelőtti értéket – az előzetes adatok alapján – több mérőállomáson is sikerült túlszárnyalni – tették hozzá.

A legmagasabb hőmérsékletet az ezerháromszáz lelkes Tolna megyei Báta községben mérték, ott 16,4 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete január 4-én.

A hét fenntarthatósági híre – Európa nem teljesít jól

2023 megmutatta azt, hogy az Európai Unió – ellentétben a közvélekedéssel – nem teljesít túl jól a fenntarthatóság terén – ez az egyik fő következtetése a Carnegie Alapítvány elemzésének. S hogy miért nem? A szakértők szerint ugyan az EU magasztos célokat fogalmazott meg 2023-ban is és a Dubaiban rendezett COP28-as fenntarthatósági csúcstalálkozón is aktív szerepet játszott, az európai programokban sok olyan elem akad, amely veszélyezteti a nagyratörő tervek valóra váltását. Például az, hogy az EU úgy igyekszik növelni az elektromos energia szerepét, hogy közben nem figyel eléggé arra, hogy már a közeli években is súlyos rézhiány alakulhat ki, ezen fém nélkül viszont lehetetlenné válik az elektrifikáció megvalósítása.

Az is gondot okoz, hogy miközben az EU a statisztikák szerint eurószázmilliárdokat költ a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, a befektetések jelentős része nem a megfelelő szektorokban érkezik, vagy az érdekeltek nem elég hatékonyan használják fel a pénzeket. Mindez akkor történik, amikor sorra érkeznek az aggasztó hírek:

éppen a COP28-konferencia napjaiban történt meg először az, hogy a Föld átlaghőmérséklete több mint két Celsius-fokkal meghaladta az ipari forradalom előtt mért átlagot, ez pedig arra utal, hogy a felmelegedés üteme lassan ellenőrizhetetlenné válik.

28 év küzdelem után is csak látszateredményeket ért el az emberiség

Éghajlati szempontból igen szélsőséges év áll mögöttünk: 2023 a hivatalos mérések kezdete óta a legforróbb esztendő lesz a bolygón, világszerte extrém hőség, aszályok, erdőtüzek, viharok és más szélsőségek jellemezték az évet. Eközben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése még csak meg sem közelítette a kívánt mértéket, az emberiség így távolabb került a párizsi klímaegyezmény céljaitól, a globális felmelegedés század végi legfeljebb 2, lehetőleg maximum 1,5 Celsius-fokban történő korlátozásától.

Ilyen előzmények után sokan óriási elvárásokkal tekintettek az ENSZ 28. klímaügyi konferenciájára (COP28), amely 2023. november 30-án kezdődött, és végül egynapos csúszással, december 13-án ért véget az Egyesült Arab Emírségekben.

A COP-ok elviekben kiemelt jelentőségűek, hiszen az éves fórumokon meghozott döntések hosszú időre meghatározhatják a globális klímapolitikát.

Mivé lesz így planetáris otthonunk?

Növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Belakjuk a bolygó majd’ minden, emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait.

Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Havazásból esőzésbe tart Európa: interaktív térképen az utolsó fehér karácsonyok

Az ünnepek közeledtével mindenki nagyobb figyelmet fordít az időjárás-előrejelzésre: vajon lesz-e hó idén karácsonykor? A Copernicus oldalán elérhető globális klímamodell-szimulációk eredményei szerint a havazás arányaiban kevesebb lesz Európában a decemberi-januári időszakban, a 21. század során. A csökkenés mértéke azonban eltérő az egyes forgatókönyvek esetén.

A modellek szerint a 2030-as években Skandinávia északi régióiban 70% felett valószínűsíthető a havazás aránya, de az évszázad végére a pesszimista (nincs érdemi kibocsátás-csökkentés) forgatókönyv szerint már nem emelkedik majd 60% fölé.

Magyarországon is kevesebb lesz a hó a teljes csapadékmennyiséghez viszonyítva a projekciók szerint. A modellszimulációk átlaga alapján a decemberi-januári havazás arányában a legnagyobb mértékű, a jelenlegi időszakhoz képest kb. 20%-os csökkenés az északi régiókban valószínűsíthető, a pesszimista forgatókönyv esetén.