Best WordPress Hosting
 

Átadták a 2024-es Pro Natura elismeréseket

A természetközpontú gondolkodásmód kialakítása és ápolása ugyanolyan fontos része a természetvédelemnek, mint az élőhelyvédelem, vagy a fajok védelme. A Pro Natura szakmai elismerést azon személyeknek, ill. szervezeteknek adományozza az Agrárminisztérium, akik a természetvédelem területén különösen kiemelkedő tevékenységet folytatnak.

„Jó érzés, hogy az embernek ilyen kollégái vannak” – ezzel a gondolattal köszöntötte Rácz András az idei Pro Natura díjazottakat. Valójában nemhogy egy gondolattal, egy hosszú ünnepséggel sem lehet igazán kifejezni azt a sokszor több évtizedes szakmai életutat, ami ma itt egy-egy elismerés mögött áll – mondta az államtitkár. (nyitókép: Vermes Tibor)

Beszédében megemlékezett az első hivatásos természetvédelmi őr, Gulyás József életútjáról, aki 1922-ben állt szolgálatba a Kis-Balatonon. Az ünnepségen a róla készült, eddig még nem publikált fotók kerültek bemutatásra, melyeket Vönöczky Schenk Jakab, egykori ornitológus készített. A képek nyomán az államtitkár felidézte, hogy Vönöczky Schenk Jakab a Kis-Balatoni kócsagállományról írt drámai beszámolói hatására, közadakozásból sikerült az első hivatásos természetvédőt szolgálatba léptetni Magyarországon. A két természet iránt elkötelezett ember áldozatos munkáját jól példázza, hogy bár akkor csupán 4 pár nagy kócsag fészkelt a Kis-Balatonon, mára Magyarországon ez a madárfaj közel 4200 párra szaporodott.

Elismerték a minisztériumtól: egyre több magyar vesz rosszabb minőségű élelmiszert

Az élelmiszer kiskereskedelemben 2022 júniusában kezdődő volumencsökkenés 2023 őszére megállt és év végétől növekedésnek indult Magyarországon – tájékoztatta a portált Felkai Beáta Olga. Ennek a hatása az élelmiszeriparban is jelentkezett, 2024 januárjában ugyanis már ott is nőtt a volumen a belföldi értékesítés és az export tekintetében is. A fogyasztási szerkezetben azonban jelentős átrendeződés történt itthon 2023-ban – közölte a szakember. Lényegesen ugyan nem változott az érdeklődés a prémium márkák iránt, a középső és alsó szegmens között azonban eltolódtak a hangsúlyok.

Előtérbe került az olcsó, sok esetben alacsonyabb minőséget képviselő termékek kereslete, az árképzés miatt pedig a saját márkás termékek iránti igény is. Az „átlagos” márkatermékek számára kedvezőtlen folyamat nem tekinthető véglegesnek, hiszen nem az ár, hanem az ár-érték arány a fontos a fogyasztók számára – emelte ki.

Hogyan vásárolnak most élelmiszert a magyarok?

Lassan hungarikum lesz a strucc és az emu?

Jó hírt küldött az Orbán-kormány a magyarországi strucc- és emutartóknak. Az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint.

A strucc- és emutartók is pályázhatnak telepfejlesztő támogatásra – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel. A közlemény szerint Farkas Sándor, az AM parlamenti államtitkára szombaton a Hajdúnánáson tartott Strucc szakmai napon hangsúlyozta, hogy van jövője a magyar mezőgazdaságnak, benne az állattenyésztésnek, így a strucctenyésztésnek is, hiszen az ezekből az állatokból előállítható különleges termékek a hazai és a külpiacokon is egyre növekvő érdeklődésre számíthatnak.

Mint írták, Farkas Sándor elmondta, hogy az új támogatási ciklusban is kiemelt figyelmet fordítanak az állattartással foglalkozó gazdálkodók támogatására: az Állattartó telepek fejlesztésének támogatása című felhívás esetén az elnyerhető támogatási összeg minimum 200 millió, maximum 5 milliárd forint, az Állattartó telepek megújításának támogatása című felhívás esetén pedig az elnyerhető maximum összeg 200 millió forint. Ezek a felhívások az állattartó telepek széles köre számára nyitottak lesznek, így strucc- és emutartók is pályázhatnak majd.

Összesen 40 millióra pályázhatnak idén a természetvédelmi civil szervezetek

Az Agrárminisztérium meghírdette “Az állam természetvédelmi közfeladatainak átvállalása” –  2024. évi természetvédelmi pályázati felhívását. A pályázatokat 2024. április 2-től 2024. május 2-ig, kizárólag postai úton lehet beadni.

Miközben a stadionokra, kurzusfilmre, NER ingatlanbefektetőkre, Fidesz kollaboráns egyházakra, kormányproagandára, stb. számolatlanul ömlenek a közpénz milliárdok, a környezet,- természetvédelmi civil szervezetek szánalmas éves összegre pályázhatnak.

1995-ben még a Horn kormány Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériuma 1 milliárdot (!) adott évente a civil pályázatra, az Orbán kormányok alatt (ahol megszűnt az önálló tárca, és a sok területen ellenérdekelt agrár jellegű minisztériumok államtitkárságává süllyedt) évről-évre csökkent ez az összeg az idei 40 millióra.

Miniszteri jegyzetfüzetet villantott a bukott helyettes államtitkár a bíróságon

Új, reményei szerint aduászt villantott Nagy János volt földügyekért felelős helyettes államtitkár a Budapest Környéki Törvényszéken, ami szerinte bizonyíthatja ártatlanságát. A férfit az ügyészség azzal vádolja, hogy a hivatali helyzetével visszaélve segítette a saját, illetve az üzlettársai tulajdonában levő cégeket, a Taby-Agro Kft.-t és a Túzok-Föld Kft.-t. A vádlott perdöntőnek szánt bizonyítéka nem más, mint a miniszteri értekezleteken használt jegyzetfüzete, amit korábban lefoglaltak tőle a hatóságok, de azóta visszakapta.

– Szeretném hangsúlyozni, hogy valamennyi hatáskörömbe tartozó ügyet ugyanolyan figyelemmel, intenzitással és szakmai tudással, a jogszabályok szerint intéztem. A Túzok-Föld Kft. mintagazdasággá nyilvánítási ügye egy volt a sok közül. Én sokat gondolkodtam azon, hogy ezt mivel tudom alátámasztani, hogy ez tényleg így volt. Átnéztem azt a két jegyzetfüzetemet, amit kizárólag a miniszteri értekezleteken használtam, ami azt jelenti, hogy a miniszter úr által a miniszteri értekezleteken osztott feladatokat jegyzeteltem ezekbe. El is hoztam ezt a két jegyzetfüzetet, és szeretném is bemutatni a tisztelt bíróságnak. Tüzetesen átnézve ezeket az állapítható meg ezekből, hogy 2019. január 7-e és 2020. november 16-a között 35 darab miniszteri értekezleten vettem részt, ahol 186 darab egyedi feladatot kaptam – mutatta fel a vastag füzeteket. Megjegyezte azt is, hogy emellett a többi felettesétől, vagy egyéb úton írásban vagy telefonon is érkezett számára feladat. Számításai átlagosan száz ügy lehetett folyamatban az ő felügyelete alatt.

Nagy János pár konkrét dolgot is kiemelt a miniszteri füzetből.

Elárulta az Agrárminisztérium, miért távozott a Menczer Tamásnak visszaszóló nemzetipark-igazgató

Füri András egészségügyi állapota miatt már több mint egy éve kérte a felmentését, így a nagy-szénási kereszttel kapcsolatban kialakult ügy semmilyen szerepet nem játszott a távozásában – közölte az RTL Híradóval az Agrárminisztérium azt követően, hogy tegnap kiderült: leváltották Fürit a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatói posztjáról. Fürit novemberben keresztényüldözéssel vádolt Menczer Tamás külügyi államtitkár. A természetvédelmi szakember ugyanis ellenezte egy korábban engedély nélkül állított kereszt helyreállítását a Nagy-Szénás hegyen, ami kiemelt környezetvédelmi terület.

Füri Menczer szavaira tavaly év végén így reagált:

Nem vagyok keresztényüldöző! Ellenben egy Krisztust követő és az embertársainkat cselekedetekkel is szolgáló keresztyén gyülekezet aktív hitvalló tagja vagyok!

A magyar kereskedelemben okoz károkat az ukrán méztilalom, de az agártárca csak figyeli az eseményeket

Nem tesz lépéseket az Agrárminisztérium az ukrán méz a magyar kereskedelemben károkat okozó importtilalmának megszűntetése érdekében – értestült lapunk.

A kormány szeptember közepétől tiltotta meg egyes Ukrajnából származó agrártermékek, közöttük az ukrán méz behozatalát Magyarországra. Az intézkedés ugyanakkor nem hoz hasznot a méhészeknek és a fogyasztóknak, a hazai mézfeldolgozóknak pedig egyenesen hátrányt okoz.

Brunner Ferenc, a Magyar Mézkiszerelők Egyesületének elnöke megkeresésünkre közölte, a tiltás semmilyen előnyt nem jelent a méhészek számára. Érvei szerint a felvásárlási árak például az akácméznél jelentősen, kilogrammonként 300 forinttal tovább csökkentek a tilalom bevezetése óta. Mint mondta, az ukránhoz hasonlóan a magyar méz döntő többsége az Európai Unióba kerül, ezért a felvásárlási árakat az EU nagytételes méz árai határozzák meg.

Megnyílt a Szeleta Park Látogatóközpont Miskolcon

A Bükki Nemzeti Park alapításától számított több mint 4 évtized után, először nyílt lehetőség a Szeleta-kultúra színvonalas bemutatására a 3 milliárdból elkészült Szeleta Park Látogatóközpontban, amely a hazai nemzeti parkok ökoturisztikai bemutatóhelyei közül a legnagyobb.Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a létesítmény tegnapi miskolci átadásán elmondta, hogy az állami természetvédelem napjainkban már messze túlmutat a védett fajok, élőhelyek megőrzésén, sokkal szélesebb feladatköre van. Fontos célkitűzéssé vált az emberek megszólítása, azaz a bemutatási tevékenység, hiszen a látogatók aktív kikapcsolódásra vágynak, amelyekre a nemzeti parkok programkínálata kiváló lehetőséget nyújt. Ezen növekedő társadalmi érdeklődést bizonyítja a közvélemény-kutatások eredménye, miszerint a magyarok több mint 90%-a hallott már a nemzeti parkokról, több mint 70%-a pedig tudatosan tervezi a pihenését annak érdekében, hogy olyan létesítményeket kereshessen fel, mint a most átadott Szeleta Park Látogatóközpont.

Ezen fokozódó társadalmi igényhez – amelyet az elmúlt 13 év alatt megduplázódott évi látogatószám bizonyít – igazítják a nemzeti parkok az ökoturisztikai hálózatukat is. A Magyarországon nyilvántartott ökoturisztikai létesítmények felét, 350-et a nemzeti parkok, ebből 90-et pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tart fenn.

Az államtitkár arról beszélt, hogy tavaly ünnepelte 45. évfordulóját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely 1977-ben hazánkban a harmadik, azonban az első hegyvidéki, erdős nemzeti parkként alakult meg. A magyar nemzeti parkok közül itt található a legtöbb barlang, az országban nyilvántartott 4000 közül 1100. Az elmúlt programozási időszakban az igazgatóság 23 projektet 9,6 milliárd forint nagyságrendben valósított meg, olyan beruházásokkal, mint a Bükki Csillagda, illetve a Mátra világát bemutató Harkály Ház.

Az agrárminiszter vizsgálata mindent rendben talált ott, ahol az ügyészség 2,2 milliárdos hűtlen kezelést lát

Nagy István agrárminiszter nagyinterjút adott az Indexnek, amelyben főként a magyar néplélektől idegen rovarevésről mondta el a már korábban is sokszor hangoztatott véleményét. Ám miután részletesen kifejtette, hogy az „idegen kultúra termékeivel” a magyarok az önazonosságukat veszthetik, a beszélgetés végén előkerült az egyik legkomolyabb kormányzati szintet is érintő, folyamatban lévő bűntető eljárás.

Kiderült, hogy a minisztert „nagyon megdöbbentette” Nagy János egykori helyettes államtitkár ügye.

Nagy Jánost 2018-ban nevezték ki helyettes államtitkárnak, ám két évvel később, 2020 decemberében menesztették, miután egy korrupciós ügy miatt letartóztatták. Székesfehérváron már több hónapja folyik az a per, amelyben Nagyot 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolják.

Több mint 145 millió forintot követel a töreki lómenhely az agrártárcától

Több mint 145 millió forintot követel jogalap nélküli gazdagodás címén az Agrárminisztériumtól a siófok-töreki lómenhelyet fenntartó Dharma Ló Menedék Alapítvány abban a perben, amelynek pénteken volt az első tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A jogvita másfél éve kezdődött a felek között, az alapítvány vezetőinek addigra lett elege az agrártárca hitegetéseiből, miszerint támogatni fogják a lómenhely működését, ahova az állam által állatvédelmi okokból elkobzott lovakat és egyéb nagytestű állatokat helyeztek el.

A 145 millió forintos követelés úgy jött ki, hogy az alapítvány kiszámolta, mennyibe került 2017-től kezdve annak a 18 állami tulajdonú lónak a tartása, ellátása, melyeknél szerintük nem lehet kérdés a tulajdonos személye. Ebben benne van a többi között a takarmányozás (bértartásként 40 ezer forintot kell fizetni egy ló után), az állatorvosi kiadások, állatgondozók díja, a karámok, itatók, kerítések építésének költségei is, amit az agrártárca kért a befogadásra szoruló állatok miatt.

– A felperes alapítvány állatjóléti tevékenységét nagyra tartjuk, de nem ez a per tárgya. Nem értjük, hogy mi alapján kerültünk ebbe a perbe, miért mi vagyunk a követelés címzettjei – kezdte az Agrárminisztériumot képviselő ügyvéd, Böröcz András. Azért értetlenkedett, hogy miért a tárca az alperes az ügyben, mivel az állatokat a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal kobozta el egy jakabszállási tanyáról 2017-ben, amihez a minisztériumnak állítása szerint semmi köze, annak pedig, hogy mit ígértek egyes minisztériumi munkatársak és tanácsadók, nincs jogi relevanciája, mert bármilyen kötelezettséget csak a miniszter vállalhat, a tanácsadója nem. Kitért arra is, hogy

Plusz forrásban részesülnek az erdészeti és természetvédő civil szervezetek

Kiemelt jelentőségű az erdészeti és természetvédő civil szervezetek támogatása, hiszen munkájukkal több területen kiegészítik és kibővítik az állami erdő- és természetvédelem tevékenységét, amire most plusz forrást is biztosítunk – közölte Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy ezen szervezetek aktív közreműködése nélkülözhetetlen a biológiai sokféleség fenntartásában és az ország fával borított területének folyamatos megtartásában és növelésében. Teremtett világunk megóvása mindannyiunk közös érdeke. A természetvédelem azonban sajátos terület, hiszen az állami erőfeszítés; a jogszabályalkotás, illetve a nemzeti parkok és erdészeti társaságok több mint 6000 kollégájának a terepmunkája rendkívül fontos, de a helyben élők, az önkormányzatok és a civil szervezetek támogatása nélkül nem érne célt – tette hozzá. Kifejtette, Magyarország rendkívül egyedülálló helyzetben van, hiszen teljes területének csaknem egyharmada természetközeli állapotban maradt fent. Ezek a területek azonban az emberi tevékenységnek köszönhetően feldarabolódtak, a jó természetvédelmi állapot megőrzése pedig a nemzeti parkok és erdészetek folyamatos beavatkozását és munkáját igényli.

Hangsúlyozta, természeti kincseink megőrzése és a fával borított területek gyarapítása érdekében a tárca számos szakmai feladatban együttműködik a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, a WWF Magyarországgal, valamint az Országos Erdészeti Egyesülettel. Ez a stratégiai partnerség most magasabb szintre lép azzal, hogy ezek a szervezetek a gyakorlati szakmai munkában lesznek az Agrárminisztérium partnerei, amelyhez a szükséges plusz forrást is biztosítjuk – fűzte hozzá Nagy István.

„Marci ígérte, hogy eltakarítja ezt a céget” – újabb lehallgatási anyag került elő Nagy János perében

Sok ezer hektárnyi termőföld azonnali hasznosítását tette lehetővé a javaslatunk, aminek így óriási anyagi előnye volt az állam számára, hátrányról tehát szó sincsen

– bizonygatta a Székesfehérvári Törvényszéken az agrártárca „kedvenc jogásza”. Kovács P. Zoltán felindultan reagált az ügyész egyik tanúhoz intézett kérdésére, amelyben kétségbe vonta, hogy megérte a megkötni azt a milliárdos értékű szerződést, amit Nagy János volt földügyi helyettes államtitkár utasítására hoztak tető alá Kovács ügyvédi irodájával.

Székesfehérváron már több hónapja zajlik az a per, amelyben az Agrárminisztérium 2020-ban leváltott tisztségviselőjét, Nagy Jánost 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és más bűncselekmények elkövetésével vádolják.

Pénzmosással gyanúsítják a milliárdos Nobilis Kristófot, egy hozzá köthető svájci számlán agrárpénzek landolhattak

Gyanúsítottként hallgatta ki a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Nobilis Kristóf milliárdos üzletembert abban a pénzmosás miatt indult eljárásban, amely az Agrárminisztériumot érintő, több mint kétmilliárd forintos hűtlen kezeléssel van összefüggésben – értesült a 24.hu.

Nobilis Kristóf – akinek fia Nobilis Márton, az agrártárca államtitkára – panasszal élt a gyanúsítása ellen. Védője, Papp Gábor megkeresésünkre közölte: az üzletember nem követett el bűncselekményt, és részletes vallomást tesz, melyben tényekkel fogja alátámasztani, hogy a gyanúsítása képtelenség.

Nobilis neve és egy hozzá kötődő svájci bankszámla az Agrárminisztérium visszaélési ügyében került elő, amit a Székesfehérvári Törvényszéken tárgyalnak. A Direkt36 cikke alapján lapunk is megírta, hogy ennek a bűnügynek az elsőrendű vádlottja Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Őt azzal vádolja az ügyészség, hogy a közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.

Mindenki elfelejtette az Agrárminisztérium visszaélési ügyét, aztán előkerült egy ismert magyar milliárdoshoz kötődő svájci bankszámla

Zajlik egy bírósági per, amelyben az ügyészek azt állítják, hogy az agrártárca feleslegesen költött el több mint kétmilliárd forintot. A Direkt36 birtokába jutott nyomozati iratok szerint a hatóságok vizsgálják, hogy miért került feltehetően ez a pénz egy Nobilis Kristóf üzletemberhez köthető panamai cég svájci számlájára.

The post Mindenki elfelejtette az Agrárminisztérium visszaélési ügyét, aztán előkerült egy ismert magyar milliárdoshoz kötődő svájci bankszámla first appeared on Direkt36.

Ismert magyar milliárdoshoz köthető svájci bankszámlára is utaltak a minisztériumi milliárdokból

Egy ismert magyar milliárdos üzletember neve és egy hozzá kötödő svájci bankszámla is előkerült az Agrárminisztérium visszaélési ügyében, amit a Székesfehérvári Törvényszéken tárgyalnak – írja a Direkt36.

A bűnügy elsőrendű vádlottja egy korábbi magas rangú kormányzati tisztviselő, Nagy János egykori agrárminisztériumi helyettes államtitkár. Nagyot azzal vádolja az ügyészség, hogy az ő közreműködésével fizetett ki a minisztérium egyik háttércége 2,2 milliárd forintot két ügyvédi irodának, amelyek a vádhatóság szerint nem végeztek ezért érdemi munkát.

A portál szerint egy szeptemberi tárgyalási napon arról derültek ki fontos részletek, hogy mi történhetett ezzel a pénzzel, ugyanis a büntetőper bírája banki dokumentumokat ismertetett, bár ezt több vádlott ügyvédje is megpróbálta megakadályozni.

Megtiltaná a kormány a kereskedést néhány állattal vásáron 

Az Agrárminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta november 28-áig a kedvtelésből tartott állatok forgalmazása állatvásáron című tervezetét. A Nagy István vezette tárca az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek kezdeményezésére két rendeletet is módosítana.

A jövőben megtiltanák a kereskedést a kutyák, a házi macskák, a vadon befogott madarak egyedeivel állatvásárokon (ideértve az állatbörzét és az állatárverést is). A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló korábbi rendelet „állatkereskedés” fogalma is ennek megfelelően módosulna. Eddig a szabályozás ugyanis általános volt.

Mostantól a saját állományból származó kedvtelésből tartott állat eladása állatvásáron, a tenyésztés helyén, közvetlen értékesítéssel sem vonatkozik a kutya (Canis lupus familiaris), a házi macska (Felis catus) és a madarak (Aves) vadon befogott egyedeire.

„Ügyintézőként” használták a bukott állami vezetőt

A lehallgatási anyagok meghallgatásával, illetve ismertetésével folytatódott a hivatali vesztegetéssel vádolt Nagy János egykori földügyekért felelős helyettes államtitkár és társainak büntetőpere a Budapest Környéki Törvényszéken. Ezekből olyan kép rajzolódott ki a helyettes államtitkárról, mintha az ideje nagy részét a társaival közös projektjére fordította volna, és ebben benne foglaltatik a céges részesedés elintézése, a kastélybiznisz, földek, ingatlanok megszerzése, a kedvezőbb pályázati feltételekért való lobbizás, valamint találkozók összehozása nála is magasabb pozícióban lévő emberekkel az üzlettársai számára. Vélhetően így látta az ügyész is, amikor a sokadik lehallgatási jegyzőkönyv meghallgatása után így fordult Nagy János üzlettársához, B. Szilárd másodrendű vádlotthoz:

Ön végeredményben ügyintézőként használt egy helyettes államtitkárt.

B. Szilárd helyett Nagy János replikázott: „Ahogy sokan mások is. Ebben nem látok semmi kivetnivalót, ügyész úr. Ön volt az, aki megkérdezte, ha az utcáról bejön valaki hozzám, akkor helyettes államtitkárként ugyanúgy intézem-e el az ügyét, és az volt a válaszom, hogy igen. És ez így is volt, ezt Feldman Zsolt (az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára – a szerk.) is megerősítette itt, ennél a mikrofonnál, hogy nála is így volt, mert az Agrárminisztérium így működött, és remélem ma is így működik.”

Az Index munkatársa sajtós lett az őt nemrég kitüntető minisztériumban, azután hirtelen gyanúsan sok rajongója lett a miniszternek

Ferkó Nikolett először interjút csinált Nagy István agrárminiszterrel, majd amikor az Indexnél volt, a miniszter kitüntette őt a munkájáért, most pedig fontos állást kapott a minisztériumtól. A minisztériumban más érdekes dolgok is történtek: a miniszter rajongóinak száma a közösségi médiában épp ezután hirtelen akkorát ugrott, hogy az már másnak is gyanúsnak lett.

Megtriplázza a kormány a földvédelmi járulékot

A termőföldek fokozott védelemét, az öntözéses gazdálkodás támogatását és az adminisztrációs terhek csökkentését szolgálja az agrártárgyú törvények módosítása – idézi Nagy István agrárminisztert a kormány.hu.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országgyűlésnek benyújtott agrár salátatörvény 24 törvény módosítását foglalja magában. A szakmai módosítások elvégzése, a más törvényekkel történő szabályozás összehangolása, valamint a technikai jellegű pontosítások végrehajtása az elmúlt időszak tapasztalatai alapján vált szükségessé. Emellett további cél az egységes jogalkalmazás elősegítése, a közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében – tette hozzá.

Nagy István a változások közül kiemelte a termőföld fokozott védelmét.