Best WordPress Hosting
 

Létezik tünetmentes Alzheimer-kór

Egy friss tanulmányban olyan ritka eseteket vizsgálnak, amikor egy ember agyában az Alzheimer-kór jelei mutatkoznak, élete során mégsem tapasztalja meg a betegség klinikai tüneteit – írja a The Independent. A kutatás segíthet annak megértésében, hogy miként képesek egyesek 90 vagy akár 100 éves kort is megélni jó egészségben.

A kutatók egy holland adatbázist elemezve jutottak hozzá több mint 5000 agydonor mintáihoz. Az érintetteknél a legkülönbözőbb betegségek fordultak elő, az agybank az egyes donorok dokumentált kórtörténetét és részletes betegséglefolyását is tartalmazza.

Luuk de Vries, a Holland Királyi Tudományos és Művészeti Akadémia munkatársa és kollégái megállapították, hogy akadnak olyan személyek, akiknek agyában lezajlanak az Alzheimer-kór folyamatai, tüneteket viszont nem produkálnak – ezekre az emberekre úgy hivatkoznak, mint az ellenálló csoport. A csapat a génaktivitásban változásokra lett figyelmes, az asztrocitáknak nevezett sejtekben például több termelődött az antioxidáns metallotioneinből.

Az Alzheimer-kór új formájára bukkantak

Egy friss tanulmányban az Alzheimer-kór egy új, különálló genetikai formáját mutatják be – írja a The Guardian. A szakértők az ApoE4 néven ismert génváltozatot elemezték, a variánsról régóta ismert, hogy növeli a rendellenesség kialakulásának kockázatát, két példánya pedig nagyobb veszélyt jelent, mint egy.

Az új eredmények alapján a változat két másolatával szinte mindenkinél Alzheimer-kór lép fel, ami arra utal, hogy a variáns nemcsak kockázati tényező, hanem egyenesen okozó is.

Dr. Juan Fortea, a barcelonai Sant Pau Kórház munkatársa és a csapat tagja szerint a két ApoE4-kópiával rendelkező személyek több mint 95 százalékánál az agyban vagy a biomarkerek elemzésével Alzheimert mutattak ki. A tünetek megjelenésének életkora hasonló volt a betegség más, szintén genetikai eredetű formáihoz.

„Van értELME!” – tíz év hallgatás után a kormány végre előáll egy nemzeti demencia stratégiával

Több mint tíz évvel azután, hogy a Feledékeny (Alzheimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága (FEHT) először kérte a Nemzeti Demencia Stratégia kidolgozásának megkezdését, a magyar kormány felismerte napjaink egyik legsúlyosabb népegészségügyi problémájának kockázatait.

Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára november végén némileg váratlanul, előzmény nélkül jelentette be, hogy megtartotta első ülését a Demencia Társadalmi Tanács.

A tájékoztatás szerint a testületnek az lesz a feladata, hogy „felhívják a figyelmet a demencia tüneteire, annak felismerésére, a demenciával élők speciális gondoskodási és gondozási igényeire, és az őket gondozó családtagok, szakdolgozók feladataira és munkájára, céljuk pedig hozzájárulni a demenciával kapcsolatos kihívásokra adható hatékony társadalmi válaszok megtalálásához, ezáltal is segítve az érintett betegeket, a családokat és az ellátórendszer fejlesztését.”

Fordulópontot jelenthet az Alzheimer-kór elleni harcban egy új gyógyszer

A hétfőn publikált kutatási eredmények szerint 35 százalékkal csökkenti az Alzheimer-kórban szenvedők kognitív hanyatlását az Eli Lilly által feltalált donanemab nevezetű gyógyszer, ezáltal megerősítést nyertek a gyártó által előzetesen közölt adatok egy újabb klinikai teszten, írja a Guardian.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bár világszerte több tízmillió embert sújtó betegség továbbra sem lesz gyógyítható, a gyógyszerrel jelentősen javítható a páciensek életminősége és a betegség lefolyása évekkel is kitolható lehet.

A JAMA című tudományos lapban lehozott kutatás során a kutatók összesen 1736 embert vizsgáltak 60 és 85 éves kor között. Mindannyian az Alzheimer-kór korai stádiumában jártak.