Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: genetika

A világon egyedülálló állat rejtőzik Borsodban

Közzétette szerző

A magyar hagyományban az ázsiai származás fontossága mind a mai napig élénken él, a tényleges honfoglaló ősök mellett a hunokkal, szkítákkal, a kipcsakokkal vagy éppen a mongolokkal is sokan hajlamosak kapcsolatot feltételezni. A vélt rokonság hátterében gyakran kulturális hasonlóságok állnak – keleti eredetű, nomád, lovas hagyományokkal bíró népekkel szeretjük párba állítani magunkat.

Akad azonban még egy, talán kevésbé szembeötlő egyezés: a környezet. Az érintett népcsoportok mind az eurázsiai sztyeppvidéken, ezen a Közép-Ázsiától a Kárpát-medencéig nyújtózó füves pusztán éltek, ez pedig kultúrájukra is nagyban hatott, elég a magyar mitológia turulmadarára gondolni, amely bizony szintén a sztyepp lakója. Noha számos ősi nép mára eltűnt, a környezet – változó mértékig – megmaradt, napjaink Magyarországának területén most is élnek olyan állatok és növények, amelyek közeli rokonait távoli vidékeken, akár Mongóliában is kereshetjük.

Ezen különleges vidék fajainak tanulmányozásával foglalkozik Dr. Sramkó Gábor, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetője. A szakember kollégáival genomi vizsgálatok révén igyekszik jobban megérteni az egyes állatok és növények rokoni kapcsolatait, származását, állományának helyzetét és sok más vonását.

PostPin It!

25 év után sikerült megfejteni a ritka neurológiai betegség okát

Közzétette szerző

A 4-es típusú spinocerebelláris ataxia (SCA4) nem tartozik a legismertebb betegségek közé, mivel rendkívül ritka, a rendellenesség ugyanakkor igen súlyos, ezért fontos lenne felmérni az okát. Egy új tanulmány alapján 25 évnyi kutatás után sikerült azonosítani a betegség genetikai kódját, ami megnyithatja az utat az új kezelési lehetőségek előtt – írja a ScienceAlert.

A szakértők úgy vélik, első ízben sikerült rámutatniuk az SCA4 okára.

A 4-es típusú spinocerebelláris ataxiában szenvedő pácienseknél fokozatosan súlyosbodnak a járás- és egyensúlyzavarok. Mivel az SCA4 egyértelműen öröklődő, a kutatók korábban is tudták, hogy kialakulásában a genetika is szerepet játszik, de csak a legújabb genomszekvenálási technikák, illetve egy 6495 genomszekvenálásból álló adathalmaz vizsgálatával derült ki, hogy a rendellenesség hátterében a ZFHX3 nevű gén egy szakasza áll.

PostPin It!

Az Alzheimer-kór új formájára bukkantak

Közzétette szerző

Egy friss tanulmányban az Alzheimer-kór egy új, különálló genetikai formáját mutatják be – írja a The Guardian. A szakértők az ApoE4 néven ismert génváltozatot elemezték, a variánsról régóta ismert, hogy növeli a rendellenesség kialakulásának kockázatát, két példánya pedig nagyobb veszélyt jelent, mint egy.

Az új eredmények alapján a változat két másolatával szinte mindenkinél Alzheimer-kór lép fel, ami arra utal, hogy a variáns nemcsak kockázati tényező, hanem egyenesen okozó is.

Dr. Juan Fortea, a barcelonai Sant Pau Kórház munkatársa és a csapat tagja szerint a két ApoE4-kópiával rendelkező személyek több mint 95 százalékánál az agyban vagy a biomarkerek elemzésével Alzheimert mutattak ki. A tünetek megjelenésének életkora hasonló volt a betegség más, szintén genetikai eredetű formáihoz.

PostPin It!

Miért pont 5 ujja van szinte minden emlősnek?

Közzétette szerző

Az egyik leginkább szembetűnő hasonlóság az emberek és az emlősök többsége között, hogy 5 ujj található a végtagjaikon. A Live Science annak járt utána, miért van ez így.

Az emlősök a Tetrapodák főosztályába tartoznak, amely magában foglalja a hüllőket, a kétéltűeket és a madarakat is. Ebben a csoportban a hagyományos végtagokkal nem rendelkező állatoknak is öt ujja van a csontváza szerint – például a bálnáknak és a fókáknak is öt ujja van az úszószárnyában. Van persze néhány eltérés: a lovaknak csak egy lábujja van, a madaraknak pedig egy összeforrt ujjcsont van a szárnyuk végén. A tudósok szerint azonban ezeknek az állatok is öt ujjuk van embrióként, ám a születés előtt egybeolvadnak, vagy eltűnnek.

Thomas Stewart, a Penn State egyetem evolúciós biológusa szerint ezt a folyamatot nagyrészt a Hox gének diktálják. Ezek a gének olyan fehérjéket kódolnak, amelyek segítenek szabályozni más gének aktivitását, be- vagy kikapcsolva azokat. Fontos szerepük van abban is, hogy a testrészek a megfelelő helyükre kerüljenek az állat testében az embrió fejlődése során. Mint ilyenek, részt vesznek a négylábúak csontvázának kialakításában is, amit úgy kiviteleznek, hogy segítenek az SHH, vagyis a sonic hedgehog gén által létrehozott fehérjéket úgy irányítani, hogy azok aktiválják és blokkolják egymást a szövetek létrehozása során.

PostPin It!

Tovább élhetnek azok, akiknek erős a kézfogása

Közzétette szerző

Egy több százezer ember bevonásával készült tanulmány szerint egyeseknek olyan génjeik vannak, amelyek természetesen erősebbé teszik őket. Ha ez nem lenne elég nagy előny, az érintett személyeknél 23 százalékkal alacsonyabb volt a gyakori betegségek kialakulásának kockázata, és a várható élettartam is hosszabbnak bizonyult, írja a Science Alert.

A finn kutatócsapat úgy gondolja, hogy az izomerőt befolyásoló genetikai tényezők szerepet játszhatnak az egészséges öregedésben. Az izomerő, különösen a kézfogás erőssége pedig a kutatás szerint befolyásolhatja az életkorral összefüggő betegségek és sérülések kezelésének képességét.

A vizsgált 342 443 ember adatai egy finn biobankból érkeztek, amely szerint az alanyok életkora 40 és 108 év közötti volt, a nők aránya pedig 53 százalékos. A teszt során a mérőszám a poligén kockázati pontszám (PRS) volt, amely a genetikai adatok alapján értékelt öröklődési rendellenesség kialakulási esélyszámából és a különböző génvariánsok kockázati esélyszámából tevődik össze.

PostPin It!

Újra dolgozik a botrányos kísérletéről elhíresült kínai kutató

Közzétette szerző

Előkerült az a kínai tudós, aki kulcsszerepet játszott a világ első génszerkesztett gyermekeinek megszületésében – írja a The Giardian. Ho Csien-kujt kísérletéért korábban börtönbe zárták, most azt állítja, visszatért laboratóriumába, hogy az Alzheimer-kór és más betegségek kezelésén dolgozzon.

A Mainicsi Simbun japán lapnak adott interjújában a kutató elmondta, hogy folytatta az emberi embriók genomjának szerkesztésével kapcsolatos vizsgálatokat, annak ellenére, hogy a gének mesterséges átírásának etikusságát vitatják. Mint kiemelte, a hazai és nemzetközi szabályokat betartva fog kísérletezni, és nem tervezi több genomszerkesztett baba létrehozását.

A szakértő korábban a Crispr-Cas9 nevű eszközt használta kutatásaihoz.

PostPin It!

Kutyaként azonosított be egy embert a fajtatesztelő cég

Közzétette szerző

Kétszer is kutyaként azonosított be egy embert egy kisállatok genetikai tesztelésével foglalkozó cég – írja a The Guardian. Az eredmények tükrében kérdésessé válik, hogy a vállalat mennyire lehet pontos a kutyafajták beazonosításában.

A WBZ News csapatának egyik riportere a saját arcáról vett kenetmintákat küldött el a DNA My Do nevű céghez.

A torontói székhelyű vállalat eredményei alapján az újságíró, Christina Hager 40 százalékban alaszkai malamut, 35 százalékban shar pei és 25 százalékban labrador.

PostPin It!

Volt idő, amikor kis híján kihalt az emberiség

Közzétette szerző

Még mielőtt a Homo sapiens kifejlődött volna, távoli, de szintén az emberek nemébe (Homo) tartozó őseink a kihalás szélére kerültek. Az eseményt különböző bizonyítékok támasztják alá, a datálás azonban igen ellentmondásos, egyes vizsgálatok szerint a jelenség 1,15 millió éve, más tanulmányok alapján 200 ezer évvel később történt. Egy, a közelmúltban közzétett publikáció utóbbi elméletet igazolja – írja az IFLScience.

Bizonyos fajok genomjában olyan információk találhatóak, amelyek úgynevezett palacknyak-effektusokról árulkodnak. Ezekben az időszakokban populáció egyedszáma drasztikusan lecsökkent, ami beltenyészetet okozott, egyes fajok azonban utóbb képesek voltak helyreállni.

Az emberiség esetében a palacknyak-effektus valószínűleg a Homo erectusnál következett be, az esemény pontos időpontjában viszont a genetikusok és a paleontológusok nem értenek egyet.

PostPin It!

50 év után derült fény a titokzatos halott kilétére

Közzétette szerző

DNS-vizsgálat segítségével azonosítottak egy több mint 50 éve felfedezett holttestet – írja az AP. Az oregoni állami rendőrség szerint a maradványok egy Portlandből 1968-ban vagy 1969-ben eltűnt középiskolás lánytól, Sandra Youngtól származnak.

Sandra Young 54 év után most visszanyerte személyazonosságát

– mondta Dr. Nici Vance, az Oregon Állami Törvényszéki Orvosszakértői Hivatal munkatársa. Mint hozzátette, az eset újabb példája annak, hogy a hivatal és a nyomozati genetikai genealógia milyen innovatív módon segíthet az oregoniaknak.

PostPin It!

50 év után derült fény a titokzatos halott kilétére

Közzétette szerző

DNS-vizsgálat segítségével azonosítottak egy több mint 50 éve felfedezett holttestet – írja az AP. Az oregoni állami rendőrség szerint a maradványok egy Portlandből 1968-ban vagy 1969-ben eltűnt középiskolás lánytól, Sandra Youngtól származnak.

Sandra Young 54 év után most visszanyerte személyazonosságát

– mondta Dr. Nici Vance, az Oregon Állami Törvényszéki Orvosszakértői Hivatal munkatársa. Mint hozzátette, az eset újabb példája annak, hogy a hivatal és a nyomozati genetikai genealógia milyen innovatív módon segíthet az oregoniaknak.

PostPin It!

Rájöttek, hogyan gyógyítható a genetikailag örökölt siketség

Közzétette szerző

Siketen született, és 11 évig úgy is élt egy amerikai kisfiú, mígnem génterápiában részesült az Eli Lilly gyógyszeripari cég klinikai vizsgálata során. Aissam Dam azóta hall, és elmondása szerint nincs olyan hang, amit ne találna csodálatosnak – írja a Futurism.

Az úttörő jellegű kísérlet szerint a genetikailag örökölt siketséget egy gén mutációja okozza. Ez a gén az OTOF, a szóban forgó mutációt pedig a DFNB9 kóddal jelölik. Az örökletes betegség miatt a mutáció nem képes az otoferlin nevű fehérje termelésére, amelynek alapvető feladata az lenne, hogy a fülből segítsen továbbítani a hangot az agy felé. Ennek hiánya, vagyis a genetikailag örökölt siketség mintegy 200 ezer embert érint világszerte.

A Philadelphiai Gyermekkórház kutatói a kezelés során az otoferlin gének funkcionális másolatait hordozó jóindulatú vírust tartalmazó folyadékot fecskendeztek Dam egyik fülébe.

PostPin It!

Emberi testrészekből hamisították a földönkívüliek múmiáit

Közzétette szerző

2023 szeptemberében egészen bizarr ügy került a mexikói Kongresszus elé: José Jaime Maussan újságíró és ufológus két olyan dobozt mutatott be, amelyekben állítása szerint nem emberi lények múmiái feküdtek. A maradványokat akkori elmondása alapján 2017-ben, a perui Nazca régiójában, egy ősi fitoplanktonnal borított rétegben tárták fel, és noha kategorikusan nem jelentette ki, erősen célzott rá, hogy a testek földönkívüliektől származhatnak.

Maussan már 2017-ben, Peruban előállt elméletével, az ottani ügyészség viszont megállapította, hogy a testek valójában csontok felhasználásával nemrégiben létrehozott babák lehetnek, amelyeket papír és szintetikus ragasztó keverékével vontak be. Most egy törvényszéki vizsgálat ismételten cáfolta Maussan egészen hajmeresztő állításait – írja a USA Today.

Az ufológus az évek során már több alkalommal is lebukott hasonló csaláskísérletekkel, de a mostani volt az első alkalom, amikor ilyen messzire, egészen egy ország törvényhozó testületéig jutott.

PostPin It!

Megfejthették a turulmadár titkát

Közzétette szerző

A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, amelyet 2000 után 2024-ben is az év madarának választottak az idén éppen 50 éves Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél (MME). A termetes, a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján veszélyeztetettként szereplő faj Eurázsia és Észak-Afrika lakója, elterjedésének nyugati határát a Kárpát-medencénél és a környező országokban éri el, a Pannon-állomány egyben a legnagyobb európai populáció.

Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű madárnak számít. A faj egyedszáma az 1970-es évekre kritikus szintre zuhant hazánkban, és csak a kemény szakmai és önkéntes munkának köszönhető, hogy a magyarországi állománycsökkenést végül sikerült megfordítani – sőt, a populáció látványosan gyarapodott is az utóbbi évtizedekben. A gyakorlati védelem mellett a magyar kutatók a faj biológiájának jobb megismeréséből is próbálják kivenni a részüket.

Az állat mitológiánkhoz, történelmünkhöz is erősen kötődik: sok szakértő régóta hangoztatja, hogy eleink híres totemállata, az Emese-mondában felbukkanó turul a kerecsensólyom lehetett. Bagyura János, az MME munkatársának újabb ornitológiai megállapításai alapján a turul egészen pontosan a közép-ázsiai Altaj és a Szajánok vidékén, a viszonylag szűk területen előforduló, a helyi solymászatban hagyományosan fontos szerepet betöltő altáji kerecsensólyom.

PostPin It!

Ősi pásztorok hoztak veszélyes géneket Európába

Közzétette szerző

Egy friss, genetikai elemzésen alapuló tanulmány segít megmagyarázni, hogy miért magasabb a szklerózis multiplex kockázata az észak-európaiaknál, mint más csoportoknál – írja a The Guardian. A választ a populáció felmenőinél kell keresni: úgy tűnik, a betegség esélyét emelő variánsokat sztyeppei pásztorok hozták be, akik 5000 éve települtek be a térségbe.

A szakértők ősi fogakból és csontokból származó DNS-eket vetettek össze modern mintákkal. Az eredmények alapján amikor a Jamnaja-kultúra a mai Ukrajna és Oroszország területének sztyeppéiről Északnyugat-Európába költözött, olyan génváltozatokat hordozott, amelyek növelik a szklerózis multiplex kockázatát.

Az érintett gének valószínűleg megvédték a nomád pásztorokat a szarvasmarháik és juhaik által terjesztett fertőzésektől. A nép végül széles körben elterjesztette a variánsokat.

PostPin It!

Mi történne a kutyákkal, ha eltűnnének az emberek?

Közzétette szerző

Az emberiség az évezredek során több mint 400 kutyafajtát tenyésztett ki, amelyek mind-mind némileg eltérő fizikai és viselkedési tulajdonságokkal rendelkeznek. A tenyésztők legfőbb célja kezdetben a terelés, a vadászat és az őrzés segítése volt, később azonban a külső jegyek váltak a legfontosabbá, melynek hatására egyre kisebb állatok jelentek meg.

Napjainkban több száz millió háziasított kutya él a világon, amelyek nagy része emberek környezetében, nekik kiszolgáltatva tölti a hétköznapjait. Így felmerül a kérdés, mi lenne velük, ha az emberiség megszűnne létezni, írja az IFLScience.

A közvetlen hatás durva lenne. Azok a kutyafajták, amelyek alapvető szükségleteik, például az élelem, a menedék és az egészségügyi ellátás tekintetében nagyban függenek tőlünk, nem sokáig bírnák. Ez kevesebb mint a kutyák 20 százalékát érintené, később azonban működésbe lépne a természetes szelekció.

PostPin It!

Százezrek csodálják a különösen kékszemű kislány videóját – az anya szerint nem extrém a jelenség

Közzétette szerző

Néhány óra alatt több mint egymilliós nézettséget ért el egy videó, amelyen egy különösen világos kék szemekkel rendelkező kislány látható.

Az anya azt mondja, nem kevés nehéz pillanatot is okozott már nekik ez a viszonylag ritkán látható kombináció (mármint, hogy fekete embernek ennyire világoskék a szeme):

annyira elterjedt már a kislány szemének a híre, hogy volt már, hogy idegenek pofozgatva felébresztették az alvó gyereket, hogy megcsodálhassák a kék szemeket,

PostPin It!

Első alkalommal nyertek ki RNS-t egy kihalt állatból

Közzétette szerző

Egy új tanulmányban azt mutatják be, miként tudtak RNS-molekulákat izolálni és szekvenálni egy több mint százéves erszényes farkas, azaz tasmán tigris maradványaiból – írja a Stockholmi Egyetem oldala. A példány tetemét szobahőmérsékleten őrizték meg egy múzeumban. Ez az első alkalom, amikor sikerült rekonstruálni egy kihalt faj bőr- és vázizom transzkriptomját.

A kutatók szerint eredményeik fontosak lehetnek a kihalt fajok, köztük a gyapjas mamutok feltámasztásáért tett erőfeszítésekben, valamint a pandémiára képes RNS-vírusok vizsgálatában.

A tasmán tigris egy erszényes ragadozó volt, amely egykor Ausztrália egészén és Tasmanián is jelen volt. A faj kipusztulását az európai gyarmatosítók okozták: az állatokat kártevőnek nyilvánították, és pénzt fizettek a kilőtt egyedekért. Az utolsó ismert példány 1936-ban, fogságban pusztult el.

PostPin It!

Háromezer éves genetikai időkapszulára bukkantak

Közzétette szerző

A történelem során először sikerül DNS-darabokat kivonniuk a kutatóknak egy ősi téglából – írja a Science Alert. A nagyjából 2900 éves építőanyagot a Tigris folyó medréből szerzett iszapból, pelyvából, szalmából és állati ürülékből készítették a mostani Irak északi részén.

A szakértők a DNS-minták szekvenálásával 34 különböző rendszertani csoportba tartozó növényt azonosítottak be.

A vizsgálatnak alávetett tégla II. Assur-nászir-apli, az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodójának palotájából származik, amelyet a Krisztus előtti 9. században építettek Kalhu ősi városában.

PostPin It!

Szőke, kék szemű kínaiak lakják ezt a falut

Közzétette szerző

Homer H. Dubs sinológus 1957-ben, tízévnyi kutatás után hajmeresztő elmélettel állt elő Marcus Crassus római politikus és hadvezér elveszett légiójával kapcsolatban. Arra jutott, hogy a carrhae-i csatában fogságba esett katonák egy része idővel Északnyugat-Kínában kötött ki, ahol aztán zsoldosként földet kaptak a hanoktól. Elképzeléseit az elmúlt 66 évben más szakértők továbbfejlesztették.

Dubs felvetése szerint a zsoldos rómaiak számára alapították meg a forrásokból ismert Licsien városát.

A település helyén ma állítólag a korábban Csölajcsaj néven ismert, 1999-ben Licsienre átnevezett falu áll, a legenda alapján lakói részben az elveszett légiótól eredeztethetők.

PostPin It!

Sötét bőre lehetett Ötzinek, a jégembernek

Közzétette szerző

Egy új tanulmány alapján a vártnál sötétebb bőre és haja volt életében Ötzinek, az 5300 éves gleccsermúmiának – írja az MTI. Az eredmények azt is feltárták, hogy a férfi kopaszodni kezdett halála előtt.

A holttestet 1991-ben fedezték fel egy gleccser jegébe fagyva az Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon, 3210 méteres magasságban. A férfi hátába, a fő artériájába egy nyíl fúródott, percek alatt elvérzett. Teste a gleccserben mumifikálódott.

Az első vizsgálatok még azt állapították meg, hogy Ötzi a kelet-európai sztyeppék pásztornépeinek genetikai örökségét hordozta, a legfrissebb kutatás azonban már nem támasztja alá ezt az elméletet. A kutatók szerint a technológia sokat fejlődött, valamint több őskori európai népcsoport génállományát is sikerült teljesen feltárni a korábbi elemzések óta.

PostPin It!