Best WordPress Hosting
 

L. Simon László: „Ez az irány nem lehet a Fidesz kultúrpolitikájának fősodra”

2022 januárjában a Válasz Online-on robbant ki A királyok és szentek kiállítás botránya. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója akkoriban nem nyilatkozott az ügyről, de most, két évvel később kérésünkre elmesélte, hogyan élte meg ezt a magyar múzeumi és tudományos életben szokatlan konfliktust. Interjú a Válasz Offline már előrendelhető lapszámában.

Pajtának tűnhet ez a veszprémi ház, pedig egy ezer évig használt templom az összedőlés szélén álló maradványa

Meglepő posztot osztott meg március 14-én saját Facebook-oldalán a Középkori templomok, amiben egy első látásra mindennaposnak tűnő, a romba dőlés határán lévő gazdasági épület látszik.

A mindenféle túlzás nélkül romosnak titulálható, egyszerű négyszög alaprajzú struktúra oldalfalát közelebbről megnézve aztán felsejlenek a befalazott ablakokra utaló nyomok, némi kutatás után pedig szép lassan felismerhetjük, hogy

valójában egy templommal nézünk farkasszemet.

Naiv freskó került a védett balatonszepezdi templomba, a lakók felháborodtak

Az aprócska, mindössze négyszáz fős Balatonszepezd az északi part egyik rejtett gyöngyszeme, késő Árpád-kori – XIII. századi alapokon álló – Szent István király-templom pedig építészettörténeti szemmel is érdekessé teszi, hiszen a környék egyetlen fogadalmi templomaként, a Balatonon viharba került vadászoknak köszönhetően született épület ma is őrzi a jórészt középkori falait.

Az erősen romos állapotából 1801-1802-ben feltámasztott, mai arcát 1888-ra elnyert templom természetesen jó ideje műemléki védettséget élvez, belső terének XIX. századi freskói azonban az 1990-es években nyomtalanul eltűntek:



A DNS nem hazudik – megvannak a boszorkányhegyi honfoglaló ma élő leszármazottai!

Egy amerikai DNS-tesztet készíttetett, hogy kiderüljön, honnan származik a családja. Nem akármilyen eredményt kapott: legrégebbi őse egy honfoglaló magyar, aki 1100 évig nyugodott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tuzsér melletti Boszorkányhegyen, amíg rá nem találtak, és múzeumba nem vitték a csontjait. Az 1700-as évekig viszonylag sokan tudják visszavezetni a családfájukat, de 900-ig? A leghosszabb igazolt múlttal rendelkező Harasztiak hihetetlen története következik az Archeologiai Közleményekből.