Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: ismeretlen magyarország

Egy veszprémi kollégium kertjéből, vastag borostyánréteg alól kerültek elő a város Szentháromság-szobrának eltűnt részei

Közzétette szerző

Meglepő helyen, egy veszprémi kollégium kertjében bukkantak rá a szakemberek a várnegyed Szentháromság-szobrának eredeti, 1993-ban műkő másolatokra cserélt részeire – olvasható a várnegyed megújítását célzó projekt sajtóközleményéből.

Nem ez az egyetlen, a barokk műemlékkel kapcsolatos felfedezés a közelmúltból: talapzata alatt a régészek ugyanis a rég elbontott kanonokházak falmaradványaira bukkantak. A különleges alkotást a projekt részeként 2025-re restaurálja majd a Veszprémi Főegyházmegye – tették hozzá.

Az eredeti szobrok eltűntek, így keresésbe kezdtünk. Vörös Tamásnak, a Veszprémi Érsekség főépítészének jutott eszébe, hogy a veszprémi Davidikum-kollégium kertjében, a kerítésnek támasztva látott néhány kőszobrot, amiket már teljesen benőtt a borostyán. Bár nagyon rossz állapotban találtunk rájuk, kiderült, hogy ezek valóban a szoborcsoport eredeti figurái

PostPin It!

Ajtóba szúrták az acélgerendát a kalocsai főszékesegyház bővítésénél, több oldalajtó is használhatatlanná válik

Közzétette szerző

A magyar egyházi műemlékek közt előkelő helyet elfoglaló kalocsai Nagyboldogasszony-székesegyház helyén a rendelkezésre álló adatok szerint már Szent István is állíttatott templomot, így a mai épület alapjai közel ezeréves múltra tekintenek vissza. A ma itt álló struktúra a sorban már a negyedik templom, ami 1735-1774 közt, közel negyvenéves munkával készült el.

Ezt a sort most bővítésekkel folytatná az egyház, annak építése azonban nemrég meglepő kanyart vett – egy, a Facebook-on az elmúlt napokban körbejáró képsor szerint

a műemléken útban volt egy ajtó, amin így gondolkodás nélkül átszúrtak egy acélgerendát.

PostPin It!

Előkerült a budaörsi repülőtér tervpályázatának rég elfeledett pályaműve

Közzétette szerző

A magyar repüléstörténet mára eltűnt épületeiről, illetve elfeledett történeteiről könyveket lehetne megtölteni, a legtöbbször azonban csak a valóban megtörtént események, illetve hosszabb-rövidebb időre tényleg megépült struktúrák kerülnek a figyelem középpontjába, a tervasztalon maradt álmokról azonban egyetlen szó sem esik.

Így van ez a hosszú álmodozást követően végül 1936-1937-ben, Bierbauer Virgil és Králik László közös munkájaként megvalósult budaörsi repülőtér esetében is, hiszen az anyagi okok miatt az első tervnél jóval letisztultabb, illetve egyszerűbb végeredmény az ország első nagy – rövid ideig még nemzetközi forgalmat is lebonyolító – repülőtereként előbb a menetrendszerűen közlekedő járatok, majd a sportrepülés fontos helye lett.

MAGYAR MŰSZAKI ÉS KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM / ARCHÍVUM / NEGATÍVTÁR / KOLBÁNYI GÉZA GYŰJTEMÉNYE / Fortepan A főépület röviddel annak megnyitása után.

PostPin It!

Néhány éve még csuromvizes rom volt, de most újra régi fényében ragyog a csornai járásbíróság épülete

Közzétette szerző

Meglepő átalakulásról számolt be Facebook-oldalán az Ébredező örökségek nevű Facebook-oldal: a Csornai Járásbíróság néhány évvel ezelőttre vállalhatatlan rommá vált épületének felújítását megelőző, illetve mostani állapotát mutatta be egy képpárral.

Az 1927-1928-ban, eleve bíróságként született épület 1976-ig töltötte be az eredeti funkcióját, majd hosszú időn át kórházként és rendelőintézetként működött. A bezárást számos társához hasonlóan azonban nem kerülhette el, így a néhány évvel ezelőtt már vakolathiányosan, jól láthatóan csuromvizes falakkal ácsorgott az út mellett,

úgy, hogy közben mindvégig szerepelt a helyi védett épületek listáján.

PostPin It!

1,3 milliárdból újították fel a szegedi egyetem egyik karának otthonát, a tűzfalról viszont megfeledkeztek

Közzétette szerző

A sok évtizedes hazai lakóházak, illetve középületek jó része zártsorú beépítésben, azaz két szomszéd által közrefogva állnak, felújításuk során így sokszor felmerül a járókelők számára jól látható tűzfalak ügye. A sokszor rettenetes állapotú épületrészek revitalizálására számos mód létezik: sokszor szimplán csak fehérre, vagy a megújuló ház homlokzatával azonos árnyalatúra festik őket, máskor reklámhálókhoz hasonló elven működő képeket feszítenek a falra, az esetek egy részében azonban a beruházók úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.

A tűzfalvakságként aposztrofálható probléma legújabb látványos fejezetével Szegeden találkozhatunk, ahol a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának átépítésekor feledkeztek meg

a projekt 1,3 milliárdos összeértékéhez mérten elhanyagolható árú munkákról.

PostPin It!

Csopakon tűnt fel a nemrég felújított Lánchíd két régi kandelábere

Közzétette szerző

Az alig kétezer fős Csopak a Balaton partjának építészeti és művészettörténeti szempontból kimondottan érdekes helye, hiszen az itt lévő Árpád-kori templom Csonkatornya, a modern római katolikus templom Lőrincz Vitus által jegyzett tűzzománc oltárképe, valamint a Ranolder-kastély miatt már megéri végigsétálni rajta, és akkor a villákról és nyaralókról még szót sem ejtettünk.

A látványosságok listája nemrég újabb elemmel bővült, hiszen az 1849. november 20-án átadott, nemrég legújabb nagy felújításán átesett Lánchíd

két kandelábere most itt, a parttól néhány lépésnyire kapott helyet.

PostPin It!

Közel hétszáz éves templomának felújításáért küzd Berhida: a gyűjtés lassan halad, az állam nem segít

Közzétette szerző

Európa-szerte egyedülállló, XIII-XIV. századi gyökerű katolikus templomának felújításáért küzd a Várpalotához közeli Berhida, a Szent Kereszt-templom felújításához szükség 150-200 milliós költség azonban hosszú ideje nem akar összegyűlni – írja a Műemlékem.hu.

A lap szerint a hatezres település egy lakója, Simon Gyula által indított petíciót mostanra több mint hatezren írták alá, ez azonban nem hozott eredményt: a Status Quo Berhidán csoport nevében született aláírásgyűjtést annak elindítása előtt az illetékesekhez is eljuttatták,

az onnan mostanáig érkezett egyetlen válasz azonban elutasító volt, okként pedig a forráshiányt jelölték meg.

PostPin It!

Helyreállítanák a csíkszeredai Mikó-vár egykori védműrendszerét

Közzétette szerző

Visszaállítanák a csíkszeredai Mikó-vár egykori védműrendszerét, hogy a műemlék visszakapja eredeti, középkori arculatát– jelentette be kedden sajtótájékoztatón Korodi Attila, a város polgármestere.

Hargita megye székhelyének első embere Karda-Markaly Arankával, az erődítményben működő Csíki Székely Múzeum igazgatójával és Darvas Lóránt régésszel közösen ismertette a tervet: a sajtótájékoztatót a Mikó-vár hátsó udvarán tartották, ahol már elkezdődött a régészeti feltárás.

A vár nyugati és északi oldalán Darvas vezetésével

PostPin It!

Mostantól tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be úgy, hogy ki sem mozdulunk a nappaliból

Közzétette szerző

A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek.

A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz – derül ki a Mazsihisz oldaláról.

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.

PostPin It!

Pajtának tűnhet ez a veszprémi ház, pedig egy ezer évig használt templom az összedőlés szélén álló maradványa

Közzétette szerző

Meglepő posztot osztott meg március 14-én saját Facebook-oldalán a Középkori templomok, amiben egy első látásra mindennaposnak tűnő, a romba dőlés határán lévő gazdasági épület látszik.

A mindenféle túlzás nélkül romosnak titulálható, egyszerű négyszög alaprajzú struktúra oldalfalát közelebbről megnézve aztán felsejlenek a befalazott ablakokra utaló nyomok, némi kutatás után pedig szép lassan felismerhetjük, hogy

valójában egy templommal nézünk farkasszemet.

PostPin It!

Veszélybe került a Balaton modern építészetének védtelen értéke

Közzétette szerző

A legnagyobb magyarországi ingatlanos oldalon tűnt fel nemrég az ötvenes–hatvanas évek fordulóján kialakult, úgynevezett balatoni modern egyik fontos darabja, a badacsonytomaji egykori SZOT-étterem, amely idővel Szőlőskert néven vált a környék fontos viszonyítási pontjává.

A magyar helyesírás szabályaival reménytelen háborút vívó, 394 millió forintos árcímkével megjelent, egy törött laptopképernyő fotójával fűszerezett hirdetés szerint a 9650 négyzetméteres ingatlanon lévő, ezer négyzetméternyi, többé-kevésbé összeérő beépítés fantasztikus panorámával rendelkezik, vásárlója pedig éttermet, konyhaüzemet, szociális és kiszolgáló helyiséget, személyzeti és vendéglakásokat, vizesblokkot és borozót is kap a pénzéért.

A leírás hozzáteszi:

PostPin It!

Elkészült a magyaros szecesszió egyik fő műve, a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása

Közzétette szerző

Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát: a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete – írja az MTI.

Az erdélyi város főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű, román és magyar átadási ünnepségen Péter Ferenc (RMDSZ), az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke előbb kiemelkedő eseménynek nevezte a megújulást, majd felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, majd a műemléki státusszal járó kötöttségeket is, végül pedig hozzátette:

a Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat.

PostPin It!

A nógrádi Mekk Elek miatt mutatja csak az időt Közép-Kelet-Európa egyetlen ferde tornya

Közzétette szerző

Ha valahol a ferde torony szerkezetet halljuk, azonnal a pisai katedrális minden évben tömegek által felkeresett harangtornyára gondolunk, pedig nekünk, magyaroknak is van ám saját változatunk a témára: ez a Nógrád vármegyei Szécsény közepén álló tűztorony.

A mai épület helyén 1718-ban fából született a pestis elvonulása miatti hálaként emelt harangláb, helyét 1820-ban előbb egy tűztorony, majd 1893-ban egy két, boltozatos szinttel újjáépített utód vette át. Ez mai magasságát végül 1929-ban érte el – ekkor született a toronysisak is –, dőlését pedig egy magát makacsul tartó legenda szerint annak köszönheti, hogy

a második világháború éveiben alig nyolcvan méternyire bomba robbant, ez pedig meggyengítette az építmény alapjait.

PostPin It!

Lukács evangélistát és egy őrt álló osztrák katonát mutató faliképek kerültek elő Veszprémben

Közzétette szerző

A veszprémi Szent Imre-templomban Lukács evangélista, a korábban kanonokházként működő Tejfalusy Házban pedig egy marcona osztrák katona alakja bukkant elő a veszprémi várnegyedben zajló műemléki feltárás során. A most megismert alkotások két délnémet származású, a magyarországi templomfestészetben igen jelentős szerepet játszó alkotó, idősebb, illetve ifjabb Franz Xaver Bucher nevéhez köthetők – olvasható egy szerkesztőségünkhöz befutott sajtóközleményben.

Egy ecsettel a kezében az előtte látható képen dolgozó férfi – ez látható azon a falfestményen, amelyet a kutatók a veszprémi várnegyed megújítása közben a piarista templomban fedeztek fel. A műemléki munkálatok előkészítése során megnyitott kutatóablakban

az előbukkanó férfialaknak csak a fejét látjuk, ám surlófényt használva jól kirajzolódnak a nedves, puha vakolatrétegbe bekarcolt figura testének körvonalai is. 

PostPin It!

Negyven év után vált porrá Tokaj organikus áruházépülete

Közzétette szerző

Két hónapnyi munkát követően, január 26-án véget ért a Tokaj Áruház bontása, aminek a helyét a jövőben egy új multifunkciós épület veszi majd át – adta hírül a Magyar Építők.

A hosszú ideje kihasználatlanul álló, egyemeletes, beépített tetőtérrel rendelkező épület negyven éven át a város főterének sarkán mutatta meg, hogy megfelelő tervezői érzékenység esetén milyen jól egymás mellé helyezhetők a történeti épületek, illetve modern társaik, hiszen

az organikus építészet fontos alakjának számító, 2001-ben Ybl-díjjal elismert Sáros László György (1947-) harmincas évei derekán, a SZÖVOSZ (Szövetkezeti Tervező Vállalat) munkatársaként

PostPin It!

Ikarus-buszokból született, rég elhagyatott üdülőházak szomorkodnak Tiszacsegén

Közzétette szerző

Autók és buszok átépítéséből készült ideiglenes otthonokkal, illetve szárnyasoknak szánt otthonokkal tele a világ, hasonló példáknak azonban Magyarországon sem vagyunk híján, hiszen az elmúlt években szerszámosként, hétvégi házként, vagy épp csirkeólként használt magyar buszokról is tűntek fel fotók az internet különböző bugyraiban.

Ehhez a sorhoz kapcsolódik a Hajdú Volán egykori tiszacsegei üdülőjében álló

két, egykor gyerekeket fogadó emeletes ágyakat rejtő Ikarus 255-ös, illetve egy 266-os,

PostPin It!

Lappangó százéves magyar film került elő, egy nemzetközi hírű, többször is csődbe jutó magyar szélhámos is feltűnik rajta

Közzétette szerző

A Nemzeti Filmarchívum raktárának beazonosítatlan nitró tekercsei közül 2022 végén egy több mint száz éve lappangó, Csornán készült film snittjei tűntek fel – írja saját oldalán az NFI.

Az anyaggal kapcsolatban Szalay Balázs csornai helytörténész kereste meg az intézményt, érdeklődve arról, hogy vajon nálunk vannak-e a felvételek. Az első válasz egy sziklaszilárd nem volt, az NFI rövidesen azonban nekiállt digitalizálni a különböző korokból származó, beazonosítatlan nitrocelluloid tekercseit, így nem sokkal később rábukkantak a keresett film részleteire, ami itt látható:

A jelenetek egyikében látható Soproni Napló-lapszámnak (1918. okt. 6.) köszönhetően az időben is sikeresen elhelyezett képsorok első látásra talán nem rejtenek igazán komoly érdekességet, az intézmény és a helytörténész közös kutatása azonban számos érdekes részletre világított rá: a film a sajtóban feltűnt említései, illetve az arcok és helyszínek elemzése után kiderült, hogy a filmnek csak a részletei kerültek napvilágra, a snittek közt ugyanis sem a vasútállomásról, sem a Ráth-kastélyról nincs felvétel, a főtér azonban jól látszik.

PostPin It!

Rejtély: borsodi családi házon jelentek meg egy müncheni Art Deco-épület díszei

Közzétette szerző

Meglepő együttállásra hívta fel a figyelmet szerdán délben a Balatont és a Velencei-tavat körülvevő települések az Art Deco, illetve a modernizmus szellemében fogant épületeit kitűnő könyvben bemutató Bolla Zoltán: Budapest Art Deco nevet viselő oldalán egy borsodi, illetve egy müncheni ház fotóját illesztette egymás mellé, rámutatva a köztük fennálló érthetetlen rokonságra.

A Miskolctól negyven, Ózdtól harminc kilométerre fekvő, alig félezres lakosságszámú Mályinka egyik utcájában álló, sokszor átépített parasztháznak, vagy a végletekig reszelt

Kádár-kockának tűnő épület fehér homlokzatán végigfutó kék, zöld, illetve helyenként halvány vörös díszek ugyanis megegyeznek a München Schwabing nevű negyedében lévő szövetkezeti társasházak egyikével.

PostPin It!

A Nap és a csillagok mellett olimpiai ötkarika is jutott a Kiskunság legérdekesebb kerítésére

Közzétette szerző

A Kiskőröstől alig tizenhárom kilométerre fekvő Páhi neve a magyarok jó része számára semmit sem mond, az irodalomtörténészek pedig egyetlen dolog miatt jegyzik: a negyvenes években itt tanított ugyanis a pályáját latin-magyar szakos tanárként indító Szabó Magda (1917-2007).

A mindössze ezerkétszáz lelkes településnek nem ő volt az egyetlen ismert lakója – derül ki az ország legérdekesebb utcaképi feliratait összegyűjtő TIPO BUDAPEST nevű Facebook-csoport egyik bejegyzéséből.

A Szabó Krisztián által a község közepén készített képen egy rég bezárt videotéka látszik, a fotó legérdekesebb része azonban nem a véletlenül nem visszatekerve visszavitt kazetták miatt a diákok zsebpénzének egy részét felfaló üzlet elfeledett táblája, hanem a képszélek felé futó kerítés mintázata, azokon ugyanis nem csak a szokásos napkorong és napsugarak, de

PostPin It!

Elkészült a Győri Kekszgyár védelemre érdemes raktárának gyökeres átalakítása, de ezzel a lényege is elveszett

Közzétette szerző

2023 novemberében elkészült az 1880-ban létrejött első hazai kekszgyár egyik utolsó épülete, az 1976-1977-ben született raktárépület teljes átépítése: az a Győri Innovációs Park első ütemében vált a Széchenyi István Egyetem szerves részévé – írja Facebook-oldalán a város országgyűlési képviselője, Simon Róbert Balázs.

A hatszintessé vált épület közel négyezer négyzetméteres hasznos alapterületén a jövőben

a kutatási és fejlesztési projektek mellett vállalkozásfejlesztési, vendéglátási, illetve egyéb szolgáltatások is elérhetők lesznek, de jut itt hely az Audinak is, hogy a hallgatók és mérnökök együttműködése előtt újabb tér nyílhasson

PostPin It!