Best WordPress Hosting
 

Mit ittak az ősmagyarok? Sört vagy bort?

A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körül, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló, a legilletékesebbek, a két kiadvány két szerkesztője, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Részletek a műsorból:

Rendet vágunk az őstörténeti vitákban – megjelent az új Válasz Offline!

Kedd este nagy érdeklődés mellett mutattuk be őstörténeti és eredetpolitikai kérdések nyomába eredő új kiadványunkat. A Válasz Offline második száma a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját, valamint feltárja a tudományos kérdésekre rá-rátelepedő történetpolitika hátterét és mozgatórugóit. Lapunk megrendelhető közvetlenül tőlünk, és már kapható a nagy fővárosi szupermarketek, bevásárlóközpontok újságos polcain, valamint az M1-es és az M7-es autópálya melletti benzinkutakon!

Bíró András Zsolt: A mi munkánknak is köszönhetően született meg a „keleti nyitás”

Melyek a „hun és türk tudatú nemzetek”? Hogy kerül az egy szem nyugati keresztény magyarság a sok muszlim török nép közé a Kurultájon? Többek között ezeket a kérdéseket is feltettük a „magyar törzsi gyűlés” főszervezetőjének, Bíró András Zsolt antropológus kutatónak. Nagyinterjú a Válasz Offline új számában!

L. Simon László: „Ez az irány nem lehet a Fidesz kultúrpolitikájának fősodra”

2022 januárjában a Válasz Online-on robbant ki A királyok és szentek kiállítás botránya. L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója akkoriban nem nyilatkozott az ügyről, de most, két évvel később kérésünkre elmesélte, hogyan élte meg ezt a magyar múzeumi és tudományos életben szokatlan konfliktust. Interjú a Válasz Offline már előrendelhető lapszámában.

Mitől lennénk mi hunok? – Sudár Balázs a történelmi identitásról és a Kurultáj hitelességéről

Hogy kerülünk a türkök közé? Vannak-e ma „hun nemzetek”? Mit gondolnak a mai török népek a rokonságról? Történelmileg és tudományos szemmel hiteles-e, amit a Kurultájon látunk? A Válasz Offline már előrendelhető lapszámában nagyinterjút olvashatnak Sudár Balázs történész-turkológussal, melyben átbeszéljük az őstörténet és az identitás összes izgalmas kérdését!

Előrendelhető a Válasz Offline 2. száma! – Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről

Új bookazine-unk a magyar lapppiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe a „Kik vagyunk?” és a „Honnan jövünk?” sokakat foglalkoztató problémáját. A Válasz Offline második száma nem pusztán tudományos ismeretterjesztés: bemutatjuk az utat, amelynek során az őstörténeti kérdés külkapcsolatainkat alakító, költségvetési milliárdokkal megtámogatott kormányzati eredetpolitika lett. Korábban el nem mesélt történeteket is megírunk, olyan emberekét, akik az életüket tették fel arra, hogy újraalkossák a honfoglaló magyarság tárgyi kultúráját. A lap már előrendelhető! Megjelenés és lapbemutató május 14-én.

Lapunk ötödik születésnapjára időzítve jelent meg első „könyvújságunk”, és már akkor jeleztük, hogy ez csak a kezdet. Folyamatosan tervezzük a Válasz Offline következő számait, amelyek bizonyos időközönként egy-egy témát járnak körül mélységében, a könyvet és a magazint házasító bookazine-formátumban.

Sok-sok előkészület után végre érkezik a második szám: hat fejezetben, több mind 190 oldalon mutatjuk be a magyar őstörténet és eredetpolitika világát, szétszálazva a származási kérdésekről terjedő tényeket, tévedéseket és konkrét hazugságokat. Kiadványunk ezúttal még több önálló, vagyis csak nyomtatásban megjelenő sztorival, sok exkluzív infomációval és lebilincselően szép képanyaggal jelenik meg.

Ezért szittya több ezer magyar

A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már az elején: sem a hunok, sem a szkíták nyelvét nem ismerjük, mindkét nép réges-rég eltűnt már a történelem színpadáról.

A Központi Statisztikai Hivatal hivatalosan csak a 13 elismert magyarországi nemzetiség lélekszámait hozza nyilvánosságra, az ilyen önbevalláson alapuló identitásokat nem – az adatokat a hvg.hu kérte ki, itt írtunk róla bővebben.

Kik azok a szkíták (régies szóval szittyák), és hogyan érezheti magát bárki egy olyan nép tagjának, amely már a magyarok bejövetele előtt csaknem 1500 évvel eltűnt a Kárpát-medencéből? Miért nem elég, hogy magyarok vagyunk? Dr. Sudár Balázs történész, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa segítségét kértük.

Homályos őstörténeti részek is kerültek az új emelt szintű történelem érettségibe

Meglepő változásról adott hírt néhány nappal ezelőtt a Töri suli nevű Facebook-oldal mögött álló történelemtanár, Jánosi Valéria: az emelt szintű érettségi témavázlatokat összegyűjtő kötet legújabb, a 2024-től érvényes követelményeknek megfelelő kiadása ugyanis alig néhány év alatt másfélszeresére, 616 oldalra hízott.

A korábban huszonhat évet a közoktatásban töltő szakember a változást furcsa indokkal magyarázza:

azért vastagabb az új kiadás, mert olyan tananyag is belekerült az új érettségi követelményei közé, amit eddig soha nem kérdeztek emelt szinten. Például a magyar őstörténet nagyon homályos története a hun-magyar rokonsággal.

„Genetikailag igazoltuk a finnugor elméletet” – nagy fordulatokkal tér vissza a Magyarságkutató Intézet

Július elején váratlan fordulatot vett a két éve szunnyadni látszó pozsonyi csatás saga: „a Magyarságkutató Intézet semmilyen közösséget nem vállal a 2020-ban bemutatott alkotással” – közölték saját filmjükről. Ezzel nincs vége a meglepetéseknek. Demonstratív személycserék, konszolidációt szuggeráló beszélgetések övezik Kásler Miklós márciusban kezdődött főigazgatói munkáját. Az intézet munkatársai tavaly hun-avar-magyar folytonosságot hirdettek, idén már „genetikailag igazolt finnugor elméletet” – ugyanabból a kutatásból levezetve. Mi történik itt? Mutatjuk a teljes hátteret.