Best WordPress Hosting
 

A világon egyedülálló leletegyüttest találtak Zamárdinál

2002-ben, az M7-es autópálya bővítése előtt megelőző feltárások kezdődtek Zamárdinál a Kútvölgyi-dűlőnél. Az öt hónapig tartó régészeti leletmentés során több mint háromhektárnyi területen folytattak ásatásokat Kiss Viktória vezetésével, és számos maradványra, köztük egy, a népvándorlás korából, az 5–6. századból származó település nyomaira bukkantak. Az előkerült leletanyag egy részét 2007-ben ismertették a Gördülő idő című kötetben.

Mai tudásunk szerint a helyszín, pontosabban annak 370-es objektuma régészetileg egyedülálló a világon.

Az érintett gödörben egy hiúz csontváza, azon pedig egymás fölött négy kutya teteme hevert, a szakemberek hasonlóval korábban nem találkoztak.

Befeketítették első királynénk emlékét

Amennyiben a 895-ös dátumot elfogadjuk a honfoglalás kezdetének, a Kárpát-medencébe költözött magyar állam egy évszázadig kereste a helyét Európában. A kezdeti hadjáratok során őseink bizonyították erejüket, a szomszéd nagyhatalmak tudtára adták, hogy új hazájukat képesek megvédeni. Sőt, kifejezetten aktív külpolitikát folytattak.

Jócskán leegyszerűsítve a Magyar Nagyfejedelemség a X. század első felében-kétharmadában fegyverrel vívta ki a helyét a kontinens közepén, majd a század utolsó évtizedeiben a hangsúly ennek a magtartására helyeződött – immár békével, a diplomácia eszközeivel. A folyamat csúcsa egyértelműen a keresztény királyság megalapítása volt, ám ez csak részben múlott a magyarokon. A közösségnek is be kellett fogadnia az „új tagot”, ezt szolgálta a Géza nagyfejedelem uralkodása alatt nagy lendületet kapó nyugati orientáció.

Ügyes diplomácia, szerencsés történelmi helyzet és hazánk jelentős hatalmi súlya eredményeként a fejedelem a legjobbat választhatta: Gizellát, a bajor herceg leányát, a későbbi német-római császár húgát adta feleségül fiához, Vajkhoz.

Gyomlálás közben bukkant 1600 éves leletre

Titokzatos, bemetszésekkel ékesített kődarabra bukkant egy földrajztanár az angliai Coventryben – írja az Arkeonews. Graham Senior épp kertjét gyomlálta, amikor felfedezte a leletet. Mint kiderült, a tárgyon a kelta írás egy korai formája látható, a kő ezért igencsak izgalmas a kutatók számára.

A téglalap alapú homokkő 2020-ban, a Covid-19 miatti lezáráskor idején került elő, jelentőségét viszont csak a közelmúltban ismerték fel.

A 11 centiméter hosszú és 139 gramm súlyú lelet rejtélyes vésetei a titokzatos ogham ábécé betűi.

Elveszett középkori templomot találtak Visegrádon

A Zsigmond király idején épült Szűz Mária templom romjait találták meg egy teniszpálya alatt, a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző régészeti feltárás során – írja az MTI a Várkapitányság közleményére hivatkozva. A feltárt főoltár előtti kripta környékén nemcsak a szentély leomlott, késő gótikus boltozatának darabjait hozták a felszínre, hanem egy több száz évvel ezelőtti összecsapás nyomait is felfedezték.

A visegrádi vár és környékének megújulását célzó Visegrád Reneszánsza című, 2021-ben indult fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A rekonstrukciót a falakra veszélyes invazív növényzet eltávolítása és a 3D lézerszkenneléssel elvégzett felmérés mellett régészeti feltárások előzik meg. Tavaly az egykori királyi palota közelében találtak rá egy 700 éves, aranyozott ruhakapocs párra, amelynek tulajdonosa Piaszt Erzsébet királyné, I. Károly (Róbert) hitvese is lehetett, mivel a feltárt épület feltehetően az ő házának épült.

Márciusban folytatódott Visegrád történetének legnagyobb szabású kutatása, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából. A munka során először a török hódoltság korából származó település nyomaira bukkantak az alsóvárban.

Mostohafiától szült gyereket az avar nő

Ebben az erősen férfiak köré szerveződő avar társadalomban a nők mindig »a közösségen kívülről« érkeztek, és a népesség nagy részének nem csak egy partnertől volt gyermeke. Két esetben a nő a mostohafiának is szült utódot

– mondja a 24.hu-nak Dr. Rácz Zsófia régész.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársai egyedülálló kutatási eredményeket jelentettek meg a legrangosabb tudományos folyóirat, a Nature hasábjain. A Kárpát-medence négy avarkori temetőjének teljes leletanyagát térképezték fel, több mint 400 személy maradványainak genetikai vizsgálatát végezték el az Európai Unió legkomolyabb pályázatának (ERC Synergy Grant) támogatásával.

Ő volt Magyarország első királynéja

Gizella magyar királyné, Szent István felesége 959 éve, 1065. május 7-én hunyt el. A házassággal István nemcsak hitvest, hanem erős szövetségest is szerzett, amely fontos volt hatalma megszilárdításához – derül ki a Rubicon cikkéből.

Az első magyar királyné

Gizella 984 körül született, ebben az időben apja, Civakodó Henrik bajor herceg háborúzott Géza magyar fejedelemmel. A magyar törzsszövetség feje végül békét ajánlott és 995-ben feleségül kérte Gizellát fia, István számára. Az esküvő után a hercegnő kíséretében számos német lovag érkezett Magyarországra, akiknek katonai ereje később döntő jelentőségűnek bizonyult a Koppány ellen vívott háborúban.

Mókusok terjesztették a leprát a középkorban

Egy új tanulmány alapján vörös mókusok révén terjedhetett át az emberekre a lepra a 10-11. századi Angliában – írja a The Independent. A szakértők két, Winchester városában található lelőhely maradványait elemezték, és arra jutottak, hogy a mókusok a Mycobacterium leprae baktérium gazdaszervezetévé válhattak a korszakban.

Korábban is találtak már arra utaló bizonyítékokat, hogy a betegség mókusok közvetítésével érte el az embereket, de most először fedeztek fel erre utaló jeleket a középkori Angliában. A kutatók szerint a mai vörös mókusok is hordozhatják a lepra baktériumtörzseit, de immár nem jelentenek veszélyt az Egyesült Királyságban.

Manapság nagyon kevés ember kaphatja el a leprát, ehhez egy fertőzött állattal kellene hosszabb ideig érintkezni

Kőkemény asszony lehetett Mátyás király édesanyja

Szilágyi Erzsébet kétségtelenül a késő középkori magyar történelem legismertebb édesanyja, de pontos életrajzi adatokkal nem rendelkezik a történetkutatás. Születési idejéről is csupán feltételezések vannak, 1405–1410 között láthatta meg a napvilágot, és valamikor 1427-31 között mehetett feleségül Hunyadi Jánoshoz – írja a Múlt-kor.hu-n megjelent cikkében Horváth Richárd történész.

Vezette a birtokot és védte a fiait

Férje karrierjének gyors emelkedése okán alig tartózkodott családjával, így a fiúkról való gondoskodás (nevelőiken túl) és az ország egyik legnagyobb birtokának kormányzása mind Erzsébetre hárult. Hunyadi 1456-os halála után pedig váratlanul méginkább megnőtt a szerepe:

Takarítás közben bukkant középkori leletre egy házaspár

Középkori, a 14. századból származó faragványra bukkant fürdőszobája takarítása közben egy angliai házaspár – írja a BBC.

A Lincolnban élő Tracy és Rory Vorster vasárnap este talált egy rejtett csapóajtót otthonuk fürdőszobájában, a fapanelt elmozdítva pedig egy, a lincolni kisördögöt ábrázoló, kőbe vésett alkotást fedezett fel.

A lincolni kisördög a város népszerű, groteszk kis jelképe, amelynek faragványai a helyi székesegyházban is láthatóak.

Karddal rontott a magyar királyra a merénylő

Zách Felicián 694 éve, 1330. április 17-én hajtott végre híres merényletet Károly Róbert ellen. A támadó karddal rontott az ebédhez készülődő királyi családra – írja a Rubicon.

A király katonája

Feliciánról az első adatunk 1275-ből származik, amikor a Zách-fivérek megosztoztak egy birtokon nagybátyjukkal, Zách Jób pécsi püspökkel. A fiatal nemes később Csák Máté szolgálatába szegődött, ahol magas pozícióba jutott, 1318-ban pedig Károly Róbert mellé állt. A király oldalán 1326-ban elnyerte Sempte várnagyi tisztségét, illetőleg szabadon bejárhatott a király visegrádi palotájába.

Így foglalták el Magyarországot a tatárok

IV. Béla magyar király és Batu kán mongol uralkodó seregei 783 éve, 1241. április 11-én vívták a muhi csatát. A tragikus ütközetben a magyar csapatok katasztrofális vereséget szenvedtek az ázsiai hordától, akiket helytelenül tatárokként szoktunk emlegetni – írja a Rubicon.

Pusztító csata

A mongol törzsek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén elérték a Kárpát-medencét is. Tomaj Dénes 1241-ben megpróbálta útjukat állni a Vereckei-hágónál 5000 emberével, de vereséget szenvedett, és a mongolok bejutottak az országba. Ezután IV. Béla megindult Pestről mintegy 20 ezer fős seregével, és a Sajó folyónál, a mai Muhi községnél találkozott a gyorsan mozgó ellenséggel.

Középkori kincseket találtak egy svéd szigeten

Középkori kincsekre bukkantak egy svédországi szigeten – írja a Heritage Daily. A leletekre egy 17. századi templom új fűtésrendszerének kiépítését megelőző munkálatok során találtak rá.

Az ásatások alkalmával a kutatók ráadásul emberi maradványokat is felfedeztek. Anna Ödéen régész elárulta, kollégájával először két csontvázat vettek észre, ezután pedig néhány ezüst pénzérmét is kiszúrtak. Végül összesen mintegy 170 ezüstpénz került elő, amelyek feltehetőleg 1150 és 1180 közöttről származnak.

Jönköping County Museum

Középkori harcos sisakjára bukkantak a tenger mélyén

Középkori sisakot találtak a tenger mélyén Vendicari partjainál – írja a Heritage Daily. Vendicari egy kis lakatlan sziget Szicíliától délre, ennek közelében bukkantak rá a búvárrégészek az ősi leletre.

A szakértők szerint a tárgy egy úgynevezett cabasset, vagyis egy olyan sisak, amelyet a gyalogsági katonák és a könnyű lovasság tagjai hordtak a 16-17. században.

Salvo Emma

Középkori várat rejtett egy hotel udvara

Megtalálták az északnyugat-franciaországi Vannes középkori várának maradványait a Château Lagorce, egy 18. századi, ma hotelként működő kúria területén – írja a Heritage Daily. A Francia Régészeti Kutatási Intézet (Inrap) munkatársai egy képzőművészeti múzeum kialakításának előkészítése során fedezték fel a romokat.

Az ásatások első szakaszának részeként a kutatók a kúria udvarát vizsgálták, ahol a vár védőfalának két szintjét és egy vizesárkot tártak fel, amely 4 méter mélyen az utcaszint alatt található. A várat 1380 körül építtette IV. János, aki 1345-től Bretagne hercege és Montfort grófja, 1372-től pedig Richmond 7. grófja volt. A Château de l’Hermine néven ismert várat azért emelték, hogy a herceg megerősítse hatalmát a hercegségben és Vannes városában.

Az Inrap szerint a fennmaradt struktúrák arra utalnak, hogy a vár három-négyemeletes volt, és több lépcsőházzal rendelkezett, amelyek közül az egyik jó állapotban maradt fenn. A csapat többek között megmunkált köveket, valamint vízelvezető csöveket talált a helyszínen.

Elképesztően ritka középkori tárgyat talált egy fémkereső

Elképesztően ritka középkori övbújtatóra bukkantak fémkeresővel Lengyelországban – írja a Heritage Daily. A leletet egy Kamień Pomorski nevű város közelében fedezték fel.

Az övbújtató mindössze 5,6 centiméter magas, elejére egy emberszerű figurát véstek. Az alján egy lyuk is található, amelyet feltehetőleg arra használtak, hogy kulcsukat vagy pénzes erszényt akasszanak rá.

Kamień Land History Museum

Évtizedekig tartott a „kínai tatárjárás”

A mongol hódítások kapcsán a magyar történetírás és történelemoktatás érthető módon az 1241–1242-es tatárjárásra fókuszál, ám világtörténeti szempontból a Magyar Királyságban történtek minden tragikusságuk és jelentőségük ellenére eltörpülnek amellett a háború mellett, amely ekkor már évtizedek óta zajlott a Mongol Birodalom keleti határainál. A birodalmat megalapító első nagykán, Dzsingisz alapvetően a világ meghódításának visszafogott célját tűzte ki maga és utódai elé, de elsődleges célpontja természetesen a mongol szállásterületekkel határos, a világ legnépesebb és leggazdagabb birodalmának számító Kína volt.

Tény persze, hogy ekkoriban Kína éppen (legalább) három részre volt szakadva, de az északi részeket uraló Jin (Csin) állam, a Nyugati Xia (Hszia) Birodalom és legfőképpen a Déli Song (Szung) dinasztia egyesével sem voltak éppen könnyű falatok. Jól mutatja ezt, hogy a nyugat felé szinte akadálytalanul hódító Dzsingisz Kína elleni első nagyobb szabású, 1211-es támadása után a mongoloknak még hosszú évekbe telt felőrölni legközelebbi szomszédjuk, a Jin-dinasztia ellenállását.

Súlyos vereség

Pajtának tűnhet ez a veszprémi ház, pedig egy ezer évig használt templom az összedőlés szélén álló maradványa

Meglepő posztot osztott meg március 14-én saját Facebook-oldalán a Középkori templomok, amiben egy első látásra mindennaposnak tűnő, a romba dőlés határán lévő gazdasági épület látszik.

A mindenféle túlzás nélkül romosnak titulálható, egyszerű négyszög alaprajzú struktúra oldalfalát közelebbről megnézve aztán felsejlenek a befalazott ablakokra utaló nyomok, némi kutatás után pedig szép lassan felismerhetjük, hogy

valójában egy templommal nézünk farkasszemet.

Csodás kincseket találtak egy svéd városban

Több mint 30 ezer ősi tárgyra bukkantak a régészek Svédországban – írja az Arkeonews. A leletekre egy Kalmar nevű középkori városban végzett ásatások közben akadtak rá. A két éven keresztül tartó projekt közben körülbelül 50 telket, egy tucat utcát és a város falának egyes szakaszait tárták fel.

A szakértők szerint a leletek körülbelül 1250 és 1650 közöttről származhatnak, köztük pedig ritka kincsek is szerepelnek. A felfedezett tárgyak legérdekesebbjei közé tartozik egy szinte tökéletes állapotú aranygyűrű, egy különös rúnakő, illetve néhány kard és egyéb harci eszköz.

A gyűrűt egy Krisztus-motívum díszíti, és kis méretéből ítélve egy nőé lehetett. Az ékszer a 15. századból származik, a kutatók azt feltételezik, hogy tulajdonosa véletlenül veszíthette el.

Így halt meg Mátyás király felesége

Podjebrád Katalin, Hunyadi Mátyás magyar király első felesége 560 éve, 1464. március 8-án hunyt el – írja a Rubicon.

A királyné apja Podjebrád György cseh király volt, akivel Mátyás még prágai fogsága idején állapodott meg, hogy elveszi a lányát. Mátyás az alkuhoz szabadulása után is ragaszkodott, még annak ellenére is, hogy a báróknak a frigy egyáltalán nem volt ínyükre, ők azt akarták, hogy Garai Anna legyen a király házastársa.

A házasságot 1463-ban kötötték meg Budán, miután Katalin betöltötte 14. életévét – Mátyás ekkor 20 éves volt. Az ifjú királyné egy év múlva fiú trónörököst szült, de a mindössze 15 éves anya és csecsemője is életét vesztette a fellépő gyermekágyi lázban. A megözvegyült király ezután sokáig nőtlen maradt, csak 12 évvel később, 1476-ban házasodott újra. Ekkor a nápolyi Aragóniai Beatrixra esett választása, aki Mátyás 1490-ben bekövetkezett haláláig a felesége maradt.

Ezeréves viking kardot húztak ki egy folyóból

Középkori viking kardot húzott ki egy angliai folyóból egy mágneshorgász – írja a Live Science. A szakértők szerint a fegyver 850 és 975 közöttről származhat, vagyis nagyjából 1100 éves lehet.

A ritka leletet egy Trevor Penny nevű férfi találta meg, amikor egy kötélre erősített mágnessel kutatott fémtárgyak után a Temze egyik mellékfolyójában. Először úgy tűnt, hogy elég peches a napja, mivel csupán hulladékot sikerült kihúznia a vízből, de aztán fordult a szerencséje és egy kardnak látszó tárgy tapadt a mágnesére. Penny értesítette az illetékes hatóságokat a felfedezéséről, és szakértőkhöz is elvitte, akik megerősítették, hogy egy középkori viking kardról van szó.

A fegyver egy olyan korból származik, amikor a vikingek rendszeres hajóztak át a brit szigetekre Skandináviából, hogy fosztogassanak, hódítsanak és kereskedjenek az ott uralkodó szászokkal.