Best WordPress Hosting
 

„Astérix univerzuma képes harmonikusan fejlődni, de az is lehet, hogy pofára fog esni”

Az Astérix és a griff az Astérix-kötetek sorában újabb „utaztató” epizód, ahol a hősök messzi tájakat fedeznek fel, mint ahogy régebben ellátogattak Itáliába, Angliába, sőt, Amerikába is. Jean-Yves, az ön által írt öt Astérix-albumból három ebbe az utazós típusba tartozik. Ez a kedvenc formátuma?

Jean-Yves Ferri: Jobban szeretem a faluban játszódó történeteket, amelyek arra kényszerítenek, hogy egy eredetibb témát találjak ki. Az utazások inkább a közhelyekkel játszanak, a történet ilyenkor csak ürügy. A felkereshető országok száma nem végtelen. Ezért is találtam ki inkább a Griffhez a szarmata országot, amely nem egy létező ország karikatúrája, hanem egyfajta fantáziavilág.

A történet fő bajkeverője, Cartographus új szereplő, aki Michel Houellebecq vonásait viseli. Miért róla mintázta ezt a figurát?

Asterix miatt nevetjük ki a rómaiakat

Asterix az egész világon szupersztár. Az 1959-ben megjelent, mindent letaroló képregényt időközben több mint 100 nyelvre és nyelvjárásra fordították le, filmeket és játékokat ihletett (egy tematikus parkról nem is beszélve), francia alkotóit, René Goscinnyt és Albert Uderzót pedig hazájukon kívül is bestseller-szerzőkké avatta.

E pöttöm gall harcos meséje – melyben Asterixnek legjobb barátja, Obelix és a falusi druida varázsitala segít – évtizedeken át azzal nyerte meg az olvasókat, hogy hősei nem voltak hajlandók behódolni egy sokkal hatalmasabb ellenségnek: a rómaiaknak. Ahogy a világszerte elkelt közel 400 millió példány döbbenetes mennyisége mutatja, a képregény az újságosstandok rivális kínálatával szemben is ugyanilyen félelmetes ellenfélnek bizonyult. Az Asterix mégis többről szól, mint értékesítési számokról. E képregény olyan egyetemes hatású volt,

annyira beépült egy sereg nemzeti kultúrába, hogy az ókori történelemmel kapcsolatos szemléletünket is megváltoztatta.