Best WordPress Hosting
 

Ritka kincset találtak útépítési munkálatok közben

Ősi tárgyakra bukkantak útépítési munkálatok közben Angliában – számolt be róla a BBC. A leletek között szerepelnek második világháborúsak, de olyanok is, amelyek a középső kőkorszakból, az újkőkorszakból, a bronzkorból, a vaskorból, illetve a római korból származnak.

A legérdekesebb felfedezések közé tartozik egy ritka, Cupidot ábrázoló szobrocska, egy római körömtisztító, valamint néhány pénzérme és ékszer.

A szobrocska körülbelül 7 centiméter magas és rézötvözetből készült. A szakértők ezt tartják mind közül a legfurcsább leletnek, ugyanis Cupidot rajta Herkulesként ábrázolták, ehhez hasonló szobrot pedig korábban még sosem találtak. Alex Thompson, az ásatások vezetője szerint a figura egy szerelmi zálog lehetett, amely azt szimbolizálja, hogy a szerelem még a legnagyobb hősöknél is erősebb lehet. Thompson azt is hozzátette, hogy egy ilyen szobrocska annak idején nem lehetett olcsó, ma pedig egy kifejezetten egyedi és ritka leletnek számít.

Együtt lakomáztak a halottakkal a rómaiak

Hatalmas római kori temetőt fedeztek fel Franciaországban – írja a Live Science. A lelőhelyen mintegy 1430 sírt tártak fel, és bizonyítékokat találtak arra is, hogy az elhunyt családtagok tiszteletére lakomákat rendeztek.

A szakértők szerint a sírhelyek és a benne talált leletek a Kirsztus előtti első és Krisztus utáni harmadik évszázad közöttről származnak. A kutatók egy érdekes szokásra is figyelmesek lettek: a temetőben minden gyermeket eltemettek, a felnőtteket viszont jellemzően hamvasztották.

Egyes sírokban ételek maradványait is felfedezték, köztük datolyákét, fügékét és kenyérét is. A régészek úgy gondolják, ezek olyan torokról származhatnak, amelyeket az elhunyt családtagjai tartottak. Elképzelhető, hogy ezek a lakomák egy parentalia nevű ünnep részét képezték, amelyet a rómaiak minden februárban megtartottak. Ez az ünnep egyfajta fesztivál volt a halottak tiszteletére, amely egy óriási lakmározássál, a feraliával ért véget február 21-én, amelyet temetőkben rendeztek meg.

Ezért ölte meg Romulus a testvérét

A legenda szerint Romulus és Remus Kr. e. 753. április 21-én alapította meg Róma városát. A dátum alapja, hogy a város polgárai hagyományosan április 21-én tartották Pales pásztoristen és ezzel együtt az Urbs születésének ünnepét, az úgynevezett Palariát. Romulus és Remus korát ugyan valóban a Kr. e. VIII. század közepére tehetjük, de ez nem jelenti azt, hogy a két férfi valóban létezett, illetve az alapítók legendáját sem kezelhetjük történelmi tényként – írja a Rubicon.hu.

A monda alapján Romulus és Remus Alba Longából származott, amelynek uralkodóját, Numitort a fivére, Amulius letaszított a trónjáról, és elűzte a királyságból. Fiait megölette, lányát, Rhea Silviát pedig a Vesta-szüzek közé záratta, csakhogy Mars isten beleszeretett a nőbe, és a két fiút nemzette neki. Amikor ez Amulius tudomására jutott, parancsot adott, hogy az ikreket fojtsák a Tiberisbe, ám a szolgák ezt nem voltak képesek megtenni, és egy kosárban vízre bocsátották őket.

Miután partra vetődtek, egy anyafarkas táplálta őket tejével, mígnem egy Faustulus nevű pásztor magához vette őket. Felnőve, és tudomást szereztek származásukról Amegölték Amuliust, visszaültették a trónra nagyapjukat, majd várost alapítottak azon a helyen, ahol a farkas révén megmenekültek. A testvérek közti konfliktus aztán már rögtön a helyszín kijelölésekor kialakult: amikor Remus átugrotta a barázdát, mellyel testvére – rituálisan – kijelölte a városfalak helyét, Romulus megölte őt. Sokan úgy tartják, a testvérgyilkosságot a hirtelen támadt harag motiválta, ám inkább arról lehet szó, hogy

Kétezer éves gyereklábnyom tűnt fel egy római tetőcserépen

A különböző építőanyagok sokszor teljesen meglepő részleteket rejtenek: néhány éve hosszú cikkben számoltunk be az egy óbudai irodaház – a Graphisoft Park fogadóépületének szánt modern struktúra – építésekor előkerült, ma az épület recepcióján kiállítva látható téglákról, amiken közel kétezer évvel ezelőtti készítésük során egy kutya sétált végig, a lábnyoma pedig így örökre az anyagba mélyedt.

Hasonló régészeti eredményekkel a világ számos pontján találkozhatunk, kevés azonban annyira kedves, mint az alig hatezres francia kisváros, Vaison-la-Romain egy épületének alapozásakor előkerült darab, amin

egy járni még éppen csak tudó kisgyermek talpnyoma látszik.

Ő volt a szerencsétlen harmadik császár Rómában

Nero Kr. u. 68. június 9-i öngyilkosságával vége szakadt a Iulius–Claudius-dinasztia közel egy évszázados uralkodásának is, a Római Birodalom pedig rég nem látott káoszba süllyedt. Ez pedig a következő évben ahhoz a példátlan eseménysorozathoz vezetett, amit „négy császár éve” néven őrzött meg a történelmi emlékezet.

Gyorsan cselekedett

A trónt még 68 októberében Galba szerezte meg, hogy aztán január 15-én korábbi támogatója, Otho felbujtására saját praetorianusai végezzenek vele. A gond csak az volt, hogy ez a változás nem hatotta meg Germania Inferior provincia helytartóját, Aulus Vitelliust, akit még január elején kiáltottak ki császárnak Germania légiói, de ami ennél is fontosabb, a legionáriusok sem akartak félbehagyni egy ilyen jól induló lázadást, ezért tovább vonultak dél felé. Othónak jóval kevesebb katonája volt, ezért megpróbálta addig húzni az időt, amíg az őt támogató pannóniai és más, Duna környéki seregek elérik Itáliát.

Kincset talált kutyasétáltatás közben egy kisfiú

Ókori kincsre bukkant egy 12 éves fiú és anyukája Angliában, miközben kutyát sétáltattak – írja a Heritage Daily. A megtalálók azonnal értesítették az illetékes hatóságokat a felfedezésről, a helyszínre érkező régészek pedig alaposan megvizsgálták a leletet.

A szakértők szerint a lelet egy díszes karkötő, amelyet a római katonák kitűnő bátorságukkal érdemelhettek ki.

A kitüntetés aranyból készült, és a Krisztus utáni 1. századból származik, vagyis nagyjából 2000 éves.

Tíz hajó roncsát találták meg egy görög szigetnél

Elsüllyedt hajókat és számos más víz alatti tárgyat fedeztek fel a görögországi Kasos sziget közelében – írja a Heritage Daily. Az egyik kifejezetten érdekes lelet egy archaikus, kőből készült horgony volt.

A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a kutatók összesen tíz roncsot fedeztek fel. Között van amelyik az ókori görögök és rómaiak korából származik, de még ennél ősibbet is találtak. A legrégibb jármű Krisztus előtt 3000 körül készülhetett, a legújabb pedig a második világháború idejében.

A roncsokra 20 és 47 méter közötti mélységekben bukkantak rá, közölük többön még rakomány – főleg agyagedények – is volt, amelyek Olaszországból, Spanyolországból, Afrikából és Anatóliából érkeztek.

Mikor lett olasz a rómaiakból?

Mikor lett vége a római uralomnak Itáliában és mikor vált olasszá? A kérdés első felére viszonylag egyszerű a felelet: miután I. Alarik nyugati kór király 410-ben elfoglalta és kifosztotta Rómát, megkezdődött Itália lassú szétesése, s ezt az évszázados folyamatot felerősítette az északról jövő támadások állandó nyomása. Ezt követően a félsziget független államok sokaságára bomlott fel, melyek mindegyike önálló pénznemmel, dialektussal és védőszenttel hangsúlyozta eltérő identitását.

A kérdés második részének megválaszolásához a XV-XVI. század eseményeit érdemes végigvenni, midőn a független itáliai fejedelemségek, hercegségek újraélesztették a római művészeti-kulturális tradíciókat, és elindították a reneszánszt. A kiváló művészek, írók, költők kora és az első operák megalkotása nyomán Itália a kulturális teljesítmény szinonimája lett, 1700 körül már mágnesként vonzotta magához a tehetős utazókat.

Mindezek ellenére még sokáig nem létezett egységes országként. Velence köztársasági székhely volt, Nápoly egy Spanyol Birodalomnak alárendelt királyság, Firenze a Toszkánai Nagyhercegség fővárosa, Róma pedig a 756-tól egészen 1870-ig fennálló Pápai állam központja. Miként Klemens von Metternich osztrák államférfi 1814-ben megjegyezte:

Asterix miatt nevetjük ki a rómaiakat

Asterix az egész világon szupersztár. Az 1959-ben megjelent, mindent letaroló képregényt időközben több mint 100 nyelvre és nyelvjárásra fordították le, filmeket és játékokat ihletett (egy tematikus parkról nem is beszélve), francia alkotóit, René Goscinnyt és Albert Uderzót pedig hazájukon kívül is bestseller-szerzőkké avatta.

E pöttöm gall harcos meséje – melyben Asterixnek legjobb barátja, Obelix és a falusi druida varázsitala segít – évtizedeken át azzal nyerte meg az olvasókat, hogy hősei nem voltak hajlandók behódolni egy sokkal hatalmasabb ellenségnek: a rómaiaknak. Ahogy a világszerte elkelt közel 400 millió példány döbbenetes mennyisége mutatja, a képregény az újságosstandok rivális kínálatával szemben is ugyanilyen félelmetes ellenfélnek bizonyult. Az Asterix mégis többről szól, mint értékesítési számokról. E képregény olyan egyetemes hatású volt,

annyira beépült egy sereg nemzeti kultúrába, hogy az ókori történelemmel kapcsolatos szemléletünket is megváltoztatta.

Csodás kincseket talált a mocsárban egy fémkeresős férfi

Több mint egy tucat ősi kincset talált egy fémkeresős férfi a walesi Anglesey-szigeten – írja az Arkeonews. A különös bronzból, rézből és ólomból készült tárgyakat Ian Porter egy mocsaras mezőn fedezte fel.

Összesen 16 tárgy került elő, köztük vaskori szekértartozékok, egy fémből készült kosfej, egy római kori díszes melltű, illetve négy pénzérme.

Museum Wales

Ez volt a római béke ára

A császár megbízottja Kr. u. 101 telének elején érkezett Rómába. A fiatal, mindössze 25 éves Hadrianus – az uralkodó Traianus császár rokona – lóháton jött, egyenesen a csatatérről. Híreket hozott a szenátusnak. A szenátorok, miközben a római erők nagyszabású győzelmeiről szóló beszámolóit hallgatták, úgy érezhették magukat, mintha egy távolabbi, hősi korszakba csöppentek volna. Traianus, aki csupán három évvel korábban emelkedett Róma trónjára, lelkesítően régi vágású figurának tűnt. A külvilág felé mutatott tulajdonságai – az egyszerűség és az önfegyelem, a barátságosság és a szerénység – az antik hős legfőbb ismérvei voltak.

A harcias kelet-európai dákokban, akiknek római rabigába hajtásával Traianus egy teljes évet töltött, olyan ellenfelekre akadt, akik – hozzá hasonlóan – szinte az ősi krónikákból léptek elő. Ezek a furcsa, fenyegető és borzalmas emberek a csatában kaszával hadakoztak, mintha gabonát aratnának, sárkányos zászlókat vittek és óriási gombákra írták üzeneteiket. Ilyen részleteket mesélt el Hadrianus a senatusnak.

Ahogy Traianus üzenetei kezdtek elterjedni a városban, a rómaiakon régóta nem tapasztalt izgalom söpört végig. A lusta császárok uralkodása alatt, úgy tűnt, megöregedtek és elgyengültek, most azonban, Traianus uralma idején újból magukhoz tértek, és – minden várakozás ellenére – feltámadt bennük az életerő, mintha visszakapták volna a fiatalságukat.

Hihetetlenül ritka kincset találtak Bulgáriában

Elképesztően ritka kincsre bukkantak egy bulgáriai falu közelében – írja a Heritage Daily. A leletet egy ókori római temető feltárása közben találták meg, amelyet gazdag földbirtokosok használtak a 3. században.

Amint a helyi történelmi múzeum közleményéből kiderül, a temetkezési helyszínt még ősszel fedezte fel véletlenül egy traktorvezető, aki értesítette a rendőrséget, mert azt hitte, egy bűntény nyomaira talált rá. Azonban miután kiderült, hogy az emberi maradványok ókoriak, régészek érkeztek a helyszínre.

REGIONAL MUSEUM OF HISTORY – VELIKO TARNOVO

Római katonai tábor maradványaira bukkantak

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) csapata egy ókori katonai erődítményre bukkant – írja a Heritage Daily. A Legio VI Ferratához, más néven a Fidelis Constans, azaz az örök hűséges légiójához tartozott.

A Legio VI Ferratát Julius Caesar állította fel galliai hadjárata során. A csoport később Caesart kísérte, amikor Alexandriába utazott, hogy rendezze a Kleopátra és XIII. Ptolemaiosz közötti vitát.

A Tel-Megiddo lábánál végzett ásatásokon egy 1800 éves erődítményt tártak fel, amely két központi főútból és egy monumentális, félkör alakú pódiummal, illetve kővel burkolt területekkel bíró komplexumból áll.

Milyen íze volt az ókori bornak?

A bor a római kultúra szerves része volt, az orvoslástól a hétköznapi fogyasztásig számos területen fontos szerepet töltött be. De milyen is volt az ital íze, illata és külleme? Egy új tanulmány erre adhat választ – írja az IFLScience.

Dimitri Van Limbergen és Paulina Komar kutatók a dolium néven ismert ókori edénytípushoz fordultak, amelyben általában bort tároltak. A páros szerint eddig egyetlen tanulmány sem vizsgálta meg ezeknek az agyagedényeknek a római borkészítésben betöltött szerepét, valamint az ókori borok kinézetére, illatára és ízére gyakorolt hatásukat.

A duó összehasonlította a doliumokat a hagyományos grúziai borkészítésben erjesztésre használt edényekkel, amelyeket kvevrinek neveznek. A tradicionális, ma is élő eljárás hasonló lehet ahhoz, ahogy a római bort létrehozták.

Embereket áldozott a tinédzser császár?

Új könyve (Emperor of Rome, Profile Books, 2023) az ókori Róma történetének jókora szakaszát fogja át – Julius Caesartól Septimus Severusig, sőt tovább –, de egy kevésbé ismert történelmi alak bemutatásával kezdi. Ki ő és miért esett rá a választása?

A könyv egy szíriai tinédzser történetével kezdődik, aki 218-ban került Róma trónjára és 222-ben meggyilkolták. Az Elagabalus (avagy Heliogabalus vagy Marcus Aurelius Antoninus) néven ismert uralkodó kétségtelenül nem tartozott Róma legnagyobb személyiségei közé, de ő az a császár, akinek alakját a legkülönösebb történetek övezik. Ha azt hisszük, hogy Nero vagy Caligula a borzalmak netovábbja, akkor kiderül, hogy Elagabalushoz képest semmiségeket műveltek!

Amikor vendégeket hívott vacsorára, rózsaszirom-esővel fogadta őket, de annyi szirmot zúdított rájuk, hogy belefulladtak és ott lelték halálukat. Az is hírlik róla, hogy egy Vesta-szüzet vett feleségül, és emberáldozatot is bemutatott. Röviden: Nero egy aranyos kiscica volt hozzá képest.

Ősi papirusztekercsbe sikerült bepillantani

Egy háromfős csapat nyerte a Vesuvius Challenge 700 ezer dolláros fődíját – írja az AFP. A győztesek mesterséges intelligencia segítségével tudtak beleolvasni egy tekercsbe, amely a Vezúv hírhedt, 79-es kitörése során szenesedett el.

A herculaneumi papiruszok mintegy 800 összetekert, görög szövegű tekercs, amelyek a Pompeji közeli Herculaneumban kerültek elő. A tekercseket egy olyan villában tárták fel, amelyről úgy vélik, hogy korábban Julius Caesar apósáé volt.

Az iratokat a párizsi Institut de France-ban és a Nápolyi Nemzeti Könyvtárban őrzik. Amikor korábban megpróbálták felnyitni őket, több megsérült közülük, ezért felhagytak az ilyen típusú vizsgálatokkal.

Furcsa kincsekre bukkantak fémkeresővel

Római kori tárgyakat talált egy fémkeresős férfi az Egyesült Királyságban – írja a Live Science. A leleteket a szakértői vizsgálatok után kincseknek minősítették.

Valentinas Avdejevas Walesben bukkant rá egy ókori aranyozott ezüstgyűrűre, illetve egy szintén ezüstből készült furcsa kanálra.

Amgueddfa Cymru – Museum Wales

Ókori orvosi eszközök százaira bukkantak

Több száz, a római korból fennmaradt orvosi eszközt találtak a törökországi Allianoiban – írja a Live Science. Az ókori város gyógyfürdőiről volt ismert, a most bemutatott eredmények alapján a településen egy egészségügyi központ is működött.

1998 és 2006 között 348 darab, nagyjából 1800 éves orvosi tárgyat fedeztek fel a lelőhelyen. A leleteket a közelmúltban átfogó elemzés alá vetették, Sarah Yeomans, a St. Mary’s College of Maryland munkatársa és a csapat tagja szerint a helyszín lehet az egyik legkorábbi bizonyíték a csoportos orvosi gyakorlatra.

A tárgyak egyetlen komplexum maradványai között kerültek elő, az eszközök kifinomult sebészeti beavatkozásokról árulkodnak.

Római kori diadalívet találtak Szerbiában

Római kori diadalív maradványai kerültek elő egy szerbiai szénbányából, az ókori Viminacium település romjai közül – írja az MTI. A környéken már más jelentős felfedezések is születtek.

Viminaciumnál korábban római kori hajóroncsokat tártak fel, legutóbb tavaly augusztusban. 2023 nyara óta az ókori város magjának vizsgálata folyik, Misko Korac régész szerint ezért még komolyabb leletekre számítanak.

A diadalívet Viminacium főutcáján találták meg. A vizsgálatok alapján a struktúrát a 2. század végén vagy a 3. század elején emelhették.

Csodás aranykincsek lapultak az ókori sírokban

Ókori római temetőre bukkantak Olaszország középső részén – írja a Live Science. Az ősi nekropolisz majd 60 sírhelyet foglal magába, amelyekben csontvázakat és értékes kincseket is találtak a régészek.

A kutatók a sírokban összesen 67 személy maradványait fedezték fel, valamint számos tárgyat, köztük lábbeliket, kerámiaedényeket, pénzérméket és arany ékszereket.

A leletek alapján a szakértők úgy vélik, hogy az itt eltemetett emberek tehetősek voltak, akik kisebb luxuscikkeket is megengedhettek maguknak. Erre utal az a tény is, hogy a temetőtől mindössze 500 méterre egykor egy úgynevezett mansio, vagyis egy római tisztviselők és hivatalos személyeknek fenntartott szálló állt.