Best WordPress Hosting
 

Tévhitek a Natura 2000 gyepterületekkel kapcsolatban

Lassan már közeledik a tavasz, így talán időszerű néhány olyan fontos előírás felfrissítése a NATURA 2000-es gyepterületek vonatkozásában, amikkel kapcsolatban sok tévhit kering a köztudatban.

Az első komolyabb félreértés abból szokott adódni, hogy mi is a „Natura 2000-es gyep”? Sokan azt gondolják, hogy csak a „legelő” és „rét” művelési ágú területek tartoznak a Natura 2000 gyepek hatálya alá. Ez azonban a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) alapján nem kizárólagosan csak a „gyep” (rét, legelő) művelési ágban szereplő ingatlanokra vonatkozik. Az agrártámogatások alapját képező Mezőgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MEPAR) is a valós területhasználatból indul ki, nem pedig az ingatlan-nyilvántartási rendszerből (a Natura 2000 érintettségű gyepek „érzékeny állandó gyep” besorolást kaptak).

A másik szintén gyakori tévhit, hogy csak június 15. után lehet kaszálni ezeken a területeken. Ez azonban a Natura 2000-es területek tekintetében nem igaz. Ugyanis ilyen dátumhoz köthető korlátozás a jogszabályban Natura 2000 gyepterületeken történő kaszálás tekintetében nincsen. Kivételek ez alól azonban azok a területek, amik az MTÉT zonális gyepprogramokba tartoznak, ugyanis ezek esetében különböző kaszálási korlátozásokat vállalhat önkéntesen a gazdálkodó.

Tavaly indult a HUMANITA Interreg projekt

Sok idő, erőfeszítés, előkészület és elkötelezettség eredményeként örömmel jelentjük be, hogy a “HUMANITA – Az ember és a természet közötti kölcsönhatások és a turisztikai tevékenységek hatása a védett területekre” című közép-európai INTERREG projekt hivatalosan 2023. április 1-jén kezdődött, és 2026. március 31-én ér véget.

Ez idő alatt a HUMANITA projekt 11 partnert fog össze Ausztriából, Horvátországból, Magyarországról, Olaszországból és Szlovákiából azzal a céllal, hogy a kiemelt szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező tudósok együttműködjenek a turisztikai tevékenységek természetre gyakorolt hatásának értékelésére szolgáló innovatív megoldások kidolgozásában és tesztelésében, azzal a céllal, hogy segítsék a védett területek kezelőit a természet védelmében.

A projektben két magyar szervezet vesz részt, a CEEweb a Biológiai Sokféleségért, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.

Felejtsük el ajándékozni Nőnapkor a hóvirágot!

A kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis) a nemzetségének legismertebb és egyben legnagyobb elterjedési területtel bíró tagja. A Kárpát-medencében vadon ez az egyetlen hóvirág-faj terem.

A növény latin fajneve, a „nivalis” a hóra utal, ami vonatkozhat virágának színére és egyben korai virágzására is. Több kisázsiai – mediterrán elterjedésű rokonfaját, elsősorban a pompás hóvirágot (Galanthus elwesii) – kertekben is megtalálhatjuk. Ez utóbbi faj – a kikeleti hóvirághoz képest – jóval előbb, már akár január legelején virágzásba kezdhet.

A faj korai virágzása miatt számos kultúrában a remény és a megújulás szinonimájává vált. Mint minden hagymás növényt korábban ezt is hasznosították széles elterjedési területén (pl. fejfájás ellen illetve fájdalomcsillapítás során). Ma már hasonló hatású szintetikus szerek állnak rendelkezésre, mivel a faj gyűjtése a legtöbb országban tilos!

Brutális fakivágás zajlik a Bükkben, amit meg kell akadályoznunk!

Még a nemzeti park táblát is kivágták a Bükki Nemzeti Parkban. A videón látható Lillafüred melletti  fokozottan védett területen többszáz éves fákat vágtak ki, mely az LMP szerint teljes mértékben elfogadhatatlan!

Kreitler-Sas Máté, az LMP Országos Elnökségének tagja a Bükki Nemzeti Parkban zajló fakitermelésekre, és természeti kincseink megóvására hívja fel a figyelmet. Mint mondja, jogszabály-módosítást nyújtanak be az országgyűlésnek, mely megtiltaná a fokozottan védet területeken a gazdasági célú fakitermelést.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/brutalis-fakivagas-zajlik-a-bukkben-amit-meg-kell-akadalyoznunk/#arve-youtube-isouvgofxie65e496e344d25091068638″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/isOuvGoFXIE?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Miért tűntetik el a turistautat a Kékes Erdőrezervátum magterületén?

Elsőként a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján jelent meg a hír, hogy megszüntetik a Mátrafüredet Mátraházán át Parádhutával összekötő sárga kereszt jelzésű turistaút egy rövid, a Kékes csúcsától északra eső szakaszát. A hírnek a turistamagazin.hu járt utána.

Ez önmagában nem lenne különösebben érdekes, hiszen a turistaút-hálózat nincs kőbe vésve, természetes, hogy időnként megszűnnek útvonalak, máskor pedig újak létesülnek. Amiért ez a fejlemény mégis figyelemfelkeltő – és megosztó –, annak az az oka, hogy a mindössze 2 km hosszú szakasz egy őserdőn, a Kékes Erdőrezervátum különösen szép magterületén vezet át.

A megszüntetett szakasz a sárga + jelzésen: a Gabi halála nevű pihenőhelytől nyugatra indulva nagyjából 2 km a Som-nyereg csomópontjáig

Magyar kutatók a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben

A Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint a RestPoll projekt célja a vadon élő beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában a társadalom számára az ehhez szükséges hatékony eszközök biztosítása révén.

További cél, hogy Európát globális vezető szerephez juttassa a beporzók védelmének terén. A négy évig tartó projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein zajló hazai kutatásokat Piross Sándor és Demeter Imre, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) tudományos munkatársai irányítják.

A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nemcsak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszer-biztonság szempontjából is fontos – olvasható a közleményben.

Megnyílt a Szeleta Park Látogatóközpont Miskolcon

A Bükki Nemzeti Park alapításától számított több mint 4 évtized után, először nyílt lehetőség a Szeleta-kultúra színvonalas bemutatására a 3 milliárdból elkészült Szeleta Park Látogatóközpontban, amely a hazai nemzeti parkok ökoturisztikai bemutatóhelyei közül a legnagyobb.Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a létesítmény tegnapi miskolci átadásán elmondta, hogy az állami természetvédelem napjainkban már messze túlmutat a védett fajok, élőhelyek megőrzésén, sokkal szélesebb feladatköre van. Fontos célkitűzéssé vált az emberek megszólítása, azaz a bemutatási tevékenység, hiszen a látogatók aktív kikapcsolódásra vágynak, amelyekre a nemzeti parkok programkínálata kiváló lehetőséget nyújt. Ezen növekedő társadalmi érdeklődést bizonyítja a közvélemény-kutatások eredménye, miszerint a magyarok több mint 90%-a hallott már a nemzeti parkokról, több mint 70%-a pedig tudatosan tervezi a pihenését annak érdekében, hogy olyan létesítményeket kereshessen fel, mint a most átadott Szeleta Park Látogatóközpont.

Ezen fokozódó társadalmi igényhez – amelyet az elmúlt 13 év alatt megduplázódott évi látogatószám bizonyít – igazítják a nemzeti parkok az ökoturisztikai hálózatukat is. A Magyarországon nyilvántartott ökoturisztikai létesítmények felét, 350-et a nemzeti parkok, ebből 90-et pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tart fenn.

Az államtitkár arról beszélt, hogy tavaly ünnepelte 45. évfordulóját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely 1977-ben hazánkban a harmadik, azonban az első hegyvidéki, erdős nemzeti parkként alakult meg. A magyar nemzeti parkok közül itt található a legtöbb barlang, az országban nyilvántartott 4000 közül 1100. Az elmúlt programozási időszakban az igazgatóság 23 projektet 9,6 milliárd forint nagyságrendben valósított meg, olyan beruházásokkal, mint a Bükki Csillagda, illetve a Mátra világát bemutató Harkály Ház.

Így múlatják az időt a vadállatok a szurdokmélyi kőmedencénél

Vadkamera rögzítette, hogy mit csinálnak éjjel-nappal az erdő lakói egy bükkaljai szurdok mélyén. Ritkán látható felvételeket készített a Bükki Nemzeti Park.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság rejtett kameracsapdák segítségével időről időre közzé tesz különleges videókat a Youtube-oldalán az erdők állatainak életéről. A legfrissebb felvételen a Bükkalja egy háborítatlan, emberek által szinte sohasem látogatott szurdokának mélyére tekinthetünk be, ahol nagy a forgalom. Az erdő lakói nem csak az éjszaka sötétjében, de –mint azt kameracsapdás felvételeink bizonyítják- nappal is gyakran mutatkoznak ezen az eldugott helyen. Az pedig, hogy az éjszaka császára, legnagyobb termetű bagolyfajunk, a fokozottan védett uhu is megmutatta magát a kőmedencénél, külön megtiszteltetés számunkra!

A videóban sorrendben vaddisznók, borz, nyest, vörös róka, gímszarvasok és uhu láthatók- írta Kleszó András természetvédelmi őr (Kelet-bükki Tájegység)