Best WordPress Hosting
 

Ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit

Romániában úttörő kezdeményezésként ökomúzeumba szervezik az Erdélyi-szigethegység hagyományos hegyvidéki településeit, több község márciusban dönt a csatlakozásról – jelentette be Alin Mos, az Erdélyi-szigethegység Nemzeti Park igazgatója.

A Bihar, Kolozs és Fehér megye hegyvidéki részén elterülő nemzeti park igazgatója az Agerpres román hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: az ökomúzeum térsége nagyban megegyezne a park 75 ezer hektáros területével.

Románia első ökomúzeuma a népi építészetéről, néphagyományairól híres román Mócvidék (Tara Motilor) eredeti képének és hagyományainak megőrzését célozza. Az élő, interdiszciplináris múzeum koncepciója, hogy az embert saját természeti és kulturális környezetében helyezi el, és arra ösztönözi, hogy megőrizze identitását, részt vegyen közössége fejlődésében.

Rendkívüli évet zárt a hazai természetvédelem

Hazánkban az elmúlt 13 évben eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások, hiszen a 10 nemzeti parkunk 1240 munkatársával 90 milliárd forint összértékben hajtott végre fejlesztéseket, amellyel 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető szerint hazánk területének több mint egyharmada – Európában egyedülálló módon – természetközeli állapotban maradt fenn. Ez a terület azonban emberi tevékenység következtében feldarabolódott, a jó természeti állapot megőrzése érdekében pedig állandó beavatkozások szükségesek. Ezt a feladatot végzi a tíz nemzeti park igazgatóság, az egész ország területét lefedő állami intézményrendszer. Hozzátette: a hazai természetvédelem nagy múltra tekint vissza, hiszen idén 50 éves az ország első nemzeti parkja, valamint több mint 100 éve állt szolgálatba Magyarország első hivatásos természetvédelmi őre, id. Gulyás József „kócsagőr”.

Nagy István leszögezte: a Pannon Biogeográfiai Régió természeti értékeinek megőrzéséhez az állami természetvédelem erőfeszítése nélkülözhetetlen, azonban emellett szükség van európai uniós beruházási projekt lehetőségekre, mint az idén ciklusát eredményesen záró Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP). Ennek forrásfelhasználása 107,5 %-os volt, illetve a közvetlen állapotjavító beruházások a kitűzött célterület majdnem dupláján valósultak meg. Ezen felül a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP), a Közép-Magyarország Operatív Program (KMOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretében – emlékeztetett.

Megnyílt a Szeleta Park Látogatóközpont Miskolcon

A Bükki Nemzeti Park alapításától számított több mint 4 évtized után, először nyílt lehetőség a Szeleta-kultúra színvonalas bemutatására a 3 milliárdból elkészült Szeleta Park Látogatóközpontban, amely a hazai nemzeti parkok ökoturisztikai bemutatóhelyei közül a legnagyobb.Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a létesítmény tegnapi miskolci átadásán elmondta, hogy az állami természetvédelem napjainkban már messze túlmutat a védett fajok, élőhelyek megőrzésén, sokkal szélesebb feladatköre van. Fontos célkitűzéssé vált az emberek megszólítása, azaz a bemutatási tevékenység, hiszen a látogatók aktív kikapcsolódásra vágynak, amelyekre a nemzeti parkok programkínálata kiváló lehetőséget nyújt. Ezen növekedő társadalmi érdeklődést bizonyítja a közvélemény-kutatások eredménye, miszerint a magyarok több mint 90%-a hallott már a nemzeti parkokról, több mint 70%-a pedig tudatosan tervezi a pihenését annak érdekében, hogy olyan létesítményeket kereshessen fel, mint a most átadott Szeleta Park Látogatóközpont.

Ezen fokozódó társadalmi igényhez – amelyet az elmúlt 13 év alatt megduplázódott évi látogatószám bizonyít – igazítják a nemzeti parkok az ökoturisztikai hálózatukat is. A Magyarországon nyilvántartott ökoturisztikai létesítmények felét, 350-et a nemzeti parkok, ebből 90-et pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tart fenn.

Az államtitkár arról beszélt, hogy tavaly ünnepelte 45. évfordulóját a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, amely 1977-ben hazánkban a harmadik, azonban az első hegyvidéki, erdős nemzeti parkként alakult meg. A magyar nemzeti parkok közül itt található a legtöbb barlang, az országban nyilvántartott 4000 közül 1100. Az elmúlt programozási időszakban az igazgatóság 23 projektet 9,6 milliárd forint nagyságrendben valósított meg, olyan beruházásokkal, mint a Bükki Csillagda, illetve a Mátra világát bemutató Harkály Ház.

Mire való a lombkoronasétány?

Több mint két hónapja hullámzanak a kedélyek a lombkoronasétánynak „csúfolt” nyírségi faépítmény körül, miközben arról alig esik szó, hogy egyáltalán mire lenne való? Mit kellene látni egy ilyen pár méter magasságban kialakított szerkezetről – pláne annak tudatában, hogy valódi erdő sosem volt körülötte?

Még márciusban röppent fel a hír, hogy mire elkészült egy lombkoronasétány, kivágták alóla az „erdőt”. A létesítmény tulajdonosa, a települési polgármester nyilatkozata szerint nem volt feltétel a fák jelenléte. Újabban kreatív újságírók mesterséges intelligenciával felturbózott Photoshoppal „varázsoltak” erdőt köré, amely, ha a valóságban is létezne, bizonyára nagyszerű élményt nyújtana a látogatónak. Na, de milyen lett volna az élmény az eredeti elgondolás szerint?

Mi is az a lombkoronasétány?