Best WordPress Hosting
 

A Fidesz és a Mi Hazánk együtt mondanak nemet a magyar erdők megvédésére

Ma a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a fideszes többség és a Mi Hazánk képviselője is leszavazta az LMP indítványát, ami megtiltotta volna a gazdasági célú fakitermelést az őshonos fafajú védett erdőkben. Indoklásuk szerint az erdők meg vannak védve, semmi probléma nincs. Ezt azonban cáfolják a tarra vágott hegyoldalak a Bükkben és Mátrában, nemzeti parki területeken is, a fő turistaútvonalak mellett is, 150 éves erdőkben is. És cáfolja az a tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is zajlik gazdasági célú fakitermelés. 

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja idén ismét beadta az őshonos fafajú erdők védelmét, különösen a bükkerdők védelmét célzó javaslatát. Tette ezt azért, mert a múlt évi beadás vitákat ugyan keltett, de kormányzati cselekvést nem. A 100-150 éves, őshonos erdők tarra vágása még nemzeti parki területeken is ugyanúgy folytatódik, ugyanúgy pusztítják az állami erdőgazdaságok a legszebb idős, védett erdőinket is.

Az LMP ezért javasolja, hogy a védett bükkerdőkben teljesen szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés. A más, őshonos fafajú védett erdőket pedig csak örökerdő üzemmódban lehessen kezelni, azaz szűnjenek meg a tarvágások. Mindezért az erdőgazdálkodókat kompenzáció illetné – védjék, ápolják, gondozzák az erdőket, ne pedig a kivágásukból akarjanak profitot szerezni. A védett erdők ökológiai, klímavédelmi és rekreációs értéke sokkal nagyobb, mint az a pár millió forint, amit kapnak a tűzifának felaprított 120 éves tölgyekért és bükkökért.

Brutális fakivágás zajlik a Bükkben, amit meg kell akadályoznunk!

Még a nemzeti park táblát is kivágták a Bükki Nemzeti Parkban. A videón látható Lillafüred melletti  fokozottan védett területen többszáz éves fákat vágtak ki, mely az LMP szerint teljes mértékben elfogadhatatlan!

Kreitler-Sas Máté, az LMP Országos Elnökségének tagja a Bükki Nemzeti Parkban zajló fakitermelésekre, és természeti kincseink megóvására hívja fel a figyelmet. Mint mondja, jogszabály-módosítást nyújtanak be az országgyűlésnek, mely megtiltaná a fokozottan védet területeken a gazdasági célú fakitermelést.

{“@context”:”http://schema.org/”,”@id”:”https://greenfo.hu/hir/brutalis-fakivagas-zajlik-a-bukkben-amit-meg-kell-akadalyoznunk/#arve-youtube-isouvgofxie65e496e344d25091068638″,”type”:”VideoObject”,”embedURL”:”https://www.youtube.com/embed/isOuvGoFXIE?feature=oembed&iv_load_policy=3&modestbranding=1&rel=0&autohide=1&playsinline=0&autoplay=0″}

Rontott erdők

Óriási problémának látom, hogy a társadalom ingerküszöbértékét csak a tarvágások (és farakások) érik el – a jóval nagyobb bajt a besűrített erdőszerkezetből fakadó rossz egészségi állapotot, az erdők lerontását viszont nem érzékelik, holott jól látható jelei vannak. Sajnos az erdészettudomány is elhallgatja a jelenséget, elfedi a bajt. Erre figyelmeztet Baráz Csaba véleménycikkében.

Egy gondolat és egy betegségtünet az első erdészeti tanóra megtartásának évfordulójára rendezett erdészeti tudományos konferencia margójára (Sopron, 2024. február 5–6.)

Az erdőjárók, kirándulók leginkább az erdő hiányára, a fakitermelés (például a végvágások) során keletkező vágásterekre, tarvágásokra figyelnek fel (amelyek egyébként az erdőtervezéssel összhangban, esetleg elhibázott tüztifarendelet-szerű jogszabályok következtében alakulnak ki és csúnya tájsebbekként borzolják a szépérzéket). Az erdőkben tapasztalható sokkal aggasztóbb válságtüneteket, a törzsön kialakuló ún. másodlagos lombkoronát, a fattyúágak, póthajtások (stb.) sokaságát azonban nem veszik észre, illetve fel sem figyelnek rá. Ha pedig meglátják, nem értik azok üzenetét. A tudomány azonban dokumentálja, leírja, kataszterezi, kutatja a szekunder korona jelenségét, azonban helytelen következtetéseket von le és elhallgatja a valódi okokat. (Pontosabban egy ok-okozati összefüggésrendszerből csupán egy közbülső szekvenciát ragad ki, vizsgál meg és értékel, ami csupán egyetlen eleme a valóságnak.)  Ez az erdészettudomány felelőssége, erről szól az alábbi példával illusztrált bejegyzésem. Arról, hogy nem csak az erdőgazdálkodással (fakitermeléssel) van baj, hanem az erdőneveléssel, magával az emberi beavatkozás révén kialakított erdőszerkezettel, állománysűrűséggel is. Úgy általában a magyarországi „élőfakészlet” minőségével, egészségi állapotával.

Rossz hírt kaptak a fával fűtők – mi lesz a tűzifaprogrammal?

Amint az időjárás is ősziesre fordul, ismét beindul a faértékesítés, ahogy az megszokott.

Az árak kapcsán Sulyok Csaba arról beszélt a portálnak, hogy náluk a lágylombos tűzifa (például a nyárfa) illetve a fenyőfélék erdei köbméterenként 20 ezer forintba kerülnek, a keménylombos tűzifa (például akác) erdei köbmétere pedig 40-42 ezer forint a vállalat kirendeltségeinél. A 2023-as árakat a NEFAG Zrt. egy előzetes piackutatást követően határozta meg, a térség többi erdőgazdaságának, magánértékesítőjének köbméteráraihoz képest.

Az utóbbi időszakban az inflációt meghalódó mértékben emelkedtek a fakitermelési díjak, de a tüzelőárak megállapításánál nemcsak ennek a költségét kell nézni: