Best WordPress Hosting
 

Kevésbé fontos idén a magyaroknak a fenntarthatóság, mint tavaly karácsonykor

Alapvetően kevésbé figyel a lakosság a környezettudatosságra ezen a karácsonyon – derül ki egy tavalyi és idei kutatás eredményeinek összehasonlításából. Tavalyhoz képest csökkent azok aránya, akik hajlandóak lennének többletköltséget vállalni a környezetbarát csomagolóanyagért, és az online vásárlók prioritásai is megváltoztak a fenntartható csomagolással kapcsolatban.

A Rondo Hullámkartongyártó Kft. a magyarok ajándékcsomagolási szokásait vizsgálta a közelgő ünnepek alkalmából. A tavalyi eredményekkel összehasonlítva idén kevesebben lesznek, akik letéphetik majd a mintás papírt az ajándékukról a fa alatt. A válaszadók többsége (42%) ugyan még mindig csomagolópapírba csomagolja a meglepetéseket karácsonykor, ez azonban visszaesés a tavalyi 59 százalékhoz képest. A válaszadók 21 százaléka használ idén papírzacskót vagy papírdobozt, míg tavaly még a válaszadók 36 százaléka döntött így.

A válaszokból kiolvasható, hogy a környezetbarát csomagolóanyagok használata nem döntő fontosságú a válaszadók számára: a megkérdezettek fele mondta azt, hogy inkább nem ez alapján dönt, amikor ajándékot vásárol. Ez az arány sokat változott a tavalyi eredményekhez képest, hiszen akkor még csak 38 százalékuk nyilatkozott így.

Fejenként 36 kiló műanyag csomagolási hulladékot termelünk egy évben – de van egy jó hír is

36 kiló műanyag csomagolási hulladékot termelünk fejenként minden évben, ennek a 41 százaléka kerül újrafeldolgozásra.

 

Számokban: Az Európai Unióban összesen 84 millió tonna csomagolási hulladék keletkezik évente, fejenként ez közel két mázsa.

Hatalmas káosszal indul a kormány hulladékmutyija

Mától lép életbe az EPR rendszer – sok gyártó és forgalmazó mégsem tudja, hogy mit kellene tennie. Hatalmas káosszal indulhat az EPR, vagyis az extended producers responsibility lényegében a kiterjesztett gyártói felelősségrendszer.

július 1-től lép életbe az EPR rendszer, a legtöbb gyártó és forgalmazó azonban továbbra is csak találgat, hogy mit is kell tennie, milyen hatással lesz mindez az üzletre, ráadásul, ha érdeklődnek, mindenhonnan más információt kapnak. Emellett az is nehezíti pl. a vitaminok és étrend-kiegészítők piacán a kereskedők helyzetét, hogy a reálbérek jelentős csökkenése mellett a vásárlók elsőként az egészségmegőrzésről és a prevencióról mondanak le, így a megelőzés jelenleg egyre több családban abszolút a háttérbe szorul. Míg egyes forgalmazók már Budapesten és Pest megye környékén is kisebb visszaeséseket tapasztalnak, addig az ország szegényebb régióiban már a forgalom jelentősebb fogyatkozásáról számolnak be.

Kié is lesz a felelősség?

Durva élelmiszerár-emelés újabb körben: nyomják a vészcsengőt a csomagolóiparban

A gyártókat tömörítő MAHUSZ üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet. (A július 1-jén elrajtoló új hulladékkoncessziót a Mol venné át, erről legutóbb itt írtunk.)

A hullámpapír már ma is egyedülállóan magas, 90 százalékos újrafeldolgozási aránnyal és 89 százalékos átlagos újrafeldolgozott alapanyagtartalommal bír, melyet a hazai adatok is alátámasztanak.  A rendelet előkészítését és bejelentését nem előzte meg érdemi iparági egyeztetés, ami segíthetett volna egy olyan szabályozás kidolgozásában, ami a jelenleginél jobban támogatja a hosszú távú fenntarthatósági terveket – olvasható a szövetség közleményében.

A MAHUSZ maximálisan egyetért az EPR-rendszer létrehozásának céljaival. A „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.

Az egyik legdrágább hulladékos díjrendszer lesz a magyar

A gyártócégek, illetve – külföldi előállítás esetén – a forgalmazó cégek kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) fizetésére kötelesek július 1-jétől. 100–125 milliárddal dobhatja meg az élelmiszerek árát az új díj bevezetése.

A díjat a hulladékhasznosítási koncessziót elnyerő MOHU Mol Zrt.-nek kell majd utalni. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ) szerint az igen magas EPR-díjak jelentős drágulást hozhatnak az élelmiszereknél. Pedig a májusi adatok szerint éppenhogy csillapodni látszik az infláció, az élelmiszereknél áprilishoz képest átlagban ugyan már csak 0,1 százalékos volt a drágulás, ám tavaly májushoz képest még mindig irdatlan magas, 33,5 százalékos áremelkedést mért a KSH.

Mindenkinek fizetnie kell