Best WordPress Hosting
 

Nem várt változás a bankszámláknál, tovább emelkedhetnek a díjak

Az OTP korábbi lépése után április elsejétől már többe kerül a CIB, a K&H, a Raiffeisen és az Unicredit ügyfeleinek is a bankszámla. Május elsejétől (esetenként április 30-ától) pedig az Erste és az MBH is emelte díjait. A portál saját adatbázisa alapján kiszámolta: a már megismert inflációs drágítások után a nagyobb bankoknál most nyitható egyszerűbb számlák átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe a korábbiaknál. Ez nem csak az inflációs díjemelést tükrözi.

Folyamatosan változik ugyanis a bankok számla, sőt kártyakínálata is, ami többnyire magasabb díjakat hoz.  Annak ellenére, hogy több bank is közleményben hangsúlyozta, hogy a mindennapi bankoláshoz kötődő díjaik átlagosan a tavalyi infláció alatt emelkednek, az ügyfelek mégsem nyugodhatnak meg. Amelyik tételt ugyanis bankjuk változatlanul hagyta, azt az év során bármikor drágíthatja a fogyasztói árak 2023 évi emelkedése miatt.

Például az MBH az idén már többször is drágított. Április utolsó szombatján tették közzé, hogy néhány díj emelése nem történt meg április 30-án, illetve május 1-jén.

Bankszámlák: nem várt bejelentést tett az OTP

Amint az ismert, a Központi Statisztikai Hivatal a tavalyi évre 17,6 százalékos inflációt állapított meg. A bankoknak lehetősége van akár az inflációt elérő szinten emelni a számlavezetési díjakat. Az OTP Bank nem ezt a megoldást választotta – hangsúlyozzák a pénzintézet közleményében.

Egyes szolgáltatásoknál például továbbra is marad a díjmentesség. A bank továbbra is díjmentesen biztosítja az OTP Junior számlát (számlavezetés, éves bankkártya díj, valamint Internet és Mobilbanki szolgáltatás) a 24 év alattiak számára, valamint az elektronikus átutalás is díjmentes marad a fiatal ügyfelek számára havi 100 ezer forintig.

Az online utalások esetében minden ügyfél számára továbbra is megmarad az akciós díjmentesség 20 ezer forint alatti utalások esetében, havonta összesen 500 ezer forint összegig, amihez csupán az ügyfeleknek igényelniük kell a megfelelő kedvezményelemet.

Áprilistól jön a feketeleves a bankszámláknál, ezek a bankok már biztos lépnek

A Központi Statisztikai Hivatal januárban tette közzé a 2023-as éves inflációs adatot: eszerint tavaly átlagosan 17,6%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak az egy évvel korábbinál. Erre a tényre alapozva a magyar bankok jelentős része – az üzletszabályzatukban vagy általános szerződési feltételeikben foglaltaknak megfelelően – idén is inflációkövető díjemelést alkalmaz a lakossági számlacsomagokhoz kapcsolódóan – olvasható a pénzügyi portálon.

Egy ügyfél átlagosan 42 ezer forintot költ bankszámlára

A Magyar Nemzeti Bank tavalyi tanulmányából kiolvasható, hogy egy magyar ügyfélnek 2021-ben átlagosan közel 35 ezer forintba került a bankszámlája. Habár ennél frissebb adat nem áll rendelkezésre, de az általánosan elterjedt banki gyakorlatból kiindulva ezt korrigálhatjuk az azóta eltelt évek átlagos inflációival, így megkapjuk, hogy 2023-ban már feltehetően 42 ezer forintot költöttek bankszámlára a magyarok.

A vízvezeték hálózatot lerohasztó rezsicsökkentés most fordul általános áremelésbe

Tíz év rezsicsökkentés alatt a magyarországi víziközmű hálózat katasztrofális állapotba került. Kurdi Viktor, a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke nemrég a Mérnök Újságnak adott interjúban (pdf) azt mondta, a hálózatba betáplált ivóvíznek ma már átlagosan több mint 20 százaléka elfolyik a csőtörések miatt. Vannak az országban olyan részek is, ahol 50 százalék a veszteség, ezeken a helyeken tehát kétszer annyi ivóvizet kell kitermelni, tisztítani és bepumpálni a rendszerbe, mint amennyit a fogyasztók igényelnek. A sok energiával előállított ivóvíz fele egyszerűen elfolyik, azaz talajvíz lesz belőle. 2013 és 2022 között a gerinccsatornában és az elosztó hálózatban az egy kilométerre jutó meghibásodások száma egyaránt majdnem a másfélszeresére emelkedett. 

A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés, vagyis árbefagyasztás egy sikeres politikai termék, amely mellett elszáguldott a gazdasági realitás: időközben minden költségelem megdrágult. Nemhogy fejlesztésre, de még karbantartásra sincs pénz már sok éve, a 38 magyar víziközmű cég pedig a csőd szélén áll.

A végső ütést az energiaárak emelkedése vitte be a rendszernek. Az ivóvíz előállítása nagyon energiaigényes folyamat, ezért a nagy drágulás után, 2023-ban már oda jutottunk, hogy a víziközmű cégek gyakorlatilag a bevételük felét rögtön el is utalták az energiaszolgáltatójuknak. A maradékból végképp semmit sem voltak már képesek kigazdálkodni.

Ez fájni fog: nem nyelnek tovább, díjat emelnek a szolgáltatók

Új fogalommal kell megbarátkoznunk mostanában – már ha ez egyáltalán lehetséges:

az automatikus inflációkövető díjemeléssel.

Fogyasztóként fájó szembesülni azzal, hogy amikor végre mérséklődött, 5 százalék közelébe olvadt hivatalosan a drágulás, akkor 15–18 százalékos automatikus díjemeléseket vernek ránk a szolgáltatók – többnyire a magas (átlagosan 17,6 százalékos) a 2023-as inflációra hivatkozva. Íme néhány ismert példa:

Általános díjemelés a Yettelnél, így térnek el a Telekomtól és a Vodafone-tól

A Yettel lakossági és kisvállalkozói számlás előfizetéssel rendelkező ügyfelei 2024. március 5-től tapasztalhatják a – Központi Statisztikai Hivatal által közzétett 2023-as  17,6 százalékos  éves átlagos inflációnál kisebb mértékű – 15,3 százalékos díjváltozást, amely a lakossági előfizetések esetén a tarifa havidíjakat érinti – idézi a portál a Yettel közleményét. A havidíjon felüli perc és SMS díjak, valamint a kiegészítő adatjegyek ára a korrekció után is a korábbival azonosak maradnak.

Kisvállalkozói számlás előfizetések esetén a díjváltozás a havidíjakat és az egyszeri kiegészítő szolgáltatási díjtételeket érinti, míg a havidíjon felüli perc és SMS díjak ezeknél a tarifáknál is változatlanok maradnak. Az inflációkövető díjkorrekció az egyéb ügyfélszegmenseket a Yettel nekik küldött értesítésében foglaltak szerinti érinti.

Azon tarifacsomagok esetében, amelyek adatkerete nem teljes egészében használható fel az 1-es/EU roaming díjzónában és érintettek a díjváltozásban, ott lakossági és kisvállalkozói előfizetés esetén 2024. március 5-től a felhasználható roaming adatkeretek növekednek.

Változás a bankszámláknál 2024-ben, egy ügyfél sem örülhet

Habár az inflációs adatokban már csökkenést láthatunk az áremelkedés ütemében, a bankokban csak most jön az igazi áremelkedés. A pénzintézetek többsége ugyanis a szerződési feltételek alapján a 2023. évi inflációt idén építi be az árakba, ez jelentőst drágulást hozhat a bankszektorban az első negyedévben.

Tavaly ilyenkor a 2022-es 14,5 százalékos inflációval nőttek a banki költségek,

2024-ben még ennél is nagyobb drágulásra készülhetünk.

Kgfb: 10-15 százalékos drágulás jön, sokaknak megéri váltani

Az év végére vonatkozó tarifákat idén is legkésőbb november 2-ig hirdetheti ki az érintett 12 biztosító. Az ezt követő kampányidőszakban egy hónapja van az év végi évfordulóval rendelkező ügyfeleknek arra, hogy a piacon elérhető lehetőségeket összehasonlítsák a meglévő biztosítójuk által megajánlott díjjal. Ez utóbbit a biztosítónak november 11-ig kell megküldenie postai úton, e-kommunikációs szerződés esetén pedig e-mailben. A meglévő szerződést december elsején éjfélig lehet felmondani – hívta fel a figyelmet közleményében a FBAMSZ.

„A növekvő káresetszám és a magasabb szervizköltségek miatt a legtöbb autós díjemeléssel fog szembesülni, melynek átlagos mértéke 10-15 százalék között lehet – jelezte előre Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke. – Így az újonnan megkötött év végi évfordulós szerződések éves átlagdíja a személygépkocsik esetében 36-38 ezer forint körül várható majd. Az előző évek tapasztalata alapján az idei év végi időszakban is meghaladja a 80 ezret a lecserélt kgfb-szerződések száma.”

Az év egyéb időszakaira vonatkozó kgfb-átlagdíj jelenleg 54 ezer forint körül alakul. Az év végi váltók átlagdíja ennek csaknem harmadával kisebb összeg, aminek elsődleges oka az érintett járműpark speciális összetétele. Az év végi kampány ugyanis idősebb, 2010 előtt vásárolt autókra vonatkozik, ezek üzemeltetőinek túlnyomó része – közel 95 százaléka – pedig a legkedvezőbb, B10-es bónuszfokozattal rendelkezik (a teljes állománynak ugyanakkor alig több mint a harmada tartozik a legkedvezményesebb körbe).

Eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal a DIGI tájékoztatási gyakorlatával kapcsolatban

A nemzeti versenyhatósághoz olyan jelzések érkeztek, hogy a DIGI következetlen és ellentmondásos tájékoztatási gyakorlatot folytatott a legutóbbi díjemelésének feltételeiről.

Tizenhétszeres díjemeléssel ütötte meg a kormány a pilótaképzést

A magyarországi pilótaképzéssel foglalkozó szervezetek szerint a kormány teljesen ellehetetlenítette az üzletágat egy júniusban elfogadott törvénymódosítással, amely brutálisan megemelte a tevékenység hatósági engedélyek kiadásáért felszámolt díjakat.

A Lázár János által irányított Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) számos díjtételt drágított meg különböző mértékben, két alapvető fontosságú engedély esetében azonbantizenhétszeres, illetve harmincháromszoros lett az emelés mértéke.A pilótaképző szervezetek szerint ez a példátlan hatósági díjemelés jelentkezik majd a képzés piaci árában is, az áremelés pedig visszavetheti a jelentkezők számát.

A tárca az „egyes közlekedési tárgyú törvények módosítása” néven futó csomaggal számos közlekedési terület szabályozásába avatkozott be, megváltoztatta többek között

Durva élelmiszerár-emelés újabb körben: nyomják a vészcsengőt a csomagolóiparban

A gyártókat tömörítő MAHUSZ üdvözli, hogy kormányzat szeretne megfelelni az Európai Unió által előírt hulladékkezelési direktíváknak, de az iparági egyeztetés nélkül megszületett új terv a szervezet álláspontja szerint teljesen szembe megy a kormányzat körforgásos gazdaságra irányuló törekvéseivel, emellett erős inflációs hatást is gerjeszthet. (A július 1-jén elrajtoló új hulladékkoncessziót a Mol venné át, erről legutóbb itt írtunk.)

A hullámpapír már ma is egyedülállóan magas, 90 százalékos újrafeldolgozási aránnyal és 89 százalékos átlagos újrafeldolgozott alapanyagtartalommal bír, melyet a hazai adatok is alátámasztanak.  A rendelet előkészítését és bejelentését nem előzte meg érdemi iparági egyeztetés, ami segíthetett volna egy olyan szabályozás kidolgozásában, ami a jelenleginél jobban támogatja a hosszú távú fenntarthatósági terveket – olvasható a szövetség közleményében.

A MAHUSZ maximálisan egyetért az EPR-rendszer létrehozásának céljaival. A „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére.