Best WordPress Hosting
 

Orbán török oligarcha barátja, Adnan Polat veszi meg a Zsinagóga melletti hányatott sorsú házakat

Az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként emlegetett török milliárdoshoz, Adnan Polathoz kötődő Polat Group tulajdonába került nemrég a Dohány utcai zsinagógával szomszédos Dohány utca 10., illetve a Síp utca 8. és 10. alkotta ingatlanhármas, ahol különböző, egymást követő vállalkozók már két évtizede luxuslakásokat, illetve egy üzletekkel teli passzázst kívánnak létrehozni, egyelőre siker nélkül – írja a 444.

A 25214 négyzetméteres terület 18,5 millió eurós, azaz 7,2 milliárd forintos vételárat a vevő két részletben fizeti majd ki – derül ki a hírt bejelentő All Iron közleményéből – előbb egy, a jelenleg még tulajdonos spanyol ingatlanbefektető, illetve a vevő török fél által 50-50 százalékban tulajdonolt céget hoznak létre, amibe az egyik oldal magát az ingatlant, a másik pedig 4,5 millió eurót (1,76 milliárd forintot) ad, a hátralévő 14 milliót pedig a Polat Group a tervek szerint három éven belül fogja kifizetni.

A rövidesen a három ház tulajdonosává váló Adnan Polat neve az elmúlt években számtalanszor tűnt fel a lapokban: hozzá kötődik például a Közvágóhíd megmaradásra érdemes épületegyüttesének előbb kis híján teljes eltüntetését, majd egy új városrészt hozó City Pearl-projekt (erről korábban számtalanszor írtunk), illetve az újlipótvárosi Duna Pearl, de a hazai napenergia-biznisz számos cégét is ő tartja kézben. Az állam által a piacszerzésben is segített milliárdos – aki az ankarai magyar nagykövetség épületének kivitelezését is végzi – néhány családtagja 2020-ban egyébként magyar állampolgárságot kapott, 2017-ben pedig ő volt az az oligarcha, akinek a miniszterelnök magánprogramként bemutatta a felcsúti Pancho Arénát, illetve magát a települést.

Egy lépéssel közelebb kerülhet az eredeti arcához a magyar modern építészet mellőzött csillaga

A pesti belváros tele van szem előtt lévő, sokak számára mégis ismeretlen építészeti csodákkal: nem kivétel ez alól a jó részén szinte élhetetlen városi autópályává vált Rákóczi út sem, ahol ma szerencsétlen esetben akár három felüljáróval is találkozhatnánk.

A másfél kilométeren át egymást követő épületeket a legtöbben egyáltalán nem ismerik, hiszen a dübörgő forgalom zajában az embernek nincs igazán kedve ahhoz, hogy a szükségesnél akár csak egy pillanattal is többet sétáljon a járdákon. Ez nyilvánvalóan hiba, hiszen a zárva tartó üzlethelyiségekkel tarkított házak sorában lapul például a modern magyar építészet egyik első oszlopa, a Budapest-Erzsébetvárosi Bank központjaként, illetve bérházaként született 18. számú lakóház, ami elegáns vonalaival és díszeivel ma is vonzza a szemet:

Varga Jennifer / 24.hu

Szobrot állítanának a 2006-os szemkilövetéseknek a Dohány utcában

Online petíció indult annak érdekében, hogy a nyári választások közeledtével új szobrot avassanak Budapest belvárosában. Nem akármilyen szoborról lenne szó: amint a Gulyáságyú Média kiszúrta, és elsőként megírta, egy 2006-os szemkilövetős jelenetet formálna meg az alkotás, és ha elegendő társadalmi támogatottság sorakozik fel a kezdeményezés mögött, az ígéretek szerint elindítják a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

A projekt megálmodója a korábban a Benes-dekrétum ellen is aláírásgyűjtésbe kezdő Szilágyi Ákos, aki már a fenti látványtervet is megosztotta a nyilvánossággal. Mint felhívásában írja, 2006 őszén „felhergelt és félrevezetett rendőrök brutális kegyetlenséggel verték szét az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz-KDNP békés megemlékezését az Astoria környékén. Az egyik áldozat szemét (…) gumilövedékkel lőtték ki a rendőrök” – az ezt követő pillanatokat örökítené meg a szobor, ahogy az áldozathoz egy másik tüntető lehajol és karjába fogja. Szilágyi szerint ez a jelenet egyszerre szimbolizálja

a mártíriumot,