Best WordPress Hosting
 

Lelőttek egy férfit, aki fel akart gyújtani egy francia zsinagógát

Lelőttek a rendőrök az észak-franciaországi Rouen városban pénteken reggel egy késsel és fémrúddal felfegyverkezett férfit, aki fel akarta gyújtani a helyi zsinagógát. A rendőrséget azért riasztották, mert szemtanúk füstöt láttak felszállni a normandiai város történelmi központjában lévő zsinagógából. – A helyszínre érkezve a rendőrök szembesültek a gyújtogatóval, aki kezében a késsel fenyegetően közeledett egyikük felé, ezért az egyenruhás lelőtte – közölte az ügyészség.

Gérald Darmanin belügyminiszter az X-en gratulált a rendőröknek a reakciókészségükhöz és bátorságukhoz, amellyel „semlegesítettek egy fegyveres, egyértelműen a zsinagógát felgyújtani akaró egyént”.

A merénylő kilétéről egyelőre semmit sem tudni – írta az MTI.

Mostantól tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be úgy, hogy ki sem mozdulunk a nappaliból

A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek.

A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz – derül ki a Mazsihisz oldaláról.

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.

„Szörnyű képet mutat, hogy izraeliek jönnek illegális alagutakat építeni” – a brooklyni zsinagógában történt balhé háttere

Míg az izraeli hadsereg Gázában a Hamász alagútjainak elpusztításával van elfoglalva, a világ másik felén, New Yorkban az egyik legnagyobb zsidó vallási szervezetként számon tartott Chábád Lubavics mozgalom székhelyén egy egészen másfajta alagút miatt alakult ki akkora balhé, hogy a világ legnagyobb haszid szervezetének központi zsinagógájában készített videók láttán sokan fóliasisakért, illetve billentyűzetért nyúltak.

A hazánkban a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által képviselt mozgalom Brooklyn Crown Heights negyedében, a 770 Eastern Parkway cím alatt található központjában január 8-án amiatt alakult ki konfliktus a szervezet vezetői által megbízott munkások és egy fiatalokból álló radikális szárny között, hogy az utóbbiak engedély nélkül építettek egy alagutat a kerület egyik leghíresebb utcája alatt, ami a zsinagógánál ért véget.

Előbbiek pedig azzal voltak megbízva, hogy bebetonozzák ezt az alagutat.

„Nemcsak a zsidó államot támadják, hanem az összes zsidó embert a világon”

A magyarországi zsidó közösség szervezetei gyertyagyújtást tartottak a Dohány utcai zsinagóga előtt a Hamász támadásának áldozatai emlékére. A résztvevőket kérdeztük.

The post „Nemcsak a zsidó államot támadják, hanem az összes zsidó embert a világon” first appeared on 24.hu.

Békéscsaba egyik zsinagógájából bútorbolt, a másikból irodaház lett, utóbbi most új gazdát keres

Új gazdáját keresi az épp száznegyven éve, 1883-ban alapított békéscsabai orthodox zsidó hitközség egykori zsinagógája – vette észre a zsido.com egy olvasója.

Az eredeti állapotát már csak tömegarányaiban őrző, Michnay Sándor tervei szerint megvalósult épületet 1894-ben, az őszi zsidó nagyünnepek előtt nyitották meg, két leghíresebb rabbija pedig a Kolozsvárról érkezett Klein Ákivá (1882-1930), illetve a híres érsekújvári rabbi fia, Tigermann Jicchák (1890-1944) volt. Utóbbi egy, a Tóra tanulmányozását és tanítást céljául kitűző iskolát – jesivát – is alapított, sőt, 1934-ben egy modern rituális fürdőt (mikve) is létrehozott.

A ma közel hatvanezres városban a két világháború között nagyra nőtt közösség létszámát a vészkorszak tépázta meg: 1944 tavaszán a város kétezerkétszáz zsidó felekezetű tagját gyűjtötték össze a belvárosi gettóban, majd rövidesen a környékbeli vidéki zsidókkal együtt a dohánybeváltó- és szárító épületeibe költöztették őket. Az immár közel négyezer fős tömeg egy része a Bécs melletti Strasshofba, a másik pedig Auschwitzba került, ahonnan csak kevesen tértek vissza.

Templomi szín- és anyagkavalkád a Balaton körül

A turizmus fellendülése egyetlen más vidéket sem változtatott meg annyira, mint a Balatonét. A tóparti települések valamikor épp olyanok voltak, mint az ország más részein: nem túl gazdag, nem túl nagy falvak. A középkorban még sűrűbben pettyezték kistelepülések a tájat, mint ma, de sok közülük a török időkben elnéptelenedett. Épp a templomromok emlékeztetnek bennünket arra, hogy volt valamikor egy Kövesd nevű falu Aszófőnél vagy egy Avas nevezetű Szigliget mellett. Sőt, emlékei ezek a romok annak is, hogy már jóval a honfoglalás előtt lakták e vidéket: Zalaváron például a frankok is bazilikát emeltek, melynek a maradványai mind a mai napig megvannak.

Inkey Tibor / Fortepan és Hunyady József / Fortepan Balra az avasi román kori templom maradványa Szigligeten 1955-ben. Jobbra a zalavári Szent Adorján-bazilika romjai 1967-ben, a képen jobbra dr. Sági Károly régész, történész. #106926 Fotó: Fortepan / Hunyady József

Belházy Miklós / Fortepan A kövesdi templomrom Aszófőn 1964-ben.

Az 1938-ban lerombolt müncheni zsinagóga romjaira bukkantak egy német folyóban

A nyolcvanöt évvel ezelőtt lerombolt müncheni zsinagóga több oszlopára, illetve a tízparancsolat egy részét ábrázoló kőtáblára bukkantak egy építkezésen dolgozó munkások az Isar folyóban – írta meg szerdán a BBC.

A helyi zsidó közösség örömmel fogadta a felfedezést, Bernhard Purin, a müncheni zsidó múzeum igazgatója pedig hozzátette: soha nem hitték volna, hogy az épületből még bármi előkerülhet.

Adolf Hitler náci diktátor 1938 júniusában rendelte el a müncheni fő zsinagóga lerombolását, miután kijelentette, hogy az épület