Best WordPress Hosting
 

2,5 milliárd forintos alapot hoznak létre a budapesti társasházak felújítására

Karácsony Gergely főpolgármester egy 2,5 milliárd forintos épületfelújítási alap létrehozását jelentette be az Otthon Budapesten – lakás és lakhatás című kétnapos rendezvény szerdai megnyitóján.

Ezt a Főpolgármesteri Hivatal közölte az MTI-vel, idézve a főpolgármestert, aki azt mondta, régóta dolgoznak azért, hogy „megfizethető és energiahatékony lakhatást teremtsenek a budapestieknek.”

A bejelentett alapot a kerületek segítségével és banki finanszírozással összesen 10 milliárd forintra fogják kiegészíteni, hogy ezzel segítsék a budapesti társasházak felújítását – tette hozzá Karácsony Gergely.

Nagyot drágulhat a lakásfenntartás és a közös költség

A kormányzat a távfűtéssel rendelkező lakóingatlanok esetében az előre eltervezetten felül, 2023. október-2024. márciusáig plusz 160 milliárd forint pótlólagos támogatást adott a távfűtő cégeknek ahhoz, hogy a szolgáltatásuk fenntartható maradjon. Mindez a folyamat azt vetíti előre, a lakásszövetkezetek és társasházak esetében is jelentős mértékű, az infláció nagyságrendjéhez igazodó költségemelkedések várhatóak – olvasható a portálon.

Az ingatlan üzemeltetés alapvető költségei részben a személyi kiadásoknál jelentkeznek, akár saját alkalmazott, akár külsős „kiszervezett” vállalkozó látja el a műszaki és adminisztrációs tevékenységet. A lakóingatlanok üzemeltetésének másik jelentős költségtényezője, az energiahordozók, gáz, áram, víz- és csatornadíjak alakulása.

A jelenlegi becslések szerint az ingatlanfenntartások tekintetében összesen 17-20 százalék körüli emelkedés várható 2024-ben.

Megújult Stein Aurél, a világhírű magyar Kelet-kutató kabuli sírja

Sir Marc Aurel Stein, azaz Stein Aurél (1862-1943) neve a Közel- és Távol-Kelet iránt érdeklődők számára elkerülhetetlen, hiszen az Indiába először húszas évei derekán eljutó magyar férfi a brit adminisztráció tagjából vált aztán a századforduló világszerte legismertebb Kelet-kutatójává.

Az 1900 és 1931 között négy igen fontos expedíciót indító, a British Museumot felbecsülhetetlen értékű műtárgyakkal gazdagító Stein 1943 októberében, az afganisztáni Kabulban hunyt el, sírja pedig a keresztény temető egyik parcellájában, a magyarok által szinte teljesen elfeledve áll.

Az emlék egyre romló képét egy 2003-ban a fedlapra helyezett magyar nyelvű emléktábla valamelyest megváltoztatta, az igazi áttörésre azonban egészen mostanáig kellett várni, hiszen a síremlék nemrégiben teljes egészében megújult, köszönhetően a Pakisztánban korábban kürtőskalácsozóra bukkanó, korábban Határsértők című podcastunkban is feltűnő Perger Istvánnak, a Keletiből Hongkongba szerzőjének.

Népszava: Tiborcz Istvánt is hírbe hozták a Lánchíd-ügyben

Áttételesen a miniszterelnök vejével, egész pontosan Tiborcz István egyik érdekeltségével is van kapcsolata annak a cégnek, amelyet a fideszes Budai Gyula hozott hírbe a Lánchíd-ügyben – írja keddi cikkében a Népszava.

A lap emlékeztet: nemrég Budai Gyula azt jelentette be, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást rendelt el a Lánchíd-ügyben hivatali vesztegetés miatt. A kormánypárti politikus akkor azt közölte, hogy egy hozzá eljuttatott levél szerint a „Lánchíd-felújítási botrány főszereplője, Vig Mór a Mammut áruházban található Árgus Security irodájába járt elszámolni a biztonsági cég vezetőjével, és a Vig Mór által átadott készpénz közvetítők útján jutott el a városházára.”

A Kehi megállapította, hogy „a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt. többször, több mint másfél milliárd forintot utalt át Vig Mór cégére”, majd a cég ezt tovább utalta Vig Mór magánszámlájára és ügyvédi letéti számlájára. Innen pedig 900 millió forintot vett fel készpénzben Vig Mór. Egy másik ügyvéd letéti számlájára is utalt Vig Mór cége 500 millió forintot, amit szintén készpénzben vettek fel. „Na, ezek a pénzek jutottak el közvetítők révén a Városházára” – állítja Budai, aki szerint innentől kezdve Karácsony Gergelynek és az Árgus Security, illetve az A-híd Zrt. tulajdonosainak már a hatóság kérdéseire kell válaszolniuk.

Néhány éve még csuromvizes rom volt, de most újra régi fényében ragyog a csornai járásbíróság épülete

Meglepő átalakulásról számolt be Facebook-oldalán az Ébredező örökségek nevű Facebook-oldal: a Csornai Járásbíróság néhány évvel ezelőttre vállalhatatlan rommá vált épületének felújítását megelőző, illetve mostani állapotát mutatta be egy képpárral.

Az 1927-1928-ban, eleve bíróságként született épület 1976-ig töltötte be az eredeti funkcióját, majd hosszú időn át kórházként és rendelőintézetként működött. A bezárást számos társához hasonlóan azonban nem kerülhette el, így a néhány évvel ezelőtt már vakolathiányosan, jól láthatóan csuromvizes falakkal ácsorgott az út mellett,

úgy, hogy közben mindvégig szerepelt a helyi védett épületek listáján.

Társasházi pályázat – közeleg a határidő

15 társasházi közösség nyerhet összesen 30 millió forint vissza nem térítendő támogatást lakókörnyezetük szebbé és biztonságosabbá tételéhez az OTP Bank hamarosan záruló Társasházi Pályázatán.

A 16. alkalommal meghirdetett kezdeményezés célja, hogy a társasházak és lakásszövetkezek lakóközösségei hathatós segítséget kaphassanak céljaik eléréséhez. Az igény pedig töretlen, amit a számok is igazolnak, tavaly közel 1000 pályázat érkezett be.

OTP

„A fejünk felett zajlik az egész” – egy győri társasházban január óta nincs gáz

Február elején számoltunk be egy győri – a Gyárváros negyedben található – társasház, a Stadion utca 14-16. lakóinak viszontagságairól. Még januárban két lépcsőházban is leállították a gázszolgáltatást, így az ott élők a fűtési idény közepén kénytelenek voltak villanyradiátorral vagy más eszközzel gondoskodni a lakás felmelegítéséről. A helyzet azóta sem nagyon változott.

Január 17-e óta a gáz el van zárva, így csináltuk végig a fűtési időszakot. A nyomáspróba alapján a gázórát, illetve a lakáson belüli gázcsövet is cserélni kellene, de a Győr-Szol ezt a mai napig nem csinálta meg, pedig azóta már eltelt három hónap. Ez az önkormányzati tulajdonú lakásokban az cég dolga lenne, mégsem történik semmi

– mondta el a 24.hu érdeklődésére az 14-es lépcsőház egyik önkormányzati lakásában jelenleg három gyerekkel élő Kósa Zoltánné Tímea. „Amikor januárban leállították a gázszolgáltatást, levelet írtam a polgármesternek, de hiába kértem segítséget, azóta sem jött érdemi válasz. Bennünket, akik önkormányzati lakásban bérlőként élnek, még annyira sem tájékoztatnak, mint a saját tulajdonú ingatlanban lakókat. Mi nem szavazhatunk a közgyűlésen, nem is mondanak nekünk semmit, gyakorlatilag a fejünk felett zajlik az egész. Azóta lakógyűlés sem volt, mi pedig emelt közös költséget fizetünk egy fűtetlen lakás után, ahol főzni sem lehet gázzal” – panaszolja Tímea, akit már a februári riportunkban is megszólaltattunk. Elmondta, hogy villanyradiátorral fűt, de csak este tudja használni, mert ha több gép egyszerre megy, „például a mosógép vagy a mikró, akkor már levágja a biztosítékot, nem bírja el a hálózat” – mondta el akkor.

1,3 milliárdból újították fel a szegedi egyetem egyik karának otthonát, a tűzfalról viszont megfeledkeztek

A sok évtizedes hazai lakóházak, illetve középületek jó része zártsorú beépítésben, azaz két szomszéd által közrefogva állnak, felújításuk során így sokszor felmerül a járókelők számára jól látható tűzfalak ügye. A sokszor rettenetes állapotú épületrészek revitalizálására számos mód létezik: sokszor szimplán csak fehérre, vagy a megújuló ház homlokzatával azonos árnyalatúra festik őket, máskor reklámhálókhoz hasonló elven működő képeket feszítenek a falra, az esetek egy részében azonban a beruházók úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.

A tűzfalvakságként aposztrofálható probléma legújabb látványos fejezetével Szegeden találkozhatunk, ahol a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának átépítésekor feledkeztek meg

a projekt 1,3 milliárdos összeértékéhez mérten elhanyagolható árú munkákról.

Közel hétszáz éves templomának felújításáért küzd Berhida: a gyűjtés lassan halad, az állam nem segít

Európa-szerte egyedülállló, XIII-XIV. századi gyökerű katolikus templomának felújításáért küzd a Várpalotához közeli Berhida, a Szent Kereszt-templom felújításához szükség 150-200 milliós költség azonban hosszú ideje nem akar összegyűlni – írja a Műemlékem.hu.

A lap szerint a hatezres település egy lakója, Simon Gyula által indított petíciót mostanra több mint hatezren írták alá, ez azonban nem hozott eredményt: a Status Quo Berhidán csoport nevében született aláírásgyűjtést annak elindítása előtt az illetékesekhez is eljuttatták,

az onnan mostanáig érkezett egyetlen válasz azonban elutasító volt, okként pedig a forráshiányt jelölték meg.

RTL: Se honlapja, se telefonszáma, se alkalmazottja nincs a Stefánia úti palotát százmilliókért felújító cégnek

Tavaly novemberben jegyezték be azt a céget, amelyik csaknem 300 millió forintért újíthatja fel a Stafánia úti palotát – írja az rtl.hu.

A portál szerint a nyertes a VáRo Bau Kft.-nek a Credit Online márciusi adatai szerint egyetlen munkavállalója sincsen, a tulajdonos Várpalotai Ronald Gyulánál pedig semmilyen korábbi céges referenciát nem találtak. Mint írják,

a cégnek honlapja sincsen, így telefonszámot sem találtak hozzá, és az sem derült ki, hogyan kérték fel a céget, hogy tegyen ajánlatot a meghívásos közbeszerzési eljáráson.  

Titokzatos leveleket talált a kandalló mögött egy fiatal pár a házfelújítás során

Laura és Jason Lamonby-Parker nagy fába vágták a fejszéjüket amikor elhatározták, hogy maguk fogják teljesen felújítani és kibővíteni a chesirei Widnesben álló, az 1930-as években épült házukat. Az egyik kandallójuk kibontásakor négy rejtélyes levélre bukkantak – írja a Mirror című brit bulvárlap.

A levelek a postai bélyegzők szerint nem sokkal a ház építése után 1934 és 1937 között íródtak. Mindegyik címzettje egy bizonyos Miss Rhoda Taylor. Az első levélben egy korabeli biztosítótársaság arra kéri a nőt, hogy jelenjen meg orvosi vizsgálaton. A második levél egy divat pályázat részleteiről számol be, melyet a New Of The World című lap szervezett. A harmadik levél magánjellegű, a családról és egy nyaralásról szól, míg a negyedik levél még bontatlan, Kanadába címezték.

Laura azt mondja, a levelek nagyon jó állapotban maradtak meg és érdekes, hogy vajon miért és hogyan kerülhettek a kandalló mögé. A házaspár megkereste a ház előző tulajdonosait, hátha Rhoda Taylor az ő rokonuk volt, de nemleges választ kaptak. Ennek ellenére megpróbálják felkutatni a levelek tulajdonosának rokonait és átadni nekik a leveleket.

Közel 80 éve elrejtett üzenetet talált egy munkás egy templom felújítása során, Belgiumban

Különös levelet talált antwerpeni Szent Jakab templom (Sint-Jacobskerk) felújítás során egy munkás, egy mennyezeti dísztőelemben 2020 októberében. A levél egy régi gyufásdobozban volt és 1941-ben íródott, vagyis közel nyolcvan éven át várta, hogy valaki felfedezze – írja a Mirror című brit bulvárlap.

A levelet négy munkás: John Janssen, Jul Gyselinck, Louis Chantraine és Jul Van Hemeldonck írta alá, akik nem voltak elégedettek az életükkel.

Amikor ezt a mennyezetet újra festik majd, mi már rég nem leszünk a Földön. El kell mondanunk a következő generációknak, hogy nem voltunk boldogok. Átéltünk két háborút, az egyik 1914-ben kezdődött, a másik 1940-ben, ez már valami, nem igaz? Úgy dolgozunk itt, hogy közben majdnem éhen halunk, kihasználnak bennünket, alig néhány centet kapunk, ételt pedig szinte semmit.

Zajt halott az új gipszkartonfalból, sokkolta a nőt, amit felfedezett

Hatalmas hibát követtek el azok a munkások, akik egy Jay nevű, pennsylvaniai nő fürdőszobáját újították fel. Jay egy TikTok-videóban mutatta meg, mi történt – írja a Daily Star című brit bulvárlap.

A videóban, amit néhány nap alatt több mint 2,5 milliószor néztek meg, Jay elmondja, hogy először csak fura zajokra lett figyelmes, majd hamarosan rájött, hogy a hangok az újonnan felhúzott gipszkartonfal belsejéből jön. A munkások véletlenül befalazták a nő macskáját.

Jay egy kis konyhakéssel vágott rést a macskának a friss falon, ami nem volt egyszerű feladat, mert félő volt, hogy a kés véletlenül megsebzi az állatot.

Szálloda lesz a visszaépülő Pénzügyminisztérium tervezőjének pesti bérpalotájából

A fővárosban szinte egymást érik egymást az értékes, helyi vagy műemléki védettséggel rendelkező, de rossz állapotú épületek, amelyek gyors megmenekülésére sokszor csak két esély látszik: irodaházzá vagy szállodává alakítják őket.

Az esetek egy részében a lakók kivásárlásával, máskor pedig az évek óta az ingatlanpiacon lévő komplett bérpaloták megvásárlásával befektetőkhöz kerülő házak az átalakulások következtében sokszor elveszítik a külső egységüket, így kis mértékben átalakulhat a homlokzatuk, vagy épp újabb szinteket emelnek rájuk, drasztikusan átírva a járókelők számára látható képet. Kivételek persze itt is akadnak: ehhez a nem túl népes sorhoz csatlakozhat a belváros szívében, a Szabadság tértől mindössze néhány lépésnyire álló

Kálmán Imre utca 17., ami rövidesen 84 szobás szállodaként válhat újra a belváros szerves részévé.

Felújítják a forradalom nyomait viselő házat, ahol a legnagyobb magyar hajókatasztrófa egyik főszereplője is élt

Budapest utcáinak arca folyamatosan változik, ez azonban nem mindig csak teljes bontást, illetve új épület emelését jelenti: az elmúlt két évtizedben egyre gyakoribbá váltak ugyanis azok a beruházások, amiknél egy évszázados ház tetőtere cserél gazdát, majd annak új tulajdonosa a ház részleges vagy teljes felújítását – ez jelenthet akár liftcserét, hőszigetelést, vagy az elektromos hálózat cseréjét is –  bevállalva lakásokat alakíthat ki a tetőszinten, sőt, akár új emeleteket is emelhet a már meglévőkre.

Ezt a receptet követné most a budai oldalon a II. Keleti Károly utca 14. számú háza is, ami jelenleg két emelettel, az 1956-os események nyomait is magán viselő homlokzatával nézi az előtte elvonulókat:

Adrián Zoltán / 24.hu

Elkészült a szecessziós Sipeki Balás-villa felújítása, évtizedek után visszanyerte az eredeti arcát

Befejeződött a hét évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) székházaként működő Sipeki Balás-villa felújítása, aminek kivitelezését az Épkar Zrt. és a Primépítő 2020 konzorciuma végezte – adta hírül saját Facebook-oldalán az Épkar.

A magyaros szecessziót életre hívó Lechner Ödön tervei szerint, 1905-1907 között született műemléképület felújításának híréről először 2021 márciusában számoltunk be: ekkor született cikkünk szerint a munkákra az uniós közbeszerzési adatok szerint 1,94 milliárd forintot szánnak majd,

ezért cserébe pedig a kandallók, a lépcsőház, a külső homlokzat, valamint a díszbádogos munkák is visszanyerik a régi fényüket, pótolják, illetve újragyártják a fa nyílászárókat,

Ilyen lett esti fényben a badacsonyi Tátika, aminek felújításából botrány lett

Véget ért a 2020 októberében elhunyt Callmeyer Ferenc (1928-2020) legismertebb munkája, a védettséget élvező badacsonyi Tátika étterem (1962) teljes felújítása, amiről most az annak üvegfelületeit jegyző cég, az MKM Üveg Design Stúdió tett közzé csodás esti fotókat.

A cég Facebook-oldalán feltűnt képek itt lapozhatók végig:

A hosszú időn át üresen pusztuló épület felújítására egy 2018-ban elnyert EU-s támogatásnak köszönhetően csillant fel a remény, a projekt azonban meglepő fordulatokat vett, hiszen a 2,435 milliárd forintos összeg szabálytalan felhasználásának gyanúja miatt négy hatóság is vizsgálódni kezdett, közben pedig az is kiderült, hogy a település vezetése képtelen volt megbirkózni az építkezés menedzselésével, így egy kormányzati fejlesztési cégnek kellett átadniuk a gyeplőt – írtuk meg korábban.

A közfelháborodás elsöpörte a gízai piramisfelújítást

Az egyiptomi hatóságok még januárban jelentették be, hogy elkezdik felújítani Gíza egyik híres építményét, a Menkauré-piramist. Az ötletgazdák az évszázad projektjeként hivatkoztak a tervre, de a közösségi oldalakon nagy felháborodást váltottak ki a munkálatok, Monica Hanna egyiptológus például abszurd eljárásról beszélt, ami megsérti a nemzetközi alapelveket. Mások úgy vélték, olyan a projekt, mintha az olaszok megpróbálnák kiegyenesíteni a pisai ferde tornyot.

A közfelháborodás hatására a hatóságok felülvizsgálták a terveket, és mégsem nyúlnak a sírhelyhez.

A cél eredetileg az volt, hogy gránittal fedjék be az egész építményt, ezzel visszaállítva az eredeti megjelenést, hiszen a készültekor ilyen kövek borították kívülről az egész piramist. Korábban egy videó is nyilvánosságra került a munkálatok megkezdéséről, ahogy munkások gránittömböket helyeznek a piramis aljára, tovább növelve a felháborodást, ami a felvételek láttán egyáltalán nem meglepő.

Vitézy Dávid a Clark Ádám tér megújításáról: A terveken nagyítóval kell keresni, mi a valós újítás

Budapest nagy közlekedési csomópontjaiban gyakran negyven évvel ezelőtti állapotok uralkodnak. Lerobbant közterületek, ezer éves pocsolyák, az Örs vezér terétől a Boráros térig hiányzó akadálymentesítés, régóta várt liftek, mozgólépcsők. A Mexikói úttól az Ecseri útig a vonzó közösségi közlekedéshez, a kényelmes átszállásokhoz méltatlan épített környezet. Voltak előrelépések az elmúlt évtizedekben néhány helyszínen, de rengeteg a teendő a külső kerületek nagyobb közlekedési csomópontjai körül

– kezdi szombat délelőtti Facebook-posztját Vitézy Dávid, majd azzal folytatja, szerinte a terveken nagyítóval kell keresni, mi jelentene ott valós újítást. Vitézy önmagában is tévesnek tartja a koncepciót, mondván, őrizgeti a Lánchíd forgalomcsillapítása nyomán teljesen idejétmúlt forgalmi rendet és egyáltalán nem segíti a buszközlekedés szükséges gyorsítását.

Hozzáteszi: szerinte ezer fontosabb teendő lenne, mint a turisták által kedvelt Sikló melletti tér felújítása, ezért azt javasolja a fővárosnak, ne ott költse el az uniós pénzeket.

Felújítják a húsz év után visszaszerzett Király utcai műemlékházak homlokzatát

Két évtizednyi harc után Erzsébetváros Önkormányzata nemrég visszaszerezte a Király utca 25-27-29. számú, műemléki védettségű lakóházakat, amiket az elmúlt években a teljes lebontás, illetve egy szállodaóriással való helyettesítés réme fenyegette.

A szövevényes ügy lezárásával a kerület vezetése előtt megszületett a lehetőség, hogy az első magyarországi mozgóképvetítésnek, illetve az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyár hat évtizedének is tanújává vált rossz állapotú, részben lakatlan házakat megmentsék az utókornak, ennek tervei pedig lassan körvonalazódnak – írja Facebook-oldalán az Erzsébetvárosi Ingatlangazdálkodási Nonprofit (EVIN) Zrt.

A poszt szerint Erzsébetváros